186955. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fájdalomcsillapító és ópiumhatású, új heptadekapeptid előállítására

6 186955 7 nitril, víz 1:9 arányú elegyében feloldjuk és 4,6 mm ;< 500 mm méretű Nucleosil 0 18 oszlopon fordított fá­zisú, nagynyomású folyadékkromatográfiát végzünk. A 0,065 térf% trifluórecetsavat tartalmazó actonitril víz elegyet használunk, melynek koneentrációgradien­­se 20%—40%, átfolyási sebessége 2 ml/perc. A 4. ábra e kromatográfia eredményét mutatja, a szaggatott vonal az acetonitril koncentráció változá­sát, a satírozott rész az aktív részt jelenti. Mint a 4. ábrán látható, az aktív koncentrálódott, és közelítőleg a 30% acetonitril koncentrációnak megfelelő frakció­ban mosódott le. A frakciót fagyasztva-szárítjuk, nagy­nyomású folyadékkromatográfiát végzünk, majd for­dított fázisú nagynyomású folyadékkromatográfiás el­járással tisztítjuk az anyagot 4,6 mm . 250 mm mé­retű Nucleosil Phenyl oszlopon. Kifejlesztőoldatként 0,065 térf% trifluór-ecetsavat tartalmazó 30%-os vi­zes acetonitril oldatot alkalmaztunk, átfolyási sebes­sége 1 ml/perc. A 280 nm-es és 255 nm-es optikai csúcsnak megfelelő aktív részeket szimmetrikusan eluáljuk. Az 5. ábra az előzőekben említett kromatográfu. eredményét mutatja. Az előállított anyagot tisztaságá ­nak vizsgálatára szokásos módszerrel denzilezett szár mazékká alakítjuk. 15 nm-ól terméket nyerünk, mely­nek szerkezetét az (1)—(4) pontokban leírásra került módszerekkel határozzuk meg. (1) Aminosav összetétel 2 nmol peptidet 20 p.1 3-N-merkapto-etán-szulfon­­savval 110 °C-on 24 órán át hidrolizáljuk, majd az így szabaddá vált aminosavakat Hitachi Model—835 tí­pusú aminosavanalizátoron elemezzük. A vizsgálat sze­rint a peptid 17 aminosavból tevődik össze, ezek 2 Asp, 1 Glu, 2 Gly, 1 Prol, 1 lieu, 2 Leu, 1 Phe, 1 Tyr, 2 Lys, 3 Arg és 1 Trp. (2) N-terminális aminosavak azonosítása 1 nmol peptidet 50 pl0,5 n nátrium-hidrogén-karbo­­nát oldatban oldunk és 50 pl 1 mg/ml denzil-kloridot tartalmazó acetonnal összekeverjük, éjszakán át állni hagyjuk. A denzilezett peptid elválasztását vékony­réteg-kromatográfiás módszerrel végezzük n-butanol, ecetsav és víz 4:1:5 arányú elegyét alkalmazva futta­tókén!. A denzilezett peptid 0,3—0,4 R£ értékű foltját Iekapsrjuk, metanol, ecetsav, piridin és víz 1:1:1:1 arányú elegyével eluáljuk. A peptidet hidrolizáló-cső­­ben töményítjük, szárazra pároljuk, majd 100 pl 6 n sósavval 105 °C-on 16 óra hosszat hidrolizáljuk. A só­sav Jedesztillálása után a hidrolizátumot 100 pl vízzel telített etilacetáttal extraháljuk. Az oldhatatlan anya­got lecentrifugáljuk, a felülúszót nagynyomású folya­dékkromatográfiás készüléken (Waters) 4,6 mm. 250 mm méretű Nucleosil C—18 oszlopon analizáljuk. Eredményül E-Dn-s-lisint és 0,N-di-Dns-trirozint azo­nosítottunk. Ennek megfelelően az N-terminális amino­sav tirozin. (3) A tripszin-hidrolizátum szerkezetének igazolása 5 nmól peptidet 100 pl desztillált vízben oldunk. Az oldathoz 10 pg/ml tripszint (Sigma Co.) és 15 pl 0,1 mmol/1 pH 7,6-os foszfát puffert adunk, majd en­zimes hidrolízist végzünk 37 °C-on 1,5 órán át. A hid­rolizátumot Waters típusú nagynyomású folyadékkro­matográfiás készüléken 4,6 mm. 250 mm méretű Nucleosil C 18 oszlopon, 0,065 %trifluór-ecetsavat tar­talmazó 10%—60% között lineárisan növekvő kon­centrációjú acetonitril oldattal 4 fragmentumra vá­lasztottuk. Mindegyik fragmentum aminosavösszeté­­telét megvizsgáltuk, azonosítottuk N-terminális ami­­nosavukat és Edman-féle lebontással meghatároztuk aminósavszekvenciájukat. A következő aminosavszek­­venciákat állapítottuk meg: I. fragmentum; Ile—Arg—Pro—Lys II. fragmentum; Arg—Ile—Arg—Pro—Lys III. fragmentum; Leu—-Lys—-Trp—Asp—(Asx Glx) IV. fragmentum; Ryr—Gly—Gly—Phe—Leu—Arg— Arg V. fragmentum; Tyr—Gly—Gly—Phe—Leu—Arg Az I., II., IV. és V. fragmentumok feltételezett szer­kezetének helyességét szintetikus standard mintával történő összehasonlítással támasztottuk alá. A követ­kező irodalmi közlemény az Edman-féle lebontásra vonatkozik. Methods in Enzymology Vol. XLVIL, Part E., p. 335, Ed. Hrs. C. H. W., S. N. Timasheff, Academic Press, New York, 1977. (4) C-terminális aminosavak sorrendjének megállapítása 1 nmol peptidet 1 pg karboxipeptidáz A enzimmel (Sigma Co.) 150 pl 0,1 mol/1 pH 8,0 ammónium-acetát pufferben 33 °C-on inkubálunk a peptid lebontása cél­jából. A hidrolízis 2. és 16. órájában 50—50 pl mintát veszünk, Hitachi Model—835 típusú aminosavanali­zátoron, biológiai folyadék oszlopon vizsgáljuk a sza­baddá vált aminosavakat. A maradék 50 pl oldathoz még 1 pg karboxipeptidázt adunk, és további 24 órás hidrolízissel teljessé tesszük a lebontást. 24 óra eltel­tével az oldatot teljes egészében aminosav analizátor­ba injektáljuk, a szabad aminosavak mennyiségét meg­határozzuk. A vizsgálat eredményeképpen megállapí­tottuk, hogy a C-terminális aminosav Gin és az azt megelőző aminosav Asp vagy Asn, azaz a C-terminális vég -Asp-Asn-Gln vagy -Asn-Asp-Gln. Másrészt, a tripszines hidrolízis III fragmentumának Edman-féle lebontásából származó eredmény szerint a C-terminá­­listól számított harmadik aminosav Asp. Ennek meg­felelően vizsgálataink szerint a C-terminális aminosa­­vak sorrendje: -Asp-Asn-Gln. Az (1)—(4) vizsgálatok szerint a peptid aminosav­­szekvenciája a következő: Tyr-Gly-Gly-Phe-Leu-Arg-Arg-Ile-Arg-Pro-Lys-Leu-Lys-Trp-Asp-Asn-Gln 4. Az ábrák rövid leírása Az 1. ábra a példa szerint CM-eellulóz oszlopon vég­zett kromatográfiás elválasztás elúciós profilját mu­tatja. A 2. ábra a példa szerint Bio Gel P 6 oszlopon am­­mónium-karbonát eluens alkalmazásával kapott elú­ciós profilt mutatja. A 3. ábra a példa szerint Bio Gel P 6 oszlopon ecet­sav eluens alkalmazásával kapott elúciós profilt mu­tatja. A 4. ábra a példa szerint Nucleosil C 18 oszlopon végzett fordított fázisú, nagynyomású folyadékkroma­­tográfia eredményének grafikonja. Az 5. ábra a példa szerint Nucleosil Phenyl oszlo­pon végzett fordított fázisú, nagynyomású folyadék­­kromatográfia eredménye. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom