186702. lajstromszámú szabadalom • Nyomógombos kapcsoló
1 J 86 702 2 Az érintkezési biztonság szempontjából előnyös, ha a nyomógombos kapcsolónak több nyugvóérintkezője van, és ezeket az élre merőleges irányú, egymástól közzel elválasztott lapos érintkezők képezik. Ebben az esetben az érintkezés nagyon határozottá válik, mert két egymásra merőleges felületszakasz között jön létre, ugyanakkor a működtetés során az érintkezés létrejöttét követően az él a működtetés irányában elcsúszik a lapos nyugvóérintkezők éle mentén, és ez az elcsúszás egyúttal az érintkezőfelület öntisztítását eredményezi. Az öntisztítás a megbízhatóság szempontjából igen lényeges tényező. A szerkezeti kialakítás szempontjából előnyös, ha az érintkezők az alaplemezbe vannak ágyazva, és azon kifelé túlnyúló végeik vannak, amelyek kivezetésként és a nyomógombos kapcsoló rögzítőelemeiként is felhasználhatók. A kedvező kapcsolódást elősegíti, ha az említett hornyok ívelt alakúak. A szerkezeti kialakítás szempontjából előnyös, ha az érintkezőelem trapéz alakú, amelynek szélesebb párhuzamos széle kapcsolódik az alaplemez hornyával. Ebben az esetben a nyomótesttel a keskenyebb szél kapcsolódik, és nem fordulhat elő, hogy az érintkezőelem esetleges oldalirányú deformációja az elmozdulást a házfalnak való ütközéssel akadályozná. A találmány szerinti nyomógombos kapcsoló egy előnyös kiviteli alakjánál a nyomótest egyúttal ütköztető elemként is felhasználható, amely az érintkezés létrejötte után a további elmozdulást akadályozza. A szerkezeti kialakítás szempontjából előnyös, ha a nyomótest „L” alakban van kiképezve, amelynek hosszabbik részén hornyok találhatók, és ezek a ház oldalfalából kiugró vezetőbordákkal kapcsolódnak, és az érintkezőelem felső szélével kapcsolódó horony a nyomótest rövidebb részének belső felületén van kiképezve. A találmány szerint kiképzett nyomógombos kapcsoló igen kellemes kapcsolásérzetet biztosít, használatakor igen nagy felületi nyomás jön létre, amely megbízható érintkezést garantál, az érintkezés létrejötte során az érintkezőelem elcsúszik a nyugvóérintkező felületén, és ezzel azt tisztítja. Ezek a tulajdonságok, a kis méretek, valamint az alacsony ára eredményeként a találmány szerinti nyomógombos kapcsoló a hagyományos érintkező nélküli típusokkal legalábbis egyenértékűnek tekinthető. A találmány szerinti nyomógombos kapcsolót a továbbiakban egy kiviteli példa kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az: Lábra a találmány szerinti nyomógombos kapcsoló egy előnyös kiviteli alakjának hosszmetszete, a 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vett metszet, a 3. ábra a trapéz alakú érintkezőelem előlnézete kiterített helyzetben, és a 4. ábra a 3. ábrán vázolt érintkezőelem oldalnézeti képe. A rajzon vázolt nyomógombos kapcsolónak zárt 1 háza van, amelyben 2 nyomótest van egyenesvonalú mozgásra megvezetve. Az 1 ház belső falán három 3, 4 és 5 vezetőborda található, amelyek alakzáróan illeszkednek a 2 nyomótest megfelelő vezető hornyaihoz, és így lehetővé teszik annak egyenesvcnalú elmozdulását. Az 1 ház felső 6 zárólapján nyílás van kiképezve, és a 2 nyomótesttel összekapcsolt 7 tengelycsonk ezen a nyíláson keresztül kinyúlik az ! házból és külső végére 8 gombsapka illeszthető. A 2 nyomótest profiljának