187021. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés zajos közegben felvett FM-jelek üzemi jellemzőinek meghatározására

1 2 ciklusban leáll. Matematikailag meghatározható egy K|n szám, amelynél több értéktelen periódus az N-ilc értékes periódus előfordulásáig nem várható, esetben kü­lönböző mértékű zajosságra különböző K számok is meghatározhatók. A legnagyobb válható TCjn szám ad tájékoztatást arról, hogy milyen minimális kapa­citással kell kialakítani a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés átmeneti tárát. Az elméleti K szám és a mindenkori mérési ciklusban realizált 'í£ szám ( K = K ) közötti különb­ségek különbözőképpen hasznosíthatók. Egyenközű mérési ciklusok esetén a ciklusok legalább egy részé­ben kisebb a szükséges gépidő az elméleti maximum­nál. De úgy is járhatunk cl, hogy minden mérési cik­lus csak addig tart, amíg az N-ik értékes állapotjel beérkezik és nyomban utána újabb ciklust kezdünk, így optimális kompromisszumot teremtve a kívánt pontosság és a jelmeghatározás sűrűsége között. Ha csak szakaszos jelmeghatározásra van szükség, akkor is megtakarítást jelent, hogy az adatgyűj­tés időtartamát (és a gépidőt) a minimális, de elegen­dő terjedelemé korlátoztuk. A találmányt különösen FI üzemmódú távíró­jelek mértékadó üzemi paramétereinek meghatá­rozására használhatjuk. Ebben az esetben az eljárást előnyösen úgy foganatosítjuk, hogy — előállítunk a demodukált jel egymást követő első, második, . . ., N-ik, (N+l)-ik, . . , (N»K)-ik nulla­átmenetei közül a mindékor! szomszédos (-ik és (M)-ik, ahol 1 = i = (N+K-l)/ két nullaátmenet közötti jeltartamokat reprezentáló első villamos jeleket (T’i) és azokat a mindenkori i-érték sor­rendjében az átmeneti tár megfelelő tároló meze­jébe betároljuk, — a mindenkori i-ik jelidőtartamban ((1 = i = /N+K+) előállítjuk a demodulált jel pillanatnyi szintje szerinti logikai (L, illetve 0) értéket reprezen­táló második villamos jeleket (VI) és azokat a mindenkori i-érték sorrendjében második tároló mezőbe betároljuk: — a mindenkori (i+l)-ik jelidőtartamban előállít­juk az i-ik jelidőtartamban vett középfrekven­ciás (KF-) jelek KF-periódusonkénti amplitúdóit _ reprezentáló harmadik villamos jeleket és azokból képezzük az értékelhetőség minősítését repre­zentáló (pl. értékelhető: logikai igen ILI: túl za­jos: logikai nem 0) egybites állapotjeleket, s eze­ket tároljuk be az átmeneti tár megfelelő rekeszé­be, — a mindenkori keresett paraméter meghatározásá­hoz szükséges tqvábbi jelmintákat az állapotjel­lel „értékelhető -nek minősített mintaképzési periódusokban előállított első és második villa­mos jelekből (Ti, Vi) állítjuk elő önmagában ismert módon végezhető jelátalakító műveletek­kel és az értékelhető jelmintákat az állapotjelck alapján lehívó folyamatra szervezett programmal elvégezzük az. elektronikus adatfeldolgozást. Előnyösen ennek során a mindenkori i-ik jelidő­tartamban mért KF-jel amplitúdókat reprezentáló villamos jeleket — küszöbszint feletti (majoráns) bemenőjel esetén első logikai (pl. L) állapotú, kü­­szöbs/int alatti (minoráns) bemenőjel eseten má­sodik logikai (pl. (J)) állapotú kimenőjelet szolgál­tató kompurátoí áramkör bemenetére kapcsoljuk, 4 az. első, illetve második logikai állapotú kimenőjeleket egy-egy számlánc bemenetére kapcsoljuk, az első számlánc kimenőjelét hányadosképző áramkört osz­tandó bemenetére, a második számlánc kimenetét a hányadosképző áramkör osztó bemenetére kap­csoljuk és a hányadosképző áramkör kimenőjelét- majoráns bemenőjel esetén első logikai állapotú, minoráns bemenője! esetén második logikai álla­potú kimenőjelet szolgáltató — további komparátor áramkör bemenetére kapcsoljuk és a további kom­parátor áramköt kimenőjeleit írjuk le sorrendhelye­sen az állapotjeleket tároló rekeszbe. A találmány szerinti eljárás alkalmazásának sok­féle foganatosítási módja lehet és valamely megha­tározott foganatosítási mód is végrehajtható külön­böző kapcsolási elrendezésekkel. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas kapcsolási elrende­zések közös jellemzője lesz, hogy van - M darab jel­minta-típus szerint ciklusonként ^arab jelminta feldolgozására alkalmasan kialakított — adat­­feldolgozó egysége, amelynek megfelelő kimenetéi­vel van(nak) összekötve a kijelző eszközfök), az adat­­feldolgozó egységnek van - legalább M darab (egyen­ként legalább N darab /N >N + K^/jelminta be­fogadására alkalmas) tárold mező és legalább egy darab (/N+Ktl1/ bit kapacitású) tároló rekesz közvet­len hozzáférésű megcímzésre alkalmasan kialakított- átmeneti tára, az adatfeldolgozó egység megfelelő bemeneteire - legalább két jelformáló fokozattal kialakított - jelképző egység kimenetei csatlakoz­nak és a jelképző egység egyik bemenetére a vevő demodulált jel kimenete, másik bemenetére a vevő KF-jel kimenete csatlakozik. Az átmeneti tár fogalmát általánosan értelmezzük, a különböző mezők, rekeszek független, akár eltérő kivitelű építőegységeket is alkothatnak, amíg a kí­vánt címzési módot megengedik. Az FI üzemmódú távírójelek mértékadó üzemi jellemzőinek meghatározása céljából kifejlesztett egyik előnyös kiviteli alak az előbbiekben diszkutált valamennyi jellemző meghatározására alkalmas, mégis igen egyszerű felépítésű. A jelképző egységnek van csatoló fokozata, amely kétirányú jelforgalomra al­kalmasan össze van kötve az adatfeldolgozó egység­gel és O darab (0 pl. 3) számlánccal, a számláncok kétirányú jelforgalomra alkalmasan össze vannak kötve az adatfeldolgozó egységgel is és a jelformáló fokozatok kimenetei is a csatoló fokozat megfelelő bemenetéivel vannak összekötve és a második jel­formáló fokozat bemenete és kimenete szintfigyelő fokozat egy-egy bemenetével is össze vannak kötve, amely szintfigyelő fokozat ki menete a csatoló foko­zat további bemenetére csatlakozik, míg a csatoló fokozat további bemenetére órajeladó csatlakozik. A találmányt részletesebben ábrák segítségével magyarázzuk. Az I. ábra a távírójel mértékadó jel­lemzőinek értelmezését segíti elő, a 2. ábra az ún. törtbites szinkron adást szemlélteti, a 3. ábra az idő­tartam, a 4—5. ábrák az adási sebesség, a 6. ábra a frekvencia löket és a hangolási eltérés találmány szerinti meghatározásának megfelelő lépéseit szem­léltetik, a 7. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés általános tömbvázlata, a 8. ábra az FI üzemmódú távírójelek mértékadó jellemzőinek meg­határozásához kifejlesztett példakénti kiviteli alak 87 021 5 10-5 20 25 30 35 40 45 30 35 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom