186770. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új benzazol-származékok előállítására

1 2 gok analógiájára állíthatók elő. Az olyan (111) általános képletű vegyületeket, ahol Y2 egy -C(=Xj)-Y. általános képletű csopor­tot jelent, például úgy állíthatjuk elő, hogy az olyan (III) általános képletű vegyületeket, ahol Yj és Y3 hidrogénatomot jelent, szokásos módon valamely Y4C(=Xi)-Y (Ha) általános képletű vegyülettel *— aliol a két Y^ egymástól függetlenül reakcióképes ész­terezett hidroxicsoport, így halogénatom, éterezett hidroxicsoport vagy Y^ éterezett merkaptocsoport - így foszgénnel, tiofoszgénnel, halogén-hangyasav-, halogén-tiohangyasav- vagy ■ halogén-ditiohangyasav­­-észterrel vagy N,N-diszubsztítuált, így N,N-di-(rö­­vidszénláncű)-alkilezett, karbamoil-halogeniddel rea­gál tatunk. Az olyan (III) általános képletű vegyületeket, ahol Y2 és Y3 együtt egy =X=X, általános képletű csoportot alkot, például úgy állíthatjuk elő, hogy olyan (III) általános képletű vegyületet, ahol Y^ és Y, hidrogénatomot képvisel, egy Y^ -C(=XjJ­­-Y^ (Ha) általános képletű vegyülettel - ahol a két Y^ egymástól függetlenül reakcióképes, észterezett hidroxicsoport, éterezett hidroxicsoport vagy étere­zett merkaptocsoport —, így foszgénnel, halogén­­-hangyasav-, halogén-tiohangyasav- vagy halogénditio­­hangyasav-észterrel vagy egy N.N-diszubsztituált, így N,N-di-(rövidszénláncú)-alkilezett, karbamoil-ha­logeniddel reagáltatunk. A reakciót valamely bázikus kondenzálószer, így szervetlen bázis, piridin .vagy tri­­•(rövidszénláncú)-alkil-amin vagy karbodiimid jelen­létében hajtjuk végre. A reakciót végezhetjük azon­ban valamely tercier aminnal és szén-diszulfiddal, valamely, adott esetben helyettesített benzoil-izo­­tiocianáttal vagy egy alkálifém- vagy ammónium­­-rodaniddal és a képződött tiokarbamidvegyület mindenkori termikus bontásával, de végezhetjük a reakciót hidrogén-kloriddal és ammónium-cianáttal, illetve ammónium-tiocianáttal is. Ennek során pri­meren a kiindulási anyagokként említett, olyan (III) általános képletű vegyületek képződnek, álról Yg -C(=X.)-Y^ általános képletű csoportot jelent, ame­lyeket vagy olyan (II) általános képletü .veeviilettel reagáltatva kötünk meg, ahol Yj hidrogénatom vagy ennek hiányában (III) általános képletű izo­­cianátokká, illetve izotiocianátokká továbbreagál­­tatjuk. Az olyan (III) általános képletű kiindulási anyagokat, ahol Y2 egy -C(=X,)-Y. általános kép­letű csoport és Y2 Hidrogénatom, ennek megfelelően előnyösen továböfeldolgozásuk reakciókörülményei között, in situ képezzük és elkülönítés nélkül to­­vábbreagáltatjuk. b) az olyan (I) általános képletű vegyületek előállí­tására, amelyekben R, jelentése R2-alk-X2‘ általános képletű csoport, ahol alk és X2 jelentése a fenti, R2 pedig karboxicsoportot képesei, valamely (IV) általános képletű vegyületben, a képletben Y<- jelen­tése -C(=Xj)-X2-alk-R2 általános képletű csoport, amelyben R2 egy l4 szénatomos alkilcsoporttal észterezett karboxicsoport, az Y^-öt -C^XjjOC­­-alk-COOH általános képletű csoporttá szappanosít­­juk el. Az elszappanosítási szokásos módon, például vala­mely hidrolizáló szer jelenlétében, szükség esetén vízzel elegyíthető szerves oldószerben, magasabb vagy alacsonyabb hőmérsékleten, például körülbelül 0 120ÜC hőmérséklettartományban, és/vagy inert­gáz, így nitrogéngáz atmoszférában hajtjuk-,végre. Hidrolizáló szerekként például savas hidrolizáló szerek jönnek számításba. Savas hidrolizáló szerek például az ásványi savak, így a hídrogén-halogenidek, például a sósav, vagy ezek savas kémhatású sói, pél­dául az ammónium-klorid, vagy a kénsav, illetve hid­rogén-szulfátok, továbbá szerves karbonsavak, így rö­­vidszémláncú alkánkarbonsavak, például az ecetsav. Bázikus hidrolizáló szerek például az alkálifémek vagy az alkáliföldfémek hidroxidjai vagy karbonátjai, például a nátrium-, kálium- vagy kalcium-hidroxid, nátrium-karbonát vagy kálium-karbonát. Vízzel ele­gyíthető szerves oldószerek például az alkoholok, így a rövidszénláncú alkanolok, például a metanol vagy az etanol, di-(rövidszéníáncú)^lkil-ketonok, például az aceton, ciklusos éterek, így a dioxán, vagy a tetrahidrofurán, dimetil-formamid vagy a dimetil-szulfoxid. Az új (IV) általános képletű vegyületek az ismer­tek analógjára előállíthatok. Így a (IV) általános képletű vegyületeket például úgy kapjuk, hogy egy R^-alk^-C (=X,)-Hal általá­nos képletű vegyületet, ahol R-í valamely 14 szén­atomos alkilcsoporttal észterezett karboxicsoport és Hal halogénatomot, így klóratomot jelent, egy (IVb) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, előnyösen a (II) és (III) általános képletű vegyületek reakciójá­ra megadott módon. Az (I) általános képletű vegyületeket továbbá úgy is előállíthatjuk, hogy c) valamely (V) általános képletű vegyületet — a képletben az Y,1 és Y.2 szubsztituensek egyike -C(=Y, 3)-R3 általános képletű csoport és a másik valamilyen lehasítható csoport és Yj3 adott esetben funkcionálisan átalakított oxocsoportot képvisel - vagy e vegyületek sóit ciklizáljuk. Lehasítható csoportok például a -C(=Y. 3)-R, általános képletnek megfelelő csoportok, a mdro­­génatom, az acilcsoportok vagy adott esetben só­alakban lévő, X3 tiocsoporthoz kapcsolódó szulfo­­csoportok. Megfelelő acilcsoport például az R3-C­­-(=0)- általános képletű csoport. Funkciósán'’át­alakított oxocsoport például a tioxo- vagy az imino­­csoport. Az (V) általános képletű vegyületek sói például a savaddiciós sók, így a hidrogénhalogenidek, például a hidrokloridok, vagy az olyan (V) általános képletű vegyületek alkálifémsói, ahol -X^-Y^ szulfo-, hid­­roxi- vagy merkaptocsoport, így a nátrium- vagy káliumsók. A ciklizálást a szokásos módon, szükség esetén valamely kondenzálószer és/vagy. oldószer jelenlété­ben, szükséges esetben hűtés vagy melegítés közben — például 0—130°C hőmérséklettartományban, zárt edényben és/vagy inertgáz, így nitrogéngáz atmosz­férában végezzük. A kondenzálószerek például sa­vas vagy bázikus kondenzálószerek lehetnek. A sa­vas kondenzálószerek, amelyeket különösen az olyan (V) általános képletű kiindulási anyagok ese­tén alkalmazunk, ahol Y«2 acilcsoportot jelent, pél­dául az ásványi savak, ezek savanyú anhidridjei, és savanyú sói, így a hidrogén-halogenidek, például a hidrogén-klorid, a kénsav vagy a hidrogén-szulfátok, például a kálium- vagy ammónium-hidrogén-szulfát, a foszforsav, illetve ennek savas anhidridjei, így a po­­lifoszforsav vagy a bórsav, továbbá a szulfonsavak, 186 770 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom