186770. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új benzazol-származékok előállítására

1 2 vonatkozik, ahol a képletben Rj egyrészt l-(4-alkil)-piperazino-csoport, amelyben az alkilcsoport legfeljebb 4 szénatomos, így l-(4- -metil)-piperazino-csoport, l-(4-alkil4-oxido)-pipera­­zino-csoport, amelyben az alkilcsoport legfeljebb 4 szénatomos, így 1 -(4-metil4-oxido)-piperazino-cso­­port, amelyben az alkilcsoport legfeljebb 4 szénato­mos, így l-(4-metil4-oxido)-piperazino-csoport, vagy 1 [4-(hidroxi-alil)]-piperazino-csoport, amelyben a hidroxicsoport az a-helyzetnél távolabb kapcsolódik és a hidroxi-alkil-csoport legfeljebb 4 szénatomos, Így 1-[4-(2-hidroxi-etil)]-piperazino-csoport, vagy másrészt egy R^-alk-X^-általános képletéi csoport, ahol 1 karboxicsoport vagy összesen legfeljebb 5 szén­atomos alkoxi-karbonil-csoport, így metoxi-karbo­­nil- vagy etoxi-karbonil-csoport, alk legfeljebb 4 szén­atomos al kilén csoport, így etilén- vagy 1,3-propilén­­-csoport, és X2 kénatom, és X5 hidrogénatom, legfeljebb 4 szénatomos alkit­­csoport, így mctilcsoport, legfeljebb 4 szénatomos alkoxicsoport, így metoxicsoport, vagy legfeljebb 35-ös rendszámú halogénatom, így klóratom, X3 tiocsoport és egy a-helyzetben elágazó vagy szekunder szénatomon keresztül kapcsolódó, leg­feljebb 4 szénatomos, egyenesláncú alkilcsoport, így tercier-butil- vagy izopropilcsoport. A találmány legelsősorban az olyan (la) általános képletű vegyületek, valamint ezek sói előállítására vonatkozik, ahol a képletben Rj egyrészt l-(4-alkil)­­-piperazino-csoport, amelyben az alkilrész legfel­jebb 4 szénatomos, így 1-(4-metil)-piperazino-cso­port, másrészt cokarboxi-aütio-csoport, amelynek az alkilrésze legfeljebb 4 szénatomos, így 2-karboxi­­-etiltio-csoport, R-j hidrogénatom, alkoxi- vagy alkil­csoport, amelyeknek az alkilrésze legfeljebb 4 szén­atomos, így metoxi- vagy metilcsoport, X3 tiocsoport és R3 valamely a-helyzetben elágazó; legfeljebb 4 szénatomos alkilcsoport, így tercier-butil-csoport. A találmány különösen az (I) általános képletéi vegyületek és sóik előállítására szolgáló, a példákban leírt módszerekre vonatkozik. Az (I) általános képletű vegyületeket önmagukban ismert módszerekkel, például úgy állíthatjuk elő, hogy a) valamely (II) általános képletű vegyületet és egy (III) általános képletű vegyületet a képletben Yj jelentése hidrogénatom, X2 és X3 együtt egy =X-Xj általános képletű csoport in képvisel, vagy az Xj és Y2 szubsztituensek egyike egy -X(=Xj)-Y4 általános ktfpletű csoportot jelent, ahol Y. valamilyen lehasít­ható csoport és a másik, valaminfY^ hidrogénatomot képvisel - illetve ezek sóit egymással addicionáljuk, illetve kondenzáljuk. A lehasítható Y4 csoport például adott esetben észterezett vagy eterezett hidroxicsoport, adott esetben éterezett merkaptocsoport vagy kvaterner ammóníocsoport. Valamely észterezett hidroxicso­port például valamely szerves karbonsavval észtere­zett hidroxicsoport, így rövidszénláncú alkanoil-oxi­­-csoport, például acetoxicsoport, vagy benzoil­­oxi-csoport, így haiogénatom, például klór- vagy brómatom. Éterezett hidroxicsoport például egy rövidszénláncú alkoxicsoport vagy egy benziloxi­vagy fenoxicsoport. Ennek megfelelően valamely éterezett merkaptocsoport például egy rövidszén­láncú alkiltiocsoport vagy egy oenziltio- vagy fenil­­tiocsoport. Kvaterner ammóniocsoport például vala­mely tri-(rövidszénláncú)-alkil-ammonio-csoport, pél­dául trimetil- vagy trietíl-ammonio-csoport, vagy pi­­ridiniocsoport. Olyan (II) általános képletű vegyületekből kiin­dulva, ahol Rj adott esetben a 4-helyzetben helyet­tesített I -píperazino-csoportot jelent, lehasítható cso­portként primer, szekunder vagy tercier aminocso­­port is számításba jön. Ilyen csoportok például az amino-, N-mono- vagy N,N-di-(rövidszénláncú)-alkil­­-amino-csoport, például a metil- vagy etil-amino-cso­­port, vagy a dimetil- vagy dietil-amino-csőport, N,N- alkilén-amino-csoport, így a piperidino-, pirrolidino-, morfolino-, tiomorfolino-, vagy egy anilino- vagy difenil-amino-csoport. Emellett a benzoiloxi-, benzil­­oxi-, fenoxi-, feniltio-, piperidino-, anilino- és di­­fenil-amino-csoportok, valamint a benziloxl- és ben­­ziltiocsoportok fenilrésze szintén helyettesítve lehet­nek például rövidszénláncú alkil-, rövidszénláncú alkoxicsoporttal, halogénatommal és/vagy nitrocso­­porttal. A (II) és (III) általános képletű kiindulási anya­gok sói például az olyan (II) általános képletű vegyü­letek fémsói, ahol R, valamely HOOC-alk-Xj: általá­nos képletű csoportot képvisel, például ezek alkáli­fém- vagy alkáliföldfémsói, például nátrium- vagy káliumsói, továbbá az olyan (II) általános képletű vegyületek savaddiciós sói, ahol Ráadott esetben a 4-helyzetben helyettesített 1-piperazino-csoport, és Yj hidrogénatom, illetve olyan (III) általános képletű vegyületek sói, ahol Y2 egy -C(=X()-X4 általános képletű csoport vagy hidrogénatom, Y 3 hidrogén­­atom és Y^ valamely reakcióképes észterezett hidro­xicsoport, így például ezek ásványi savval alkotott addiciós sói, így hidrogénhalogenidek, például a hidrogénkloridok vagy a hidrogénbromidok, vagy a kénsavas addiciós sók, például a hidrogén-szulfátok. A reakciót szokásos módon, különösen az iroda­lomból az analóg reakciókra ismert módon, hajtjuk végre, előnyösen valamely oldószerben, például rövidszénláncú alkanolban, szükség esetén valami­lyen kondenzálószer jelenlétében, mégpedig egy olyan (II) és (III) általános képletű vegyületeket, ahol az X2 egy -C(=Xj)-Y. általános képletű csoport és Y4 reákcióképes észterezett hidroxiesoportot je­lent, előnyösen valamely bázikus kondenzálószer jelenlétében reagáltatjuk, az olyan (II) és (III) általá­nos képletű vegyületeket pedig, ahol az Y2 egy -C(=Xj)-Y4 általános képletű csoport és Y4 adott esetben éterezett merkaptocsoportot vagy éterezett hidroxiesoportot képvisel, úgy reagáltatjuk, hogy pél­dául egy lehasított kénhidrogént, merkaptánt vagy alkoholt desztillációs vagy azeotropdesztillációs úton és/vagy magasabb hőmérsékleten, például forráshő­mérsékleten eltávolítjuk. A bázikus kondenzálószerek a felszabaduló hidrogén-halogenid megkötésére alkal­mas bázisok, így szervetlen bázisok, például nátrium­kálium- vagy kalcium-hidroxid, -karbonát vagy-hid­­rogén-karbonát, vagy szerves nitrogénbázisok, pél­dául a trimetil-a min vagy a piridin. A (II) és a (III) általános képletű kiindulási anyagok részben ismertek. Az új (II) és (III) általá­nos képletű vegyületek az ismert kiindulási anya­86 770 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom