187021. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés zajos közegben felvett FM-jelek üzemi jellemzőinek meghatározására
1 2 dulált jel nüllaátmeneteinél kiadott impulzusok (II. sor) az 1021 fokozat 1021b kimenetéről az első 1026 szemláncba kerüljenek, ugyanakkor a 103 egységre az 52 vezetéken át megszakító jel, a második 1027 számlánc engedélyező bemenetére leállítójel jusson, ez a megszakítás és leállítás lehetővé teszi, hogy a 103 egység a belső B1 buszon át kiolvassa a második 1027 számlánc pillanatnyi tartalmát és a kiolvasott értékeket (és a demodulált jel pillanatnyi polaritását reprezentáló jelet), amelyet az első jelformáló 1021 fokozat az 1021a kimeneten szolgáltat) átírja az átmeneti 1031 tárba, újratöltse az 1027 számláncot. Az értékelhetőséget minősítő állapotjel leszármaztatása a következőképpen történik: Az időméréssel párhuzamosan a második jelforj máló 1022 fokozatban TTL szintre formált és annak 1022a kimenetén megjelenő KF-jel minden felfutó éle a 103d kapocsra megszakítójelet ad, ekkor az állapot B2 buszon át a szintfigyelő 1023 fokozat 1023 b kimenetén megjelenő jel átíródik a 103 egységbe, ez a bit jelzi, hogy a mindenkori KF-jel amplitúdója majorizálja-e a küszöbszintet vagy sem. A logikai L vagy ©szintű biteket a 103 egység számlálja, majd képezi a két szám hányadosát és az állapotot minősítő küszöbszinttel komparálja, az így kapott állapotjelet pedig a már leírt módon az átmeneti tár megfelelő rekeszében tárolja és az L-szintű állapotjeleket számlálva, az N-ik ilyen állapotjel beérkezésekor leállítja az adatgyűjtést. Az 1024k bemenetre érkező órajelek a harmadik 1028 számlánc órajelbemenetére kerülnek, az 1028 számlánc által az 1024i kapocsra adott kimenőjeleket az 1024 fokozat az első és a második 1026 és 1027 számláncok órajelbemeneteire kapcsolja (az 1026 és 1027 számláncokat léptető órajeleket tehát a harmadik 9028 számlánc állítja elő. Megfelelő számú időminta képzése és tárolása után a 103 egység ezekből előállítja a demodulált jel azonos polaritású nullaátmenetei közötti időtartamok eloszlás-függvényét, meghatározza a T^ bitidőt, eldönti, hogy törtbites aszinkron adás érkezik-e, s ha igen* a már leírt módon meghatározza a karakteridot és a polaritást, s az adatokat a kijelző B4 haszon át kiadja a kijelző 104 eszközre, majd az, 1026, 1027, 1028 számláncok üzemét a belső B1 buszon át, a csatoló 102 fokozatot pedig a vezérlő B3 buszon át úgy vezérli, hogy a rendszer elvégezze a frekvencialöket és a hangolási eltérés meghatározásához szükséges jelminták képzését. A 9.b ábrán követhető, hogy az első jelformáló 1021 fokozat 1021b kimenetén megjelenő impulzusok az 1024g kapcson át indítják a harmadik 1028 számláncot és az S2 vezetéken át adnak megszakító jelet a 103 egységre. A harmadik 1028 számláncnak az 1024i kapocsra adott kimenőjelei t, ideig tiltják majd engedélyezik, hogy a második jel formáló 1022 fokozat kimenőjelei (TTL szintre formált KF-jel) az 1024a kapcson át az első 1026 számlánc vezérlőbemenetére jussanak és az SÍ vezetéken át megszakítójelet adjanak a 103 egységre. így létrejön a 6. ábrán jelölt tj időt reprezentáló időtartam, amely alatt a bitváltasi tranziensek miatt a periódusidő méréseket szüneteltetni kell. A t. idő értékeket a 103 egység a T^ bitidő alapul vételével számította ki és töltötte ki a periódusidő művelet kezdetén a harmadik 1028 számláncba. Az első 1026 számláncra az 1024 kapcson át jutó minden felfutó élt követően az 1026 számlánc kimenete az 1024c kapocsra rövid t3 ideig ©szintet ad, amely az 1024d kapcson át a második 1027 számlánc vezérlőbemenetére jutva tiltja (leállítja) az 1027 számláncban a számlálást, lehetővé téve, hogy a 103d kapocsra adott megszakító jel hatására a 103 egység a második 1027 számlánc tartalmát kiolvassa, az átmeneti tárolóba átírja, majd újratöltse az 1027 számláncot. Ezután a 103 egység az állapot B2 buszon át átírja az átmeneti 1031 tárba a szintfigyelő 1023 fokozatban előállított — a KF-jel amplitúdóját minősítőjelet, s a számlált adattal ezt is tárolja. A számláncok kiolvasása-feltöltése, a jelminták tárolása mindaddig ismétlődik, amíg a demodulált jel bitváltása folytán a 103f kapocsra újabb megszakító jel érkezik Az első jelformáló 1021 fokozat 1021 b kimenetéről érkező megszakítójel hatására a 103 egység kijelöli a 9.b ábrán mutatott ^ időket is, azt a késleltetést, amellyel kiküszöböljük a demodulált jel (szűrés okozta) késését és a tranzienst magában foglaló idősávot kompenzáljuk oly módon, h hogy az ismert T^ bitidő értékéből és a középfrekvencia értékéből1" kiszámítja, hány KF-periódus esik a U időtartamba és az utolsó ennyi darab "mért és tárolt KF-periódusidő jelmintát elhagyja a 103e vezetekre adott két szomszédos megszakítójel között (a demodulált jel két nullaátmenete között) tárolt KF-periódusidő jelminták közül és ha maradt értékelhető állapotú KF-periódusidő jelminta, azokat a megfelelő tároló mezőben tárolja. Ariékor a mindkét vivőfrekvenciához tartozó periódusidőkből elegendő számú (pl. 212) összegyűlt, a 103 egység kiszámítja, majd a kijelző B4 buszon át a kijelző 104 eszközre adja a frekvencialöket és az elhangolás értékeit. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás zajos környezetben vett FM-jelek, előnyösen FI üzemmódú távírójelek mértékadó üzemi jellemzőinek meghatározására oly módon, hogy a demodulált vett jelből leszármaztatjuk a mindenkori keresett jellemző(ke)t reprezentáló villamos jele(ke)t, azzal j e I 1 e m ez v e, hogy az adatfeldolgozásban olyan algoritmusokat alkalmazva, amelyek legfeljebb M-féle (M természetes egész szám, pl. 6 vagy 9) jelminta-típust dolgoznak fel és a kellő pontosság biztosításához a független változót reprezentáló jelmintákból legfeljebb N darab (N természetes egész szám, pl. 256) „értékelhető” jelmintát, a származékos jelmintáicbóí legfeljebb N jarab (1 = P = M és N = N) jelmintát igényelnek, p p — mintaképzési periódusonként a vett demodulált jelből - önmagában ismert jelátalakító műveletekkel - előállítunk legalább kétféle primer jelmintát és azokat közvetlen hozzáférésű átmeneti tár egyegy tároló mezejében tároljuk az előállítás sorrendje (a mintaképzési periódus sorszáma) szerinti címzéssel,- mintaképzési periódusonként - a sorrendben előző periódusban kapott valamely jelmintá(ka)t mástípusú és/vagy korábbi (későbbi) periódusban kapott egy vagy több jelmintával összehasonlítva — megállapítjuk, hogy az adott periódusban 9 187 021 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
