186702. lajstromszámú szabadalom • Nyomógombos kapcsoló

1 186 702 2 A találmány tárgya nyomógombos kapcsoló, amely­nek háza, a házban elhelyezeti és egyirányú elmozdu­lásra megvezetett, nyomóteste, a nyomótesttel összekap­csolt rugalmas anyagú mozgóérintkezője és a mozgó­érintkezővel munkaállapotban kapcsolódó nyugvóérint­kezője van. Nyomógombos kapcsolókat az elektronika, különösen pedig a számítástechnika területén széleskörűen alkal­maznak, és a felhasználási céltól függően a kereskedelmi forgalomban számos típusuk beszerezhető. Az adatbe­vitelre használt nyomógombos kapcsolók használhatósá­gának feltételét képezi a jó kezelhetőség, a kapcsolási biztonság és a megbízhatóság. A jó kezelhetőség első­sorban ergonómiai tényezőktől függ. Ezen tényezők között elsődleges szerepe van a nyomóerő nagyságának, a kapcsolási úthossznak és a nyomóerő változásának az elmozdulás függvényében. A tapasztalatok alapján a kap­csolási úthossz 3-4 mm között optimális. A kapcsolás kiváltásához szükséges nyomóerő maximális értéke 0,1 N lehet. A kapcsolási érzet kialakulása szempontjából lényeges szerepet játszik a kapcsoló reakcióerejének változása az elmozdulás függvényében. Általában a nyomógombos kapcsolók működtetése valamilyen rugó­erő feszítése ellenében történik. A rugókra jellemző karakterisztika olyan, hogy az elmozdulás függvényében növekvő ellenállást fejtenek ki, tehát a nyomóerő-szük­séglet a nyomógomb lenyomásakor fokozatosan növek­szik. A tapasztalatok szerint az ilyen növekvő erőszük­séglet nem kelt a kezelőben kellemes kapcsolásérzetet, és a kezelő nem érzékeli, hogy a kapcsolás ténylegesen megtörtént. A kapcsolási biztonságot a kapcsolóelem megbízható­sága határozza meg. A legnagyobb biztonságot az úgy­nevezett érintkező nélküli kapcsolók nyújtják, amelyek általában mágneses, kapacitív vagy induktív elven mű­ködnek. Az érintkező nélküli kapcsolók ára azonban többszöröse az érintkezős kapcsolókénak, térfogatuk azokét lényegesen meghaladja. Érintkezős kivitelű kapcsolóelemek megbízhatóságát elsősorban az érintkezők kivitele, anyaga határozza meg. A mechanikus kapcsolat miatt fokozott a kopásveszély, a használat során erózió léphet fel, illetve a felületi galvánréteg oxidációja az élettartamot csökkenti. A fenti hátrányok ellenére alacsony áruk és kis tér­fogatuk miatt érintkezős kapcsolókat széleskörűen alkal­maznak. A megbízhatóság fokozására már számos javas­lat született, de ezek egyike sem tudott az érintkező nélküli kapcsolókkal összemérhető megbízhatóságot biztosítani. A számítástechnika területén, különösen billentyű­zetekhez az utóbbi időben elteijedten használnak olyan érintkezős kapcsolókat, amelyek mozgóérintkezőjét villamosán vezető gumikorong képezi, és amelyek mű­ködtetéskor nyomtatott áramköri lapon elrendezett vezetősávokból álló nyugvóérintkezőknek ütköznek. A gumikorong villamos vezető kapcsolatot létesít az alatta lévő érintkezősávok között. A villamos vezető gumiból készült érintkezők élet­tartama nagy, kifáradás veszélye gyakorlatilag nem lép fel, hátrányuk viszont, hogy a megbízható kapcsolat létrehozásához a gumikorongot viszonylag nagy erővel kell az érintkezősávoknak nekinyomní, és ez az erő­szükséglet az érintkezősávok galvánrétegeinek esetleges oxidációja vagy szennyeződése miatt idővel egyre növek­szik. A kapcsolat létrejöttekor nincs relatív elmozdulás 2 a mozgóérintkezőt képező gumikorong és a vezetősávok között, ezért a más konstrukcióknál fellépő öatisztító hatás itt nem érvényesül. Az ilyen jellegű kapcsolóknál a kapcsolási érzet sem kedvező, mert a legnagyobb erőt a kapcsolási út végén kell kifejteni, amikor a gumikorong az érintkezősávoknak ütközik. Ha a nyomógombot vagy billentyűt kisebb erővel nyomjuk meg, akkor bizony tálán érintkezés keletkezik. A találmány feladata olyan nyomógombos kapcsoló létrehozása, amely érintkezős típusú és ennek ellenére használhatóság, kapcsolási biztonság és élettartam tekin­tetében összemérhető az érintkező nélküli típusokkal, amely azonban kisebb méretek mellett és alacsonyabb áron előállítható. A találmány szerint felismertük, hogy a kapcsolási érzet akkor válik igen kedvezővé, hogyha az elmozdulás függvényében a nyomóerőszükséglet egy kezdeti viszony­lag magas értékről hirtelen lecsökken. Az ilyen, az el­mozdulással csökkenő nyomóerő-szükséglet átbillenés jellegű érzetet nyújt a kezelő számára, akikben ekkor a megbízható kapcsolás érzete keletkezik. Mivel az emberi ujj egy nyomógomb működtetésekor legalábbis durva közelítéssel állandó erejű erőgenerátomak tekinthető, az elmozdulás függvényében csökkenő nyomóerő szük­séglet eredményeként az elmozdulás-sebesség függvény növekvő értékű lesz, és a mozgóérintkező viszonylag nagy sebességgel és hirtelen éri el ütköztetett állását. Éppen az a sebességnövekedés kelti a megbízható és határozott érintkezés érzetét. Ennek a felismerésnek a kihasználásával a találmány szerint nyomógombos kapcsolói hoztunk létre, amelyre jellemző, hogy mozgóérintkezőjét vezető gumiból ké­szült lapos éríntkezőelem képezi, amelynek megtámasz­tása az elmozdulás irányába eső alsó és felső szélénél történik, a mozgóérintkezőnek két egymással tompa­szöget bezáró része van, és ezek csatlakozásánál az érinf­­kezőelem középső tartományában egy olyan él képző­dik, amely az említett iránnyal szöget, előnyösen derék­szöget zár be. Az él a két támasztási vonalat összekötő síktól a nyugvóérintkező irányába eltávolított helyzetet vesz fel, és az érintkezőelem egyik megtámasztott széle az erőhatást továbbító nyomó test egy hornyával, másik megtámasztott széle pedig egy rögzített helyzetű alap­lemez hornyával kapcsolódik, és munkaállapotban az érintkezőelem éle kapcsolódik a nyugvóérintkezővel. E mellett a kiképzés mellett a nyomáshoz szükséges erőt a gumiból készült lapos érintkezőelem összenyomás­sal szemben kifejtett feszítőereje képezi, amely a defor­máció növekedésével rohamosan csökken, ugyanakkor az éríntkezőelem éle nagy sebességgel és nagy felületi nyomás mellett a nyomóérintkezőnek ütődik. Ez a viszonylag nagy nyomás nagy kapcsolási biztonságot eredményez. A két szélen történő horonyban való meg­támasztás a lapos érintkezőelem mozgását nem akadá­lyozza, a beakadás veszélye fel sem léphet. A találmány szerinti nyomógombos kapcsoló egy előnyös kiviteli alakjánál az érintkezőelemen az él mö­götti lapfelületen egy az éllel párhuzamos horony helyez­kedik el. Ez a horony teszi lehetővé, hogy a tompaszög­ben deformált lapos érintkezőelemen az él éppen a középső tartományban alakuljon ki. Bár a horony alkal­mazását nagyon lényegesnek tartjuk, megjegyezzük, hogy az él kialakulását az anyagvastagság fokozatos csökkenésével, vagy az anyag szélességének csökkenésé­vel is meghatározhatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom