186941. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a sertés torzító orrgyulladása, valamint a bordellák és pasteurellák okozta tüdőgyulladása elleni elölt vakcina előállítására
2 136941 3 A találmány egy olyan vakcina előállítására vonatkozik, amely alkalmas a sertések torzító orrgyulladása, valamint a Bordetellák és Pasteurellák okozta tüdőgyulladása megelőzésére, illetve az általuk kiváltott kártétel jelentős csökkentésére. A torzító orrgyulladás fertőző sertésbetegség, amelyre az arccsontokban lejátszódó sorvadás jellemző. A Bordetellák és Pasteurellák okozta tüdőgyulladás szintén fertőző sertésbetegség, amely során félheveny és idült gyulladás játszódik le a tüdőben. Mindkét betegség gazdasági kártétele hatalmas, nem egy gazdaságban miattuk a sertéstenyésztést fel kell számolni. Mindkét betegség kiváltásában mint kórokozók a fentemlített Bordetella bronchiseptica és a Pasteurella multocida baktériumok rendszerint együttesen, ritkábban külön-külön játszanak szerepet (Switzer, W. P. 1956. Am. J. Vet. Rés. 17. 478—484.] Dirks, C.— Sehöss, P.—Schimmelphennig, H. 1973. Dtsch. Tierärztl. Wschr. 15, 342—345.; Harris, L.—Switzer, W. P. 1968. Am. J. Vet. Rés. 29. 777—785.; Kielstein, P.— J. Martin—P. Janetschke, 1977. Arch, exper. Vet. Med., Leipzig, 31. 609—619.). A betegségek elleni védekezést hatékony vakcina hiányában korábban egyrészt antibiotikus kezelésre próbálták alapítani, másrészt a környezeti tényezők megjavítására, amelyeknek kedvezőtlen alakulása szintén jelentősen hozzájárul a betegségek súlyos elterjedéséhez. Jelenleg sincs olyan külföldi vakcina, amelyet mindkét betegség megelőzésére jó eredménnyel használnának. Néhány, a torzító orrgyulladás ellen ajánlott vakcina egyetlen Bordetella bronchiseptica törzsből készül. Egy törzs pedig sohasem tartalmazza együttesen mindazokat az antigéneket, amelyek egy széles körben elérhető védőhatás hordozói. így ezeket a vakcinákat a különböző mezőgazdasági üzemekben eltérő hatékonysággal lehet igénybevenni. Mindkét betegség létrejöttében a legfontosabb az a megállapított tény, hogy a fiatal malacok anyjuktól fertőződnek a virulens kórokozóval, aminek következtében a malacokban a következő hetekben kifejlődik a betegség. Természetes fertőzöttség esetén a malacok föcstej jel kis mennyiségben vesznek fel specifikus ellenanyagot, amelynek a védelemben nincs meghatározó jelentősége. A két betegség elleni hatékony védekezés érdekében arra kell törekedni, hogy a malacok anyjuktól történő masszív fertőződését specifikus ellenanyagok létrehozásával minimálisra csökkentsük, illetve megakadályozzuk. Miután a két betegség néhány hét idő eltolódással együttesen jelentkezik, célszerű a védelmet egy vakcinára alapítani. A találmány olyan vakcina előállítására vonatkozik, amely három Bordetella bronchiseptica [U—219 (Bak) deponálási szám: OKI 00250 U—2191 (Baja) deponálási szám: OKI 00248; U—9949 (Hódmezővásárhely) deponálási szám: OKI 00249] és két Pasteurella multocida [P—219 (Bak) deponálási szám: OKI 00251; P—6995 (Füzesabony) deponálási szám: OKI 00252] törzsből készített elölt antigén-szuszpenzióból áll. Az antigén elölése 0,4—0,6% glutáraldehid-oldattal vagy 0,02—0,08% mertiolát-oldattal (etil-mercuri-tioszalicilát), adjuválása 12—24 tf% Al-hidroxid-géllel történik. A vakcina mind az öt vakcinatörzset egyenként 10 milliárd csíra/ml tartalmazza. Egyszeri adagja kocáknál 4 ml, malacoknál 2 ml. A Bordetella bronchiseptica törzsek burka fontos szerepet játszik a védelem létrehozásában. Vizsgálatainkból kiderült, hogy a burkot alkotó K antigének mindegyikét egy sertésállományból izolált Bordetella bronchiseptica törzs sem tartalmazza, a lehetséges hét antigénből kettő-három rendszerint hiányzik. A Bordetella bronchiseptica U—219, U—2191 és U—9949 vakcinatörzsek burokantigénjeinek kombinációi olyanok, hogy együttesen mind a hét antigént tartalmazzák. A Pasteurella multocida P—219 és P—6995 vakcinatörzsek a Carter A és D szerocsoporthoz tartoznak, miután ezek a törzsek a sertésekben szinte azonos arányban ford ubiak elő. A törzsek elszaporításához liofilizált törzset használtunk. Minden vakcinatörzs elszaporítása külön-külön történik. A tenyésztés történhet megegyező vagy egymástól különböző, a mikrobiológiában ezen baktériumok szaporítására alkalmas táptalajokon. A következőkben példákon mutatjuk be találmányunk lényegét anélkül, hogy oltalmi igényünket az azokban szereplő megoldásokra korlátoznánk. 1. példa a) A liofilizált Bordetella bronchiseptica U—219 törzset felbontás után 48 órán át 37 °C-on Westphal agaron szaporítottuk (1000 ml-enként: 5 g húskivonat (Láb. Lemco powder, Oxoid L29), 15 g Tripton (Oxoid L42), 5 g élesztőkivonat (Yeast extract, Oxoid L21), 10 g agar-agar (Oxoid L28), 1 g glukóz, 3 g konyhasó, 2.3 g nátrium-hidrogén-foszfát (Na2HP04 . 12 H20) és telepmikroszkóp alatt ellenőriztük, hogy az I. fázishoz tartoznak-e (Éliás B.—Monika Krüger—Rátz F. 1982. Zbl. für Vetmed. B. 29. 619—635). Ugyanis az I. fázisú törzsek burka ép és ennek döntő jelentősége van a védelemben. A Westphal agárról a tenyészetet 7,4 pH-jú Westphal levesbe oltottuk, amely 1000 ml-enként 5 g húskivonatot (Láb. Lemco powder, Oxoid L29), 15 g Triptont (Oxoid L42), 5 g élesztőkivonatot (Yeast extract, Oxoid L21), 1 g glukózt, 3 g konyhasót, 2.3 g nátrium-hidrogén-foszfátot (Na2HP04 . 12H20) tartalmazott. A levestenyészetet levegőztetés mellett 8 órán át 37 °C-on kelesztettük, majd centrifugálással koncentráltuk, hogy csíraszáma 60 milliárd legyen milliliterenként. Az elölést 0,5% glutáraldehiddel végeztük. b) Liofilizált Bordetella bronchiseptica U—2191 törzset 48 órán keresztül 37,2 °C-on Westphal agaron szaporítottunk és ellenőriztük a törzsek burkának állapotát, majd a Westphal agárról a tenyészetet 7,4 pH-jú Westphal levesre oltottuk át. A levestenyészetet 7 órán keresztül 37 °C-on levegőztetés mellett szaporítottuk, centrifugáltuk 60 milliárd/ml csíraszámig, majd a csírákat 0,05%-os mertioláttal elöltük. c) Mindenben az la) példa technológiája szerint jártunk el, azzal a különbséggel, hogy törzsként Bordetella bronchiseptica U—9949-et használtunk. d) A Pasteurella multocida P—219 liofilizált vakcinatörzset zselatinos alapú, 10% marhavért tartalmazó táptalajra oltottuk, 24 óráig 36,8 °C-on kelesztettük. Ezután a telepeket ugyanolyan levesbe oltottuk, amelyikbe a Bordetellákat az la) példában. Tenyésztésüket 5,5 óráig 37 °C-on levegőztetve végeztük, ezt követően 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
