186796. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 3-tiovinil-cefem-származékok előállítására

1 186796 2 zis, például trietilamin vagy N,N-dimetilanilin jelenlé­tében, klórozott szerves oldószerben (például diklór­­raetánban), észterben (például etilacetátban), éterben (például dioxánban, tetrahidrofuránban), amidban (például dimetil -acetamidban, dimetilformamidban), acetonitrilben, N-metilpirrolidonban vagy ezen oldó­szerek keverékében vagy közvetlenül bázisos oldó­szerben, például piridinben dolgozunk, vagy ha R3 ha­logénatomtól eltérő jelentésű, úgy szerves-vizes kö­zegben, alkálikus kondenzálószer, például alkálihid­­rogénkarbonát, nátriumhidroxid, vagy káiiumhid­­roxid jelenlétében —78 °C és a reakciókeverék vissza­­folyatási hőmérséklete közötti hőfokon dolgozunk. Adott esetben nitrogénatmoszférában reagálta­­tunk. A XXV általános képletű közbenső vegyületeket nem okvetlenül szükséges tisztítani az ebben a reak­cióban való alkalmazás céljára. Adott esetben az aminocsoport és savcsoport védő­csoportjainak eltávolítását az I általános képletű ve­­gyület előállítására az előbbiekben leírt módszerek szerint hajtjuk végre. Ha olyan XII vagy XXII általános képletű vegyüle­teket kívánunk előállítani, amelyek képletében R3 ha­logénatomot jelent, úgy a halogénezőszer a foszfor halogénezett származéka lehet; ilyenek többek között a következők: — halogén és triarilfoszfit addíciós vegyületei; — vagy, ha R3 klóratomot jelent, úgy foszforíriklo­­rid, foszforoxiklorid, foszforpentaklorid, dikiórtrife­­nilfoszforán, katechil-triklórfoszforán; vagy — ha R3 brómatomot jelent, úgy foszfortribromid, foszforoxibromid, foszforpentabromid vagy katechil­­tribrómfoszforán. Ha foszfor-trikloridot (vagy -tribromidot) haszná­lunk. ezt a vegyületet olyan XXV általános képletű vegyülettel reagáltatjuk, amelynek képletében n érté­ke 0. A katechil-triklór- (vagy tribróm-jfoszforánt in situ állíthatjuk elő, és H. Gross és U. Karsch módszere [J. Prakt. Chem., 29, 315 (1965)] szerint dolgozunk. Az in situ előállítható halogén- és triarilfoszfít-ad­­díciós vegyületeket H. N. Rydon és B. L. Tonge mód­szere [J. Chem. Soc., 3043 (1956)] szerint, J. Michals­­ki és munkatársai módszere [J. Org. Chem., 45, 3122 (1980)] szerint vagy a 881424 számú belga szabadalmi leírásban ismertetett módszer szerint állíthatjuk elő. A XII és XXII általános képletű vegyületek halogé­nezett származékait vízmentes közegben állíthatjuk elő. Ha olyan XII vagy XXII általános képletű vegyüle­tet kívánunk előállítani, amelynek képletében R3 klór­vagy brómatomot jelent, a működési körülményektől függően a Xllb általános képletű dihalogénezett köz­benső terméket — ebben a képletben Rí, Rí', Rí és n a fenti jelentésűek, és a vegyület a. Xlla általános képle­­tű vegyülettel azonos izomériát mutat — el is különít­hetjük, majd ezután haiogénhídrogén-mentesíthet­­jük. Ha a dihalogénezett közbenső terméket el akarjuk különíteni, úgy halogénezőszerrel, szerves oldószer­ben, például klórozott szénhidrogénben (például di­­klórmetánban, kloroformban, széntetrakloridban, 1,2-diklóretánban), éterben (például dietiléterben, propilénoxidban, tetrahidrofuránban, dioxánban), amidban (például dimetilacetamidban, dimetilpro­­p onamidban, dimetilformamidban, N-acetilmorfo­­iinban, N-acetilpiperidinben, N-metilpirrolidonban) vagy ezen oldószerek elegyében, a megfelelő halogén­­vinil-származék előállítására szükséges hőmérséklet­nél valamivel.magasabb, azaz —78 és +• 30 °C közötti hőmérsékleten reagáltatunk. Az is lehetséges, hogy bázis, például piridin jelenlé­tében a fent felsorolt oldószerek egyikében —78 és 0 ’C közötti hőmérsékleten dolgozunk. A hidrogénhalogenid-mentesítést a fentiekben defi­niált tercier bázis, arcmás amin (például piridin, piko­­lin, kinolin) vagy szervetlen bázis (például nátrium­hidroxid, káliumhidroxíd, alkáli- vagy alkáliföldfém­­karbonát vagy -hidrogénkarbonát) jelenlétében az előzőekben említett szerves vagy vizes-szerves oldó­szerekben, —20 °C és a reakciókeverék forráspontja közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A dihalogénezett közbenső terméket nem szükséges okvetlenül tisztítani a hidrogénhalogenid-mentesítés előtt. Azokat a XXV általános képletű vegyületeket, amelyek képletében Rí nem jelent Villa általános kép­letű csoportot, és n értéke 0, úgy állíthatjuk elő, hogy egy XXVI általános képletű amint (vagy izomer en­­amin keveréket) — ebben a képletben R/ és Rí a fenti jelentésűek, a vegyület 2- vagy 3-bicíklooktén alakjá­ban van, és a biciklooktén 3-helyzetű szénatomján a szuisztituens E vagy Z sztereoizomeriát mutat; R7 és R* azonosak vagy különbözőek lehetnek, és adott esetben hidroxi-, alkoxi-, amino-, alkilamino-vagy di­ai ki laminocsoporttal szubsztituált alkilcsoportot vagy fenilcsoportot jelentenek, vagy a hozzájuk kapcsoló­dó nitrogénatommaí együtt 5- vagy 6-tagú, adott eset­ben még egy heteroatomot, például nitrogén-, oxigén­vagy kénatomot tartalmazó és adott esetben alkilcso­­porttal szubsztituált telített heterociklusos csoportot alkotnak — hidrolizálunk. Előnyösen olyan XXVI általános képletű amint hidrolizálunk, amelynek képletében mind R7, mind R« metilcsoportot jelent. Á1 tálában szerves savban (például hangyasavban, ecetsavban) vagy ásványi savban (például sósavban, kénsavban), oldószer jelenlétében vagy távollétében, vizes vagy szerves közegben, —20 °C és a reakcióke­verék forráspontja közötti hőmérsékleten dolgozunk. Ha szerves közegben reagáltatunk, akkor úgy hidroli­­zálunk, hogy a rcakciókeverékhez vizet adunk, majd adót esetben szervetlen bázissal (például alkálihidro­­génkarbonáttal) vagy szerves bázissal (például tercier aminnal vagy piridinnel) reagáltatunk. Ha oldószer jelenlétében dolgozunk, úgy nem szük­séges, hogy az oldószer a vizes fázissal elegyedő le­gyen Az érintkeztetést ilyenkor erős keveréssel érjük el. A használható oldószerek közül megemlítjük a kló­rozott szénhidrogéneket, etilacetátot, tetrahidrofu­­ránt, acetonitrilt, dimetilformamidot, alkoholokat. Ennek a reakciónak végrehajtására a XXVI általános képletű közbenső terméket nem szükséges okvetlenül tisztítani. Azokat a XXV általános képletű vegyületeket, amelyek képletében Rí Vila általános képletű csopor­tot jelent, és n értéke 0, úgy állíthatjuk elő, hogy egy olyan XXVIa általános képletű enamint (vagy en-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom