187021. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés zajos közegben felvett FM-jelek üzemi jellemzőinek meghatározására

1 2 187 021 idejének alapulvételével számítjuk ki. A frekvencialöket és az elhangolás meghatározását a következő lépésekkel végezzük: Egy számláncot feltöltünk az ismert Tt bitidőből számított tj idő értékével, s minden bifváltás után ennyi ideig1tiltjuk a periódusidők mérését. Kiszárít­juk, hogy a KF-jel hány periódusa esik a t£ időre. A tiltás elteltével megmérjük valamennyi Kr-periódus periódusidejét és a kapott időértékeket az átmeneti tároló megfelelő részében tároljuk, s azt is, hogy a mindenkori KF-periódusban a jelamplitúdó rnajo­­rizált-e egy előírt küszöbszintet. Ezeket a művele­teket mindaddig végezzük, amíg a demodukált jel újabb bitváltása bekövetkezik. Ekkor már rendel­kezésre áll a 12 idő tényleges értéke és az utolsó KF-periódusokhoz tartozó időértékek közül annyit figyelmen kívül hagyunk, ahány KF-periódus eredő tartama megegyezik a Í2 idővel. Ha ezen csökkenté­sek után a mintaképzési periódusban kapott periódus­idő értékek közül maradt még feldolgozásra alkalmas időminta, akkor közülük azokat, amelyeknél a KF- jel amplitúdója majorizálta az említett küszöbértéket, két tároló mező közül a mindenkor megfelelő polari­­tású tartománynak fenntartott mezőbe beírjuk (pola­ritáson a demodulált jel L vagy Ç) szintjét értjük). Képezzük ezen értékek eloszlás-függvényét és ennek megfelelően tároljuk a kapott eredményt. Amikor a bitváltás utáni tiltás végetér, a folyamat megismétlő­dik a következő mintaképzési periódusban. A jel­minták gyűjtését és tárolását mindaddig végezzük, amíg a mintavételi küszöbszámot (pl. el nem értük mindkét — polaritásonként! eloszlás-függvény szerint tároló - mezőben. Ezután kiszámítjuk tároló mezőnként a tárolt jelminták (periódusidők) recip­­rokainak számtani átlagát. Ha a két frekvencia értékét egymásból kivonjuk, jó közelítéssel pontos értékben megkapjuk a frekvencialöketet. Ha pedig a két frek­vencia számított értékeinek számtani átlagából, mint számított f frekvenciából kivonjuk az f érté­ket, megkapjuk a nangolási eltérést. A 7. ábrán látható, hogy a találmány szerinti el­járás foganatosítására alkalmas - egyébként tetsző­legesen kialakítható - kapcsolási elrendezések közös általános jellemzője, hogy van — M d^rab jelmin ta­tínus szerinti mérési ciklusonként i^P^^p darab jelminta feldolgozására alkalmasan kialakított — adat­­feldolgozó 103 egysége, amelynek megfelelő kimene­­té(i)vel van(nak) összekötve a kijelző (104) eszköz­­-(ök)-az adatfeldolgozó 103 egységnek van - legalább M darab (egyenként legalább N darab (N = N + K ) jelminta befogadására alkalmas) tárolö mező ésiegalább egy darab (/N+K / bit kapacitású) tároló rekesz közvetlen hozzáférésű megcímzésére alkalma­san kialakított'- átmeneti 1031 tára, az adatfeldol­gozó 103 egység megfelelő bemenetelre — legalább két jelformáló 1021, 1022 fokozottal kialakított - jelképző 102 egység kimenetei csatlakoznak és a jelképző 102 egység egyik bemenetére a 101 vevő demodulált jel 101 a kimenete, másik bemenetére a 101 vevő KF-jel 101b kimenete csatlakozik. A már tárgyalt előnyös kiviteli alakot a 8- ábra szemlélteti. A jelképző 102 egységnek van csatoló 1024 fokozata, amely kétirányú jelforgalomra alkal­masan van 1024 p, q, r, s kapcsain összekötve az adat­­feldolgozó 102 egység 103b, c, d, e bemenetéivel. 5 IC 15 20 25 30 35 40 z>5 50 55 50 s ugyancsak kétirányú jelforgalomra alkalmasan van 1024e, . . . ) kapcsain át összekötve 0darab (<P pl- 3) 1026, 1027, 1028 számlánc megfelelő kapcsaival. Az 1026, 1027, 1028 számláncok kétirányú jelfor­galomra alkalmasan össze vannak kötve az adatfel­dolgozó 103 egységgel is, annak 103a kapcsain át, és a jelformáló 1021, 1022 fokozatok kimenetei is a csatoló 1024 fokozat megfelelő, 1024, m, n, beme­netéivel vannak összekötve és a második jelformáló 1022 fokozat bemenete és kimenete szintfigyelő 1023 fokozat egy-egy bemenetével is össze vannak kötve, amely szintfigyelő 1023 fokozat kimenete a csatoló 1024 fokozat további 1024o, bemenetére csatlakozik, míg a csatoló 1024 fokozat további 1024k bemenetére 1025 órajeladó csatlakozik. A 101 vevő a szűrt, demodulált jelet 101a kimene­tén át az első jelformáid KÍ21 fokozatra adja, a KF- jelet pedig 101b kimenetén át a második jelformáié 1022 fokozatra, és a szintfigyelő 1023 fokozatok­ról vezérlőjelek kerülnek a csatoló 1024 fokozat megfelelő áramköri ágaira. Az 1025 órajeladó óra­jeleit a csatoló 1024 fokozat egyebek között az 1016, 1027, 1028 számláncokhoz továbbítja. Az adatfeldolgozó 103 egység a jelképző 102 egység közötti kétirányú jelforgalmat a belső B1 busz, az állapot B2 busz és a vezérlő B3 busz, valamint a meg­szakító jeleket átvivő SÍ és S2 vezetékek bonyolít­ják. Az adatfeldolgozó 103 egység mikroprocesszo­ros vagy mikrokontrolleres — saját adat és program tárakat tartalmazó, bemeneti és kimeneti kapukkal és megszakítási (interrupt) lehetőségekkel rendelkező áramkör, illetve általánosabb rendeltetésű adatfel­dolgozó berendezés (számítógép) - az aritmetikát magában foglaló - megfelelő része. A kapcsolási el­rendezés működésmódját a 9. ábrán mutatott jelala­kokkal is szemléltetjük. A 9 .a ábrán az egymás alatti diagramok a követke­ző pontokban látható pillanatnyi jelalakokat szemlél­tetik: Sor Kapcsok I 101a,10241 II 1024m, p III 101b IV 1024n,q V 1024h,k VI 1024b .ej VII 1024c, d A 9. b. ábra megfelelően: Sor Kapcsok VIII 101a, 10241 IX 1024g, m, p X 1024b,e,h,k XI 1024i XII 101b XIII 1024n XIV 1024a, q XV 1024c, d Minthogy a jelminta képzését már részletesen le­írtuk és a 9. ábra diagramjait követve, a szakember a folyamatot most már a kapcsolási elrendezés men­tén is követni tudja, a működésmódot cak néhány szöveges megjegyzéssel magyarázzuk. Az adatfeldolgozó 103 egység a bitidő, az adási jelleg, a karakteridő és a polaritás meghatározásához szükséges jelminták gyűjtésekor a vezérlő B3 buszon át úgy vezérli a csatoló 1024 fokozatot, hogy a deino-8

Next

/
Oldalképek
Tartalom