187037. lajstromszámú szabadalom • Kötélfeszítő készülék

1 187.037 A találmány tárgya kötélfeszítő készülék két, egy­máshoz képest elmozdítható szorítóegységgel, ame­lyek ellen ütemben vannak nyitva, illetve zárva. A kötél feszítésére vagy kötéllel való műveletvég­zésre már régóta használnak szerkezet megoldásokat. Ezek közül a legelterjedtebbek a kézi vagy gépi meg­hajtású csörlők, amelyek esetében hengeres dobra csavarodik fel a kötéL Szintén ismeretes az a megol­dás, amelyben hosszú menetes anyához két ellentétes * menetemelkedésű, egy jobb menetes és egy balme­netes csavarorsó csatlakozik A két feszítendő kötél­vég ezekhez- a csavarosokhoz kapcsolódik. Ezek a megoldások csak a legegyszerűbb esetekben alkal­mazhatók. Nagyobb erő kifejtésére alkalmas fejlettebb szer­kezet, amelyben két tengelyre egy-egy csigasor van felfűzve, a feszítendő kötél pedig ezeken a csigaso­rokon van átvezetve. A kötélfeszítés itt úgy történik, hogy a kötél ’meghúzása után a két csigasor tengelyét egymástól távolitják, például hidraulikus munkahen­gerek segítségével. Ez nemcsakhogy meglehetősen bonyolult és rendkívül súlyos szerkezet, de a kötél sebessége a csigák számának növekedésével növekszik, ezek ugyanis ún. szorzócsigák. Az eddig említett megoldások mindegyikére az jellemző, hogy a kötél feszítése csak meghatározott hosszon lehetséges. Ha ezek a szerkezetek elérkeznek löketűk végére, a kötél segítségükkel tovább már nem feszíthető. Ezen a hátrányon igyekszik segíteni az a kötél­feszítő készülék, amelyben két, egymáshoz képest el­mozdítható, ellenütemben nyitó és záró szorítóegy­ség van elhelyezve. Itt két szorítóhasáb van egymás­sal szemben elhelyezve, amiket nyitáskor és záráskor excentermechanizmus mozdít el egymáshoz képest körhagyó pályán. A két szorítóegység az excenterme­­chanizmust is működtető rudazattal van egymással összekapcsolva, és ezzel gondoskodnak arról, hogy az excentermechanizmus működtetésével egyidőben a két szorítóegység egymáshoz képest is elmozduljon, flyen módon a kötélfeszítő készülék araszoló moz­gással halad előre a kötélen és viszi magával a hozzá­erősített kötélvéget, így feszítvén meg a kötelet. En­nek a megoldásnak a legfőbb hátránya az erősen kor­látozott terhelhetősége, valamint nagyfokú működési bizonytalansága. Az excentermechanizmus és a ruda­­zat kényes, meghibásodásra hajlamos szerkezet A szorítóegységeknek a kötélen való csúszásmentes meg­­tapadásához szükséges erőt azzal a szorítóhasábok ál­tal a kötélen kifejtett szorítóerővel kell létrehozni, amit az ex centermechanizmussal visznek át a rudazat­­ról. Ez pedig gyakran vezet szorítóegységeknek a kö­télen való megcsúszásához. A találmánnyal megoldandó feladat most már az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölése mel­lett olyan kötélfeszítő készülék kialakítása, amellyel elsősorban is nagyobb működési biztonság és nagyobb terhelhetőség érhető el, és ami viszonylag egyszerű felépítésű, korszerű működésű. A találmány szerinti továbbfejlesztés értelmében a kötélfeszitő készülék kompakt, nyomóközeggel működtetett egységként van kialakítva, amelyen belül a két szorítóegység és az ezeket egymáshoz képest elmzodító munkahenger van elhelyezve, ahol a szo­rít óegységek mindegyik legalább egy szorítószerkezet­tel és ehhez csatlakoztatott legalább egy munkahen­gerrel van ellátva. Ennek a megoldásnak a legfőbb jelentősége abban van, hogy kompakt felépítésű egységként nincsen szükség bonyolult mechanizmusra a szorítóegységek működtetéséhez, a nyomóközeg­gel való működtetése pedig a korszerű megoldások alkalmazását teszi lehetővé, ahogy ezt még később részletesen is kifejtem. A találmány értelmében a nyomóközeg mind hidraulikafolyadék, mind pedig sűrített levegő lehet. A találmány szerint célszeírű az a kiviteli alak, a­­melyben a szorítóegységek munkahengereinek du­­gattyúrúdjai vannak a szorítószerkezethez csatlakoz­tatva, ahol a dugattyúrudak, illetve a két szorítóegy­séget egymáshoz képest elmozdító munkahenger dugattyúrúdja csőszerű kötébezetőként van kiala­kítva. Egyszerűsége miatt célszerű, ha a szorítószerkezet kúpos felületen megvezetett szorítótagokkal van el­látva. Az egyik célszerű kiviteli alakban a szorítótagok tárcsákként lehetnek kialakítva, amik egyenként a kú­pos felülethez illeszkedő külső felülettel és a kötél átmérőjénél nagyobb átmérőjű furatokkal rendel­kezhetnek. A szorítószerkezetben lévő minden má­sodik tárcsa furata a készülék hossztengelyéhez ké­pest koncentrikusan, a többi tárcsa furata pedig a hossztengelyhez képest azonos excentricitással lehet kialakítva. Ekkor célszerű, ha a szorítószerkezet mindkét oldalán van egy-egy munkahenger elrendez­ve. Más célszerű kiviteli alak az, ahol a szorítótagok 120°-ónként elrendezett tokmányszerű pofákként vannak kialakítva, amik kúpos felületen elfordulás ellen is meg vannak vezetve. Ekkor elegendő lehet a szorítószerkezethez csak egy munkahenger is, amely­nek dugattyúrúdja nyomóerőt és húzóerőt egyaránt átvivő módon lehet szorítószerkezet pofáihoz hozzá­kapcsolva. A találmány további résziereit kiviteli példa kap­csán a mellékelt rajzra való hivatkozással muatom be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti kötélfeszítő készülék egyik célszerű kiviteli alakjának vázlatos keresztmet­szete, a 2. ábra másik kiviteli alak keresztmetszeti vázlata. Ahogy az 1. ábrán látható, a találmány szerinti kötélfeszítő készülék eme kiviteli alakjának 1 és 2 szorítóegysége van, amelyek között hosszváltozásra képes 3 munkahenger van. Az 1 és 2 szorítóegységek mindegyike 4 szorítószerkezettel van ellátva, amihez ebben a kiviteli alakban két 5 és 6 munkahenger csatlakozik. A 4 szorítószerkezetek a találmány értelmében 7 kúpos felületen megvezetett szorítótagokkal vannak ellátva. A 7 kúpos felület 8 szorítótömbben van kialakítva, amihez 9, illetve 10 hengerfedél útján az 5 és 6 munkahengerek is csatlakoznak. De ide van erő­sítve az a 11 fül is, amelyhez a feszítendő kötél vége rögzítendő: A szorítótagok ebben a kiviteli alakban 12 és 13 tárcsákként vannak kialakítva, amik a 7 kúpos felü­lethez illeszkedő külső kerülettel, valamint a feszíten­dő kötél átmérőjénél nem kisebb átmérőjű furatokkal rendelkeznek. A 12 tárcsák esetében ezek a lyukak a 12 tárcsák középpontjához, illetve e készülékbe he­lyezett 12 tárcsák esetében a készülék hossztengelyé­hez képest excentrikusán vannak kialakítva. Ez az excentricités, tehát a tárcsa középpontjától, illetve összeszerelt esetben a készülék hossztengelyétől való eltérés minden 12 tárcsa esetében azonos. A 13 tárcsákban lévő furatok ezzel szemben mind a közép­ponthoz, mind pedig a hossztengelyhez képest 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom