187021. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés zajos közegben felvett FM-jelek üzemi jellemzőinek meghatározására
1 2 kapott jelminták értékelhetők^ vagy sem és ennek megfelelő állapotot - pl. „értékelhető” = igen (L) vagy „nem értékelhető” = nem (Ç) — reprezentáló állapotjeleket állítunk elő, amelyeket — a mintaképzési periódusok sorrendjében címezve - az átmeneti tár megfelelő rekeszében tárolunk és amelyekkel ugyanakkor a mérési ciklusonkénti adatgyűjtés végét kijelqlés (az „értékelhető,, periódust reprezentáló N-ik (igen) bit beérkezése után vezérlőjelet kiadó) áramkört vezérlünk, — a mindenkori algoritmus szerinti további jelmlntatípusokat a független változó(ka)t reprezentáló azon jelmintá(k)-ból állítjuk elő, amelyeket „értékelhető” periódusokban kaptunk, és — az adatfeldolgozást olyan programokkal vezéreljük, amelyek az „értékelhető” logikai tartalmú állapotjellel minősített mintaképzési periódusokban a tároló mezők megfelelő címhelyeire beírt jelmintákat hívják le az átmeneti tárból. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal j e 1 lern e z v e, hogy — előállítunk a demodulált jel egymást követő első, második, . . ., N-ik, /N+l /-ik . . ., /N+K/-ik (K a „nem értékelhető” periódusok száma, amelyek előfordultak, mielőtt az „értékelhető” periódust minősítő N-ik állapotjel beérkezett) nullaátmenetei közül a mindenkori szomszédos (i-ik és /i+l/-ik, ahol 1 = i = /N+K-l/) két nullaátmenet közötti jeltartamokat reprezentáló első villamos jeleket (tn) és azokat a mindenkori i-érték sorrendjében az átmeneti tár megfelelő tároló mezejébe betároljuk, — a mindenkori (i ♦ l)-ik jelidőtartainban előállítjuk az i-ik jelidőtartamban vett középfrekvenciás (KF-)-jelek KF-periódusonkénti amplitúdóit reprezentáló harmadik villamos jeleket és azokból képezzük az értékelhetőség minősítését reprezentáló (pl. értékelhető: logikai igen (L), túl zajos, logikai nem Ç)/) egybites állapotjelket, s ezeket tároljuk be az átmeneti tár megfelelő rekeszébe, — a mindenkori keresett paraméter meghatározásához szükséges további jelmintákat az állapotjellel „értékelhető ”-nek minősített mintaképzési periódusokban előállított első és második villa-, mos jelek (t’i, Vi) felhasználásával állítjuk elő önmagában ismert módon végezhető jelátalakító műveletekkel és az értékelhető jelmintákat az állapotjelek alapján lehívó folyamatra szervezett programmal elvégezzük az elektronikus adatfeldolgozást. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jelle-m e z v e, hogy a mindenkori i-ik jelidőtartamban mért KF-amplitudókat reprezentáló villamos jeleket — küszöbszint, feletti (majoráns) bemenőjel esetén első logikai (pl. L) állapotú, küszöbszint alatti (minoráns) bemenőjel esetén második logikai (pl. ©) állapotú kimenőjelet szolgáltató — komparátor áramkör bemenetére kapcsoljuk, az első, illetve második logikai állapotú kimenőjeleket egy-egy számlánc bemenetére kapcsoljuk, az első számlánc kimenőjelét hányadosképző áramkör osztandó bemenetére, a második s/ámlánc kimenőjelét a hányadosképző áramkör osztó bemenetére kapcsoljuk és a hányadosképző áramkör kimenőjelét — majoráns bemenőjel esetén első, minoráns bemenőjel esetén második logikai állapotú kimenőjelet szolgáltató - további komparátor áramkör bemenetére kapcsoljuk és a további komparátor áramkör kimenőjeleit írjuk be sorrendhelyesen az állapotjeleket tároló rekeszbe. 4. A 2., vagy 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez ve, hogy a mindekori i-ik jelidőtartamnak a jelkezdeti, jelvégi tranziensekkel nem terhelt szakaszában (amikor a KF-jel frekvenciája jó közelítéssel megegyezik a vett jel f,, illetve f, frekvenciáihoz tartozó fj\ illetve Középfrekváiciákkal) önmagában ismert módon előállítjuk a KF-jel minden egyes periódusában a pillanatnyi periódusidőt reprezentáló negyedik, illetve ötödik villamos jeleket és azokat (további független változókat reprezentáló jelmintákként) az átmeneti tár megfelelő részében tároljuk, majd előállítjuk (és tároljuk) az e kétféle jelminták reciprokát képező hatodik és hetedik villamos jeleket, mint pillanatnyi frekvencia jelmintákat, előállítjuk (és tároljuk) az egyik, illetve másik f’j, illetve fv középfrekvenciát (a pillanatnyi frekvencia jelminták számtani átlagaként) reprezentáló villamos jeleket és önmagában ismert adatfeldolgozó műveletekkel e jelmintákból származtatjuk le (és kijelezzük és/vagy rögzítjük) a frekvencialöketet, illetve az elhangolás mértékét reprezentáló villamosjeleket. 5. Kapcsolási elrendezés zajos környezetben vett FM-jelek, előnyösen FI üzemmódú távirójelek mértékadó üzemi jellemzőinek meghatározására, azzal jellemezve, hogy van — M darab (M természetes egész szám, pl. 6 vagy 9) jelminta-típus szerint ciklusonként l^P^"p darab (N természetes egész szám és N = N, ahol N a pontossági igény által meghatározott mintavételi szám, pl. 256) jelminta feldolgozására alkalmasan kialakított — adatfeldolgozó egysége (103), amelynek megfelelő kimeneté(i)vel kijelző eszköz(ök) (104) van(nak) összekötve, az adatfeldolgozó egységnek (103) van - legalább M darab (egyenként legalább N darab /I = q = M és N = N+K ahol K az egymást^ sorrendben követő jel - minták halmazában N darab „értékelhető” jelminta kiválasztásáig előforduló „nem értékelhető” jelminták legnagyobb várható száma) jelminta befogadására alkalmas) tároló mező és legalább egy darab (/N+Kl bit kapacitású) tároló rekesz közvetlen hozzáférésű megcímzésére alkalmasan kialakított - átmeneti tára (1031), az adatfeldolgozó egység (103) megfelelő bemenetére — legalább két jelformáló fokozattal (1021, 1022) kialakított — jelképző egység (1023 kimenetei csatlakoznak és a jelképző egyésg (l02) egyik bemenetére a vevő (101) demodulált jel kimenete (101a), másik bemenetére a vevő (101) KF-jel kimenete (101b) csatlakozik. 6. Az 5. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, azzal j e 1 1 em ez ve, hogy a jelképző egységnek (102) van csatoló fokozata (1024), amely kétirányú jelforgalomra alkalmasan össze van kötve az adatfeldolgozó egységgel (103) és 0 darab (0 pl. 3) számlánccal (1026, 1027, 1028), a számláncok (1026, 1027, 1028) kétirányú jelforgalomra alkalmasan össze vannak kötve az adatfeldolgozó egységgel (103) is és a jelformáló fokozatok (1021, 1022) kimenetei is a csatoló fokozat (1024) megfelelő bemenetéivel (10241, m, n) vannak összekötve és a második jelformáló fokozat (1022) bemenete és kimenete szintfigyelő fokozat (1023) egy-egy bemenetével 87 C 21 5 1C 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 10
