186727. lajstromszámú szabadalom • Légterelő elem gépkocsihoz

1 186 727 2 A fentiek szerint kiképzett első légterelő elem a gép­kocsi maximális sebességét észrevehetően növeli, ugyan­akkor a menetstabilitását nagy sebességeknél kedvezően befolyásolja. A légterelő nyílások elrendezése javítja a két elülső tárcsafék hűtését, a középső nyíláson be­áramló levegő pedig járulékosan hűti az olajteknőt. A hátsó légterelő elem a csomagtartó fedél megbon­tása vagy átfúrása nélkül felerősíthető, alakjánál fogva jelentősen növeli a hátsó kerekek tapadását nagyobb sebességeknél. A találmányt a továbbiakban konkrét kiviteli pél­dák kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra első légterelő elem távlati képe, a 2. ábra az 1. ábrán vázolt légterelő elem előlnézete, a 3. ábra az 1. ábrán vázolt légterelő elem felülné­zete, a 4. ábra a 2. ábra IV-IV. vonala mentén vett met­szet, az 5. ábra a 2. ábra V-V. vonala mentén vett met­szet, a 6. ábra a 2. ábra VI-VI. vonala mentén vett met­szet, a 7. ábra a 2. ábra VII-VII. vonala mentén vett met­szet, a 8. ábra a hátsó légterelő elem távlati képe, a 9. ábra a 8. ábra szerinti hátsó légterelő elem egyik végének nagyított metszeti képe, és a 10. ábra a 9. ábra X-X. vonala mentén vett metszet. Az 1—7. ábrákon vázolt első 1 légterelő elem cél­szerűen üvegszállal erősített poliészter lemezből készül, és elnyújtott, vízszintes kiképzésű testtel rendelkezik, amely a gépkocsi első lökhárítója alá szerelhető. Az 1 légterelő elem profilját a 4. ábrán figyelhetjük meg és látható, hogy lépcsős profiljának 2 hátsó homlok­felülete és 3 elülső homlokfelülete van, melyeket 4 stabi­lizáló felület köt össze. A 2 hátsó homlokfelület és a 3 elülső homlokfelület szelvénye egyenes vonalú, és egy­mással párhuzamos. A 3 elülső homlokfelület a hátsónál sokkal kisebb, hossza annak mintegy negyede. A 4 stabi­lizáló felület felső 5 összekötő szakaszból és alsó 6 össze­kötő szakaszból áll, amelyek ívelt kiképzésűek. A 6 össze­kötő szakasz élőiről nézve konkáv, tehát hátrafelé hajlik, míg az 5 összekötő szakasz pedig élőiről nézve konvex. Az 5 és 6 összekötő szakaszok inflexiósán egymáshoz simulnak, és az ezeket összekötő 14 összekötő sík a víz­szinteshez képest a0 szöget zár be. A 4. ábrán látható ezenkívül, hogy a 2 hátsó homlokfelület a függőlegessel aj, a 3 elülső homlokfelület pedig a7 szöget zár be. Az a0, aj és a7 célszerű értéke 5° és ennél a szögértéknél a 2 és 3 hátsó és elülső homlokfelületek a 14 összekötő síkkal 100°-os szöget zárnak be. Az 1 légterelő elem alakját lényegében a 4. ábrán vázolt lépcsős szelvény határozza meg, és ez a lépcsős szelvény a légterelő nyílá­sok környezetétől eltekintve végig jellemző az 1 légterelő elem kiképzésére. Az 1 légterelő elemen a 4 stabilizáló felület tartomá­nyában összesen három 7, 8 és 9 légterelő nyílás van ki­képezve, amelyek közül a vázolt kiviteli alaknál a két szélső 7 és 9 légterelő nyílás egymással azonos kiképzésű, a középső 8 légterelő nyílás pedig ettől eltérő alakú, hossza azokénál nagyobb, Az 1 légterelő elem merev­ségét növeli, hogy a 7, 8 és 9 légterelő nyílások előtt az 1-3. ábrákon vázolt módon egymáshoz simuló 9\ 10 és 11 ívelt szakaszok vannak kiképezve. A két szélső ívelt szakasz görbületi sugara nagyobb a középső ívelt szakasz görbületi sugaránál, és a középső 9' ívelt szakasz legelülső pontja képezi egyúttal az 1 légterelő elem leg­jobban kiálló pontját. Az 5. ábrán a két szélső 7 és 9 légterelő nyílás közép­vonalában a nyílások profilját tüntettük fel. A 2 és 3 hátsó és elülső homlokfelületek a lépcsős profilnak meg­felelően a függőlegessel a3 és a5 szögeket zárnak be, amelyek célszerűen azonosak vagy csak kis mértékben térnek el az aj és a7 szögektől, értékük előnyösen 5°. A konkáv 6 összekötő szakasz most 15' felületi érintő­­skban folytatódik, amely a vízszintessel a4 szöget zár be, és ez a 15' felületi érintősík képezi egyúttal a két szélső légterelő nyílás alját. Aza4 szög értéke célszerűen nagyobb az a0 szögénél, és előnyösen 10° körül van. A meredekebb kiképzés következtében a levegő a nyílá­sok környezetében felgyorsul, és a két szélső légterelő nyílás mögött elhelyezkedő féktárcsákra a felgyorsult levegő fokozott hűtőhatást fejt ki. A két szélső 7 és 9 légterelő nyílás ebből a célból minden irányban ferdén hátrafelé szűkülő keresztmetszetű, így az 5. ábrán lát­ható módon a nyílások 17' felső éle ferdén és lefelé hátrafelé hajlik, a vízszintessel a6 szöget zár be, amely­nek értéke célszerűen 10°. A 3. ábrán vázolt kitörésből láthatjuk, hogy a 7 és 9 légterelő nyílások 18 oídalfelü­­letei is befelé szűkülnek, és az 1 légterelő elem normáli­sával a U szöget zárnak be, amelynek értéke előnyösen 25° körül van. A 6. ábrán a középső 8 légterelő nyílás szelvényét tüntettük fel. amely lényegében az 5. ábrán vázolt szel­vényhez hasonlít, a különbséget itt az képezi, hogy a 15 felületi érintősík a vízszintessel a10 szöget zár be, amely az a4 szögnél nagyobb értékű, célszerűen 25°-os, ettől eltekintve azonban a 6. ábrán vázolt profil megegyezik a 4. ábrán vázolt profil fő jellemzőivel. A légterelő nyílások tartományában a 6 összekötő szakasz görbületi sugara nagyobb a légterelő elem egyéb szakaszain mérhető értéknél, a görbületi sugár a középső 8 légterelő nyílás­nál a legnagyobb, tehát ahol a legmeredekebb 15 felületi érintősíkhoz csatlakozik. A két szélső légterelő nyílásnál ez a görbületi sugár valamivel kisebb a középső légterelő nyíláshoz tartozó konkáv összekötő szakaszra jellemző értéknél. A 8 középső légterelő nyílás tartományában tehát a 2 és 3 hátsó és elülső homlokfelületek a függő­legessel ag és au szöget zárnak be, amelyek értéke közel azonos az aj és a7 szögekével. A 8 légterelő nyílás 17 felső éle szintén hátrafelé és befelé hajlik, a vízszintes­sel bezárt a9 szöge célszerűen azonos az a6 szöggel (6. ábra). A kellő merevség biztosítása céljából előnyös, ha a légterelő nyílások alsó felülete nem sík felület, ilyen például a 2. ábrán vázolt 13 alulsó domború felület, amely a középső 8 légterelő nyílást merevíti. A 8 lég­terelő nyílás ezáltal középen a legkeskenyebb, a két széle felé haladva szélessége folyamatosan növekszik. A 7, 8 és 9 légterelő nyílások szélei ívelt kiképzésűek, ezáltal a felső és alsó szélük törés nélkül folyamatos görbülettel csatlakozik egymáshoz. A 7. ábrán rész-szelvényt tüntettünk fel, amely az 1 légterelő elem felerősítését biztosító 16 felerősítő lap kiképzését szemlélteti. A 16 felerősítő lap a 2 hátsó homlokfelület folytatásaként az 1 légterelő elem két széles közelében abból kinyúlik, és síkja a 2 hátsó hom­lokfelület síkjával a2 szöget zár be. Tekintettel arra, hogy az 1 légterelő elem felerősítését a 16 felerősítő 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom