186880. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet és eljárás talajfelszín alatti vonalas műtárgyak beépítésére
1 186880 2 mind a szádpallókat, mind a dúcokat előnyösen visszanyerhetően építjük be, a munka során először az építési területet előkészítjük, a földkiemelést a szádpallók és dúcok védelmében hajtjuk végre, a műtárgyat célszerűen kiegyenlítő rétegre fektetjük, a munkaárkot pedig az építéssel ellentétes műveleti sorrendben szüntetjük meg - azon alapul, hogy a műtárgyat, például haszoncsövet alkotó csőtagokat befogadó munkaárkot közvetve, egy a talaj felszínéhez közelebb elhelyezkedő indítóárok előzetes kiemelése után, abból kiindulva készítjük el, az indítóárok szélei mentén a talaj felszínén az indítóárkot közrefogó nyomvonal irányú kényszerpályát, célszerűen hosszaljas felépítményű sínpályát fektetünk le, az indítóárok szádpallóit az azokhoz tartozó dúcokat és koszorúgerendákat, továbbá a munkaárok szádpallóit és az azokhoz tartozó dúcokat és koszorúgerendákat, valamint a létesítendő műtárgy, pl. haszoncső előregyártott csőtagjait a sínpályára telepített és emelőgéppel ellátott gördülő tartószerkezet segítségével helyezzük el, mozgatjuk és építjük össze. A találmány szerinti eljárás további ismérve lehet, hogy a gördülő tartószerkezet számára szolgáló sínpályát a terület előkészítése után előnyösen még az indítóárok szádpallóinak leverése előtt építjük meg. A munkaárok víztelenítését célszerűen szivárgó beépítésével végezzük, amelyet a műtárgy számára szolgáló kiegyenlítőréteg, pl. aljzatbeton elterítése előtt készítünk el. A műtárgy részeit, pl. a haszoncső előregyártott tagjait - az egyik lehetséges módszernél - az elkészült munkaárok alján a már megszilárdult kiegyenlítőréteg, pl. aljzatbeton felületén gurítva juttatjuk el a rendeltetési helyére. Egy másik lehetséges végrehajtási mód esetén a műtárgy részeit, pl. a haszoncső előregyártott tagjait a gördülő tartószerkezet és az arra telepített szerelőkocsi vagy „árokdaru” segítségéveljuttatjuk el rendeltetési helyére. A műtárgy részeit, pl. a haszoncső előregyártóit tagjait beépítésük során ugyancsak a szerelőkocsi vagy árokdaru segítségével emeljük, és tartjuk meg, és építjük össze. Városi körülmények között a területelőkészítés keretében - önmagában ismert módon - burkolatbontást és adott esetben közműkiváltásokat hajtunk végre. A találmány szerinti szerkezet és eljárás az eddig ismert megoldásokkal összehasonlítva számos előnnyel rendelkezik. Az előnyök részben műszaki, részben gazdasági természetűek. A műszaki előnyök között a legjelentősebb, hogy a kétlépcsős munkaárok sokkal rövidebb szádpallók alkalmazását teszi lehetővé. A szádpallók rövidebb voltuk miatt a kisebb dinamikus hatással és rövidebb idő alatt verhetők le, emellett pedig teljes egészükben visszanyerhetek. Ez az építési munkát olcsóbbá és egyszerűbbé teszi. Nem utolsósorban amiatt, hogy a műtárgy környezetét sokkal kisebb mértékben kell megzavarni. Kedvező továbbá, hogy a módszer nagyobb kivitelezési pontosságot és munkavédelmi szempontból a korábbiaknál biztonságosabb körülményeket tesz lehetővé. Emellett nem romlik sem az alkalmazhatóság, sem az elérhető biztonság még a lehető legszűkebb munkaterek esetében sem, az építési segédeszközök pedig többszörösen felhasználhatók. A gazdasági előnyök körében az utóbb említett körülményen túlmenően számottevő az is, hogy a találmány szerinti építéstechnológia a korábbiaknál gyorsabb, ami munkabérben és gépköltségben való megtakarítást eredményez. Nem közömbös az sem, hogy a szokványos nagy teljesítőképességű emelőszerkezetek helyett csupán a kisterjedelmű és csekély energiával működtető munkapad vagy árokdaru alkalmazása is elegendő. A találmányt kiviteli példák kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a szerkezet egyik kiviteli alakja és a munkaárok keresztmetszete, a 2. ábra ugyanennek alaprajza, a 3. ábra a szerkezet másik kiviteli alakja a munkaárok keresztmetszetével, a 4. ábra a földmunka és aljzatbeton készítése, az 5. ábra a csőfektetés végrehajtása Az 1. ábrán látható kiviteli alak esetében az 1 talaj la felszíne alá meghatározott távolságra telepítendő vonalas műtárgyat a 10 csőtagok együttese alkotja. A beépítés a szokványos módon a 2 és 3 szádpallók védelmében történik. A 2 és 3 szádpallók azonban nem a hagyományos módon vannak az 1 talajba lemélyítve. Először ugyanis az la talajfelszín közelében a nagyobb szélességű 5 indítóárkot készítjük el, amelyet a 2 primér szádpallók határolnak. A 2 primer szádpallók leverése és szükség esetén ezeknek megfelelő számú és helyzetű 2a dúcokkal való, egymáshoz történő kitámasztása közben emeljük ki az 5 indítóárok talajtömegét. Ugyancsak szokványos módon a 2 primer szádpallók és a 2a dúcok közé a 20 nyomvonallal párhuzamos helyzetű 2b koszorúgerendák lehetnek beiktatva. Az 5 indítóárok elkészülte után egy következő technológiai folyamatot jelent a 10 csőtagokat ténylegesen befogadó 4 munkaárok kiemelése. A 4 munkaárkot a 3 szekunder szádpallók sorai közül emeljük ki. Jól látható az 1. ábrán, hogy az egymással szemben elhelyezkedő 3 szekunder szádpallók egymástól lényegesen kisebb t3 távolságra vannak, mint amekkora az 5 indítóárkot határoló 2 primer szádpallók t2 távolsága. A 3 szekunder szádpallók egymással szemben lévő sorai ugyancsak a 3a dúcokkal és 3b koszorúgerendákkal támaszthatók egymáshoz. Lényeges az eljárás végrehajtása szempontjából az 1. ábrán látható szerelő segédeszköz: a 7 gördülő tartószerkezet, amelynek 7a kerekei az 5 indítóárkot közrefogó 6 sínpályán tudnak mozogni. A 7 gördülő tartószerkezet áthidalja az 5 indítóárkot és - a jelen kiviteli példában - a 21 macskapályára telepített 8 szerelőkocsival van ellátva. Az utóbbi arra szolgál, hogy a 20 nyomvonalhoz képest keresztirányú mozgást is tudjon a 8 szerelőkocsi végezni. A 8 szerelökocsi 8a kerekeinek lehetséges szélső állásait a 22 ütközőik szabják meg. A keresztirányú 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