az 1. ábrán megfigyelhető módon fordított „L” alakja van, és annak vízszintes részén az 1 ház belső tere felé nyitott ívelt 9 horony var kiképezve. A nyomógombos kapcsoló 1 házát alul 10 alaplemez zárja le, amelyen ívelt 11 horony található, és ez is az 1 ház belseje felé nyitott kiképzésű, tengelye párhuzamos az ívelt 9 horonyéval és az 1. ábra vetületében merőleges a rajz síkjára. \z 1 ház belsejében lapos kiképzésű villamosán vezető anyagú gumiból készült 12 érintkezőelem van, amelynek felső 13 széle a 2 nyomótest ívelt 9 hornyába, alsó 14 széle pedig a 10 alaplemez ívelt 11 hornyába illeszkedik. Az ívelt 9 és 11 hornyok között a távolság kisebb a 12 érintkezőelem teljes magasságánál, ezért a 12 érintkezőelem az 1. ábrán teljes vonallal vázolt nyugalmi helyzetet veszi fel. Ebben a helyzetben a 12 érintkezőelem két egymással tompaszöget bezáró részre osztható, amelyek találkozásánál 15 él keletkezik. A 15 éllel átellenes lapfelületen 16 horony található. A deformációból adódik, hogy a 12 érintkezőelem meghatározott rugalmas erővel felfelé nyomja a 2 nyomótestet, amelynek elmozdulását az 1 ház felső 6 zárólapja akadályozza. A 10 alaplemeznek fekvő „L” alakú kiképzése van, és az idom rövidebb szárában 17, 18, 19 és 20 érintkezők vannak rögzítve, amelyek alsó vége kinyúlik a 10 alaplemezből és a nyomógombos kapcsoló nyomtatott áramköri lapba való beforrasztásánál tartóelemként, illetve kivezetésként használható. Az 1 ház belsejében a 17—20 érintkezők lapsíkja merőleges a 12 érintkezőelem 15 élére és keskenyebbik felületük a 12 érintkezőelem feli néz. A 2. és 3. ábrákon megfigyelhetjük, hogy a 12 érintkezőelem trapéz alakú, alsó 14 szélének szélessége megegyezik az 1 ház belső szélességével, de felső 13 széle annál keskenyebb. Ez a keskenyedő kiképzés teszi lehetővé, hogy a 12 érintkezőelem egyrészt kotyogásmenteser helyezkedjen el az 1 ház belsejében, másrészt pedig hogy a 12 érintkezőelem felső 13 széle oldalirányban ne ütközhessen az 1 ház oldalfalához. A találmány szerinti nyomógombos kapcsoló működése nagyon egyszerű. Ha a 8 gombsapkára nyomóerőt fejtünk ki, akkor az a 7 tengely csonkon keresztül ezt az erőt továbbítja a 2 nyomótesthez. A 2 nyomótest a 12 érintkezőelem rugalmas feszítőereje miatt csak nehezen tud megindulni. Bizonyos mértékű elmozdulás után a 12 érintkezőelem részei egyre kisebb szöget zárnak be, majd annak 15 éle a 18-19 érintkezők keskenyebbik feleletéhez hozzáér (1. ábra szaggatott görbe). Az érintkezési helyzet elérése után a 15 él lefelé csúszik a két középső 18 és 19 érintkező belső keskeny felületén és eközben arra meghatározott nyomóerőt fejt ki. Ez a lineáris elmozdulás tisztítja az egymásra merőleges érintkező felületeket. A lineáris elmozdulást az korlátozza, hogy a 2 nyomótest alja a 10 alaplemezhez ütközik. Ütközési, azaz munkahelyzetben a 15 él ráfeszül a kél 18,19 érintkező keskenyebbik felületére és közöttük elektromos kapcsolatot hoz létre, amit megfelelő áramkö ök érzékelnek. A két szélső 17, 20 érintkezőnek a rajzon vázolt kiviteli alaknál az érintkezésben nincs szerepe, a kapcsoló nyomtatott áramköri lapba való forrasztásakor a mechanikai rögzítést segíti. Nyugalmi helyzetben a 12 érintkezőelem részei egymással mintegy 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
