186727. lajstromszámú szabadalom • Légterelő elem gépkocsihoz
1 186 727 2 lap függőleges helyzetében lehet biztosítani, előnyös, ha az a2 szög megegyezik az ax szöggel, tehát a 16 felerősítő lap és a 2 hátsó homlokfelület közötti szög határozza meg az egész 1 légterelő elem függőleges irányú dőlését. Az 1 légterelő elem két oldalt íyelten keskenyedik, és 12 oldalsó szélei folyamatos görbülettel összekötik a 2 és 3 hátsó és elülső homlokfelületeket. A vázolt kiképzésű 1 légterelő elem hatásosan egyesíti a kedvező áramlástechnikai tulajdonságokat, ugyanakkor kellő merevséget biztosít, és üvegszállal erősített poliészter lemezből elkészíthető. Ez utóbbi nemcsak a kis súlya miatt előnyös, hanem korrózióállósága nagy élettartamot biztosít, ugyanakkor rugalmassága a légterelő elem által előidézett járulékos baleseti veszélyt minimálissá teszi. A 8-10. ábrákon hátsó légterelő elem szerkezeti kiképzését tüntettük fel. A hátsó légterelő elem lényegében fordított V alakú elnyújtott idom, amelynek ívelt kiképzésű 32 elülső lapja, 36 felső lapja 37 hátlapja a 47 oldallapja alulról nyitott üreges belső részt zár körül. A hátsó légterelő elem profilja a 10. ábrán jól látható, és a 32 elülső lap a 10, ábrán megfigyelhető módon 33 alsó síkfelületből, 34 felső síkfelületből és ezeket összekötő 35 ívelt szakaszból áll. A 33 alsó síkfelület a vízszintessel mintegy 155°-os, a 34 felső síkfelület pedig mintegy 105°-os szöget zár be. A 36 felső lap közel merőleges a 34 felső síkfelületre, ezért mintegy 15°-os szögben hátrafelé lejt. A hátsó légterelő elem 37 hátlapja közel függőleges irányú, és ehhez hátulról nézve konkáv 38 első szakasz és hátulról nézve konvex 39 második szakasz csatlakozik. A 9. és 10. ábrákon a gépkocsi 31 csomagtartó fedlapját pontvonallal csak vázlatosan jelöltük. A hátsó légterelő elem egyszerű módon a 31 csomagtartó fedlaphoz rögzíthető. A 10. ábrán vázolt módon a hátsó légterelő elem üreges belső terében vízszintes 40 tartólemez helyezkedik el, amely 48 helyeken ragasztással van a hátsó légterelő elem belső falához rögzítve. A 40 tartólemezen hosszirányban egy vezető horony van kiképezve, és ebben 42 szorító elem hosszirányban elmozdítható módon van megvezetve. A 42 szorító elem lépcsős kiképzésű, és alján 43 csavar helyezkedik el, amely nek segítségével a 42 szo'rítóeiem a 31 csomagtartó fedlaphoz szorítható. Abból a célból, hogy a hátsó légterelő elem tetszőleges szélességű gépkocsikra felhelyezhető legyen, a 42 szorítóelem 44 csavar és 45 anyag révén a 41 horonyban bárhol rögzíthető. A 44 csavarnak a 41 horonyban megvezetett szakasza célszerűen síkbeli kiképzésű, és szélessége illeszkedik a 41 horony szélességéhez. ■ A hátsó légterelő elem a stabilizáló hatást azáltal fejti ki, hogy a kocsiszekrény mögött hátrafelé áramló levegő útjába a 32 elülső lap akadályt jelent, és a levegő által a hátsó légterelő elemre kifejtett erő a gépkocsi hátsó részét a talajhoz nyomja, ugyanakkor azonban a 37 hátlap alkalmas kiképzése következtében a hátsó légterelő elem mögött káros légörvények nem keletkeznek. Az első légterelő elemhez hasonló módon a hátsó légterelő elem is célszerűen üvegszállal erősített poliészter anyagból készíthető. Az üvegszálas poliészter anyag természetesen kellően erős és ugyanakkor rugalmas egyéb anyagból is elkészíthető. Az ismertetett első és hátsó légterelő elemek segítségévei a gépkocsi menetstabilitása és maximális sebes- 4 sege megnövekszik, a vezetés biztonsága még nagyobb menetsebességek mellett is megnövekedett értékű lesz, és a légterelő nyílások a tárcsa fékek hűtését fokozzák, a középső nyíláson beáramló levegő pedig a motorblokk, illetve az olajteknő járulékos hűtését eredményezi. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Légterelő elem gépkocsihoz, amelyen ferde légterelő felületek és légterelő nyílások vannak kiképezve, azzal jellemezve, hogy egyenlőtlen szárú lépcsős profilja van, amely egymással párhuzamos hátsó és elülső homlokfelületekből (2 és 3) és ezeket összekötő S-alakban görbült stabilizáló felületből (4) áll, az elülső homlokfelület (3) magassága legalább háromszor kisebb a hátsó homlokfelület (2) magasságánál, a hátsó homlok felület (2) az elem hosszanti kiterjedése mentén egyenesvonalú vagy enyhén domborított kiképzésű, amely kétoldalt ívelten hátrafelé hajlik és két oldalsó széle ívelten az elülső homlokfelülethez (3) csatlakozik, a hátsó homlokfelületet (3) a stabilizáló felülettel (4) összekötő szakasz (5) elölrői konvex és görbületi sugara legalább másfélszer nagyobb, mint a stabilizáló felületei (4) az elülső hómlckfeiülettel (3) összekötő élőiről konkáv szakasz (6) görbületi sugara, ezen két egymással ellentétes görbületi! összekötő szakasz (5 és 6) inflexiósán vagy összekötő sík (14) révén egymáshoz simul, és az egymáshoz simuló szakaszon a felületi érintősík (15) a homlokfelületekkel (2 és 3) 95° és 130° közötti szöget zár be, továbbá a légterelő nyílások (7,8,9) a stabilizáló felület (4) konvex összekötő szakaszánál (5) helyezkednek el és az elem hosszirányában elnyújtott résként vannak kiképezve, sarkaik lekerekítettek, felső szélüket (17) ívelten a hátsó homlokfelülethez (2) csatlakozó és attól hátrafelé kinyúló ferde, célszerűen sík felület képezi, a légterelő nyöások (7, 8, 9) kétoldalt ívelten és ferdén befelé hajlanak, alsó szélüket pedig a stabilizáló felület (4) és ennek meghosszabbított szakasza képezi. 2. Az 1. igénypont szerinti légterelő elem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy szimmetrikusan elrendezett három légterelő nyílása (7, 8, 9) van, és az elülső homlokfelület (3) három egymáshoz csatlakozó és a vízszintes síkban ívelt szakaszból (9’, 10, 11) áll, ahol a középső ívelt szakasz (9') görbületi sugara kisebb a kát szélső ívelt szakasz (10, 11) görbületi sugarának felénél, és az ívelt szakaszok (9’, 10, 11) szimmetrikus e'rendezésűek. 3. A 2. igénypont szerinti légterelő elem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a középső légterelő nyílás (8) előtt a stabilizáló felületet (4) az elülső homlokfelülettel (3) összekötő élőiről konkáv összekötő szakasz (ö) görbületi sugara nagyobb, mint máshol, és az ezen konkáv összekötő szakaszhoz (6) csatlakozó érintősík ( í 5) meredekebb és a homlokfelületekkel (2, 3) legalább 10°-kai nagyobb szöget zár be, mint a légterelő elem egyéb részeinél. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti légterelő e em kiviteli aiákja, azzal jellemezve, hogy a légterelő nyílások (7, 8,9) alsó határoló felülete enyhén domború kiképzésű, amelynek legmagasabb része a légterelő nyílások (7, 8,9) közepénél van. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti légterelő elem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a két szélső 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
