187021. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés zajos közegben felvett FM-jelek üzemi jellemzőinek meghatározására
1 2 ciklusban leáll. Matematikailag meghatározható egy K|n szám, amelynél több értéktelen periódus az N-ilc értékes periódus előfordulásáig nem várható, esetben különböző mértékű zajosságra különböző K számok is meghatározhatók. A legnagyobb válható TCjn szám ad tájékoztatást arról, hogy milyen minimális kapacitással kell kialakítani a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés átmeneti tárát. Az elméleti K szám és a mindenkori mérési ciklusban realizált 'í£ szám ( K = K ) közötti különbségek különbözőképpen hasznosíthatók. Egyenközű mérési ciklusok esetén a ciklusok legalább egy részében kisebb a szükséges gépidő az elméleti maximumnál. De úgy is járhatunk cl, hogy minden mérési ciklus csak addig tart, amíg az N-ik értékes állapotjel beérkezik és nyomban utána újabb ciklust kezdünk, így optimális kompromisszumot teremtve a kívánt pontosság és a jelmeghatározás sűrűsége között. Ha csak szakaszos jelmeghatározásra van szükség, akkor is megtakarítást jelent, hogy az adatgyűjtés időtartamát (és a gépidőt) a minimális, de elegendő terjedelemé korlátoztuk. A találmányt különösen FI üzemmódú távírójelek mértékadó üzemi paramétereinek meghatározására használhatjuk. Ebben az esetben az eljárást előnyösen úgy foganatosítjuk, hogy — előállítunk a demodukált jel egymást követő első, második, . . ., N-ik, (N+l)-ik, . . , (N»K)-ik nullaátmenetei közül a mindékor! szomszédos (-ik és (M)-ik, ahol 1 = i = (N+K-l)/ két nullaátmenet közötti jeltartamokat reprezentáló első villamos jeleket (T’i) és azokat a mindenkori i-érték sorrendjében az átmeneti tár megfelelő tároló mezejébe betároljuk, — a mindenkori i-ik jelidőtartamban ((1 = i = /N+K+) előállítjuk a demodulált jel pillanatnyi szintje szerinti logikai (L, illetve 0) értéket reprezentáló második villamos jeleket (VI) és azokat a mindenkori i-érték sorrendjében második tároló mezőbe betároljuk: — a mindenkori (i+l)-ik jelidőtartamban előállítjuk az i-ik jelidőtartamban vett középfrekvenciás (KF-) jelek KF-periódusonkénti amplitúdóit _ reprezentáló harmadik villamos jeleket és azokból képezzük az értékelhetőség minősítését reprezentáló (pl. értékelhető: logikai igen ILI: túl zajos: logikai nem 0) egybites állapotjeleket, s ezeket tároljuk be az átmeneti tár megfelelő rekeszébe, — a mindenkori keresett paraméter meghatározásához szükséges tqvábbi jelmintákat az állapotjellel „értékelhető -nek minősített mintaképzési periódusokban előállított első és második villamos jelekből (Ti, Vi) állítjuk elő önmagában ismert módon végezhető jelátalakító műveletekkel és az értékelhető jelmintákat az állapotjelck alapján lehívó folyamatra szervezett programmal elvégezzük az. elektronikus adatfeldolgozást. Előnyösen ennek során a mindenkori i-ik jelidőtartamban mért KF-jel amplitúdókat reprezentáló villamos jeleket — küszöbszint feletti (majoráns) bemenőjel esetén első logikai (pl. L) állapotú, küszöbs/int alatti (minoráns) bemenőjel eseten második logikai (pl. (J)) állapotú kimenőjelet szolgáltató kompurátoí áramkör bemenetére kapcsoljuk, 4 az. első, illetve második logikai állapotú kimenőjeleket egy-egy számlánc bemenetére kapcsoljuk, az első számlánc kimenőjelét hányadosképző áramkört osztandó bemenetére, a második számlánc kimenetét a hányadosképző áramkör osztó bemenetére kapcsoljuk és a hányadosképző áramkör kimenőjelét- majoráns bemenőjel esetén első logikai állapotú, minoráns bemenője! esetén második logikai állapotú kimenőjelet szolgáltató — további komparátor áramkör bemenetére kapcsoljuk és a további komparátor áramköt kimenőjeleit írjuk le sorrendhelyesen az állapotjeleket tároló rekeszbe. A találmány szerinti eljárás alkalmazásának sokféle foganatosítási módja lehet és valamely meghatározott foganatosítási mód is végrehajtható különböző kapcsolási elrendezésekkel. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas kapcsolási elrendezések közös jellemzője lesz, hogy van - M darab jelminta-típus szerint ciklusonként ^arab jelminta feldolgozására alkalmasan kialakított — adatfeldolgozó egysége, amelynek megfelelő kimenetéivel van(nak) összekötve a kijelző eszközfök), az adatfeldolgozó egységnek van - legalább M darab (egyenként legalább N darab /N >N + K^/jelminta befogadására alkalmas) tárold mező és legalább egy darab (/N+Ktl1/ bit kapacitású) tároló rekesz közvetlen hozzáférésű megcímzésre alkalmasan kialakított- átmeneti tára, az adatfeldolgozó egység megfelelő bemeneteire - legalább két jelformáló fokozattal kialakított - jelképző egység kimenetei csatlakoznak és a jelképző egység egyik bemenetére a vevő demodulált jel kimenete, másik bemenetére a vevő KF-jel kimenete csatlakozik. Az átmeneti tár fogalmát általánosan értelmezzük, a különböző mezők, rekeszek független, akár eltérő kivitelű építőegységeket is alkothatnak, amíg a kívánt címzési módot megengedik. Az FI üzemmódú távírójelek mértékadó üzemi jellemzőinek meghatározása céljából kifejlesztett egyik előnyös kiviteli alak az előbbiekben diszkutált valamennyi jellemző meghatározására alkalmas, mégis igen egyszerű felépítésű. A jelképző egységnek van csatoló fokozata, amely kétirányú jelforgalomra alkalmasan össze van kötve az adatfeldolgozó egységgel és O darab (0 pl. 3) számlánccal, a számláncok kétirányú jelforgalomra alkalmasan össze vannak kötve az adatfeldolgozó egységgel is és a jelformáló fokozatok kimenetei is a csatoló fokozat megfelelő bemenetéivel vannak összekötve és a második jelformáló fokozat bemenete és kimenete szintfigyelő fokozat egy-egy bemenetével is össze vannak kötve, amely szintfigyelő fokozat ki menete a csatoló fokozat további bemenetére csatlakozik, míg a csatoló fokozat további bemenetére órajeladó csatlakozik. A találmányt részletesebben ábrák segítségével magyarázzuk. Az I. ábra a távírójel mértékadó jellemzőinek értelmezését segíti elő, a 2. ábra az ún. törtbites szinkron adást szemlélteti, a 3. ábra az időtartam, a 4—5. ábrák az adási sebesség, a 6. ábra a frekvencia löket és a hangolási eltérés találmány szerinti meghatározásának megfelelő lépéseit szemléltetik, a 7. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés általános tömbvázlata, a 8. ábra az FI üzemmódú távírójelek mértékadó jellemzőinek meghatározásához kifejlesztett példakénti kiviteli alak 87 021 5 10-5 20 25 30 35 40 45 30 35 30