186692. lajstromszámú szabadalom • Hajtásvezérlés felvonókhoz

1 186 692 2 30 dióda anódjával, a második 20 határolótagnál a 30 dióda katódjával van összekötve, és így a 15 szabályozó pozitív u4 kimenőfeszültségénél az 1 emelőmotor szabá­lyozása, negatív ui kimenőfeszültségénél a 7 örvény­áramú fék szabályozása van letiltva. A 15 szabályozó a 2. ábrán látható módon 31 műve­leti erősítőből, amely 33 ellenállásból kialakított, ará­nyos, P típusú működést eredményező visszacsatolással van ellátva. A 31 műveleti erősítő invertáló bemenete egyrészt 34 ellenálláson át a 8 tachométergenerátorral, másrészt további 35 ellenálláson át a 16 alapjelképző ki­menetével kapcsolódik. A 15 szabályozó Ui, u4 kimenő­feszültségének lefutása gyorsítási szakaszban negatív tar­tományba esik és nulla feszültség irányában növekszik, lassítási szakaszban pozitív tartományba esik és nulla feszültség irányában csökken. (Ld. az 5. és 6. ábrát.) A 3. ábrán bemutatott 18 állítótagnak 36 műveleti erősítője van, amelynek visszacsatolása időfüggő és pár­huzamosan kapcsolt 37 kondenzátorral és 38 potenció­­méterrel van ellátva. A 36 műveleti erősítő nem invertáló bemenete 39 ellenálláson és a 17 határolótagon át a 15 szabályozó kimenetével, további 40 ellenálláson és további 41 potencióméteren keresztül feszültségforrás M negatív pólusával van összekapcsolva. A visszacsatolás­ban elrendezett 38 potencióméter beállításával a gyorsí­tási szakasz TA nyomaték lefutása és n^x fordulatszám lefutása (5. ábra) a lassítási szakasz TMB nyomatékának és njST fordulatszámának lefutásához (6. ábra) állítható, úgy, hogy az optimálishoz közelálló menetkarakterisz­tika érhető el. A 18 állítótag nélkül a gyorsítási szakasz­ban a lassítási szakaszétól erősen eltérő karakterisztika adódna (4. ábra). A 36 műveleti erősítő nem invertáló bemenetén lévő 41 potencióméter segítségével a 18 állítótag u3 kimenőfeszültsége beállítható úgy, hogy a gyorsítási és lassítási szakasz TA, TMB nyomaték karak­terisztikáinak és nisx fordulatszám lefutásának átmenete jó lesz (5. és 6. ábra). A 19 linearizálótag - amely például függvényhálózat­ból van kialakítva - az 1 emelőmotor szabályozási köré­ben bemenetével a 18 állítótag kimenetéhez kapcsolódik, kimenetével pedig az 1 emelőmotor 13 tirisztorokból, 14 gyújtásszögvezérlő egységből álló beavatkozó szervé­vel van összekötve (1. ábra). A 19 linearizálótag meg­felelő függvénykapcsolat létrehozásával linearizálja a 15 szabályozó Ui kimenőfeszültsége és az 1 emelőmotor által leadott TA nyomaték közötti statikus kapcsolatot, és ezáltal mellékáramkörű egyenáramú motorra jellemző karakterisztika érhető el. Ezen kívül a 7. ábráról leolvas­­hatóan a szakasz ATA/Aui erősítési tényezője - amint az a 7. ábrán látható — a munkapont helyzetétől függet­len és közel állandó, és így a belengési tulajdonságok is viszonylag állandók és az alapjel változásától függetlenek maradnak. A 7 örvényáramú fék szabályozási körének 21 lineari­­záiótagja — amely például egy másik függvényhálózatból van kialakítva — első bemenetével a 8 tachométer­­gencrátorra, második bemenetével a 20 határolótagon át a 15 szabályozó kimenetére csatlakozik, kimenetével a 7 orvényáramú fék második kétállású 22 szabályozója’ nak bemenetére van kötve (1. ábra). A 21 linearizálótag megfelelő függvénykapcsolat képzésével linearizálja a 15 szabályozó u4 kimenőfeszültsége és a 7 örvényáramú fék TMB nyomatéka közötti statikus kapcsolatot, és ezáltal mellékáramkörű egyenáramú motorra jellemző karakterisztika érhető el. Ezen kívül az 1 emelőmotor 4 sz abályozási körének 19 linearizálótagjához és a 7. ábrá­hoz, hasonlóan, a szakasz A TMB/Au4 erősítési tényezője a munkapont helyzetétől független és közel állandó (8. ábra). A 21 linearizálótag nélkül a szakasz erősítése a munkapont változása esetén nem lenne állandó, ami­nek következtében a belengési tulajdonságok is állandóan változnának (9. ábra). A 10. ábrán bemutatott kétállású, második 22 szabá­lyozónak 42 műveleti erősítője van, amely több sorba­­kopcsolt 43 diódával van visszacsatolva. A 42 műveleti erősítő invertáló bemenete egyrészt 44 ellenálláson, a 2i linearizáiótagon és a 20 határolótagon keresztül a 15 s?abályozó kimenetéhez csathrkozik, másrészt 45 poten­cióméteren keresztül a 27 áramváltóra van kapcsolva (1. ábra). A visszacsatolás 43 diódáinak az a hatása, hogy a 22 szabályozó pozitív Ur kimenőfeszültségét a 43 dódák nyitófeszültségeinek összegére korlátozzák. All. ábrán bemutatott 24 impulzusáramkörnek 46 kétbázisú d ódája van (UJT), amelynek emittere 47 kondenzátorral és 48 tranzisztor kollektorával van összekötve. A 46 két­­bizisú dióda első, B1 bázisa a 23 tirisztorok vezérlő­elektródjaival vannak kapcsolatban. A 46 kétbázisú d óda második, B2 bázisa feszültségforrás pozitív P kap­­cfára van kötve. A 48 tranzisztor bázisa egyrészt 49 ellen­álláson és 50 diódán keresztül a két állású 22 szabályozó k menetére, másrészt egy további 51 diódán és további 5 2 ellenálláson át a feszültségforrás pozitív P kapcsára van kötve, amellyel a 48 tranzisztor emittere is kapcso­latban van A kétállású 22 szabályozó lassítási szakaszban a következő módon működik együtt a 24 impulzusáram­körrel: a 7 örvényáramú fék: 25 geijesztőtekercsén át­folyó áram IigT ellenőrzőjelének az Isoll áramalapjel a á való csökkenésekor kapcsol a kétállású 22 szabá­lyozó, mikor is Ur kimenőfeszültsége ugrásszerűen negatív értékre vált (ti időpont a 12. ábrán). Ezáltal az 53, 51 diódák, valamint a 24 impulzusáramkor 48 tran­­z sztora vezetni kezd, és a 47 kondenzátor feltöltődik, fa a kondenzátor Uc feszültsége eléri a 46 kétbázisú dióda emitter küszöbfeszültségét, akkor a 46 kétbázisú d óda B1 bázisán impulzus lép fel, amely az éppen át­­e esztőirányba fordított 23 tirisztort begyújtja. Ezután az áram és Iisr ellenőrzőjele újra növekedni kezd és a 47 kondenzátor kisül a 46 kétbázisú diódán át (t2 idő­pont a 12. ábrán). Amikor az áram eléri az Isoll alap­jelet, akkor a kétállású 22 szabályozó UR kimenőfeszült­sége ismét a visszacsatolásban lévő 43 diódák által korlá­tozott pozitív értékre ugrik (t3 időpont a 12. ábrán). A begyújtott 23 tirisztor lezár, amikor a rajta lévő egyenfeszültség nullára csökken, és az áram és Iíst ellen­őrzőjele ismét csökken (t4 időpont a 12. ábrán.) lly­­módon az Isoll áram-alapjel nagyságától függően a 23 tirisztorok vezetési ideje úgy változik, hogy az Isoll a am-alapjelet követő áram alakul ki, amely a 7 örvény­­á arnú fék fékezőnyomatékát megfelelően befolyásolja. A 16 alapjelképző célszerűen a 0026406 európai szabadalmi leírásból ismert megoldású, és programozható olvasótérből (PROM) kialakított vezérlőtára és egyetlen mikroprocesszorral megvalósított három összegzöfoko­­zita van. A vezérlőtárban vannak tárolva a megenged­hető rántási-zökkenési értékek, valamint a gyorsítás és sebesség határértékei mind gyorsítási, mind a lassítási szakaszra vonatkozóan. Az összegző fokozatban történik a gyorsítás, a sebesség és az út numerikus integrálása. A felvonó menetének kezdetétől fogva iiymódon képzett 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom