186692. lajstromszámú szabadalom • Hajtásvezérlés felvonókhoz

1 186 692 2 Ssoll út alapjel — az 1. ábrán vázlatosan ábrázoltán — 53 digitális tachométer által szolgáltatott Sist út-ellen­­őrzőjellel hasonlítja össze. Az 53 digitális tachométert a 6 felvonókabin célszerűen 54 sebességkorlátozó közvetí­tésével működteti. Az összehasonlítás eredményeként 5 adódó AS szabályozási eltérés 55 D/A átalakító közvetí­tésével mint ngoLL fordulatszámalapjel van a 15 szabá­lyozóra kapcsolva. A lassítási szakasz előkészítéséhez a 16 alapjeiképző megálláselőkészítő szerkezettel műkö­dik együtt, amely szintén a 0 026406 számú európai^ szabadalmi leírásból ismert, amely a mindenkori szelek­torálláshoz hozzárendelt úticélt a megálláskészítő szer­kezetben előállított lehetséges úticéllal hasonlítja össze, és az utak egyenlősége esetén és megállási parancs esetén a megállási folyamatot előkészíti, és a megengedhető 15 negatív lökési-zökkenési és gyorsítási értékek függvényé­ben szakadatlanul növekvő Ssoll út-alapjeleket állít elő, amíg a 6 felvonókabin úticéiját el nem éri. A kiviteli példaként leírt analóg kialakítás helyett a találmány szerinti hajtásvezérlés digitális technikával is 20 kivitelezhető, például mikroszámítógép alkalmazásával, amely átveheti a 15 és 22 szabályozók, a 17 és 20 hatá­rolótagok, a 18 állítótag és a 19 és 21 linearizáló tagok szerepét. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Hajtásvezérlés felvonókhoz, amelyeknek örvény­áramú fékkel és tachométergenerátorral kapcsolt emelő- 30 motorja van, és a hajtásvezérlés alapjelképzővel és első szabályozóval van ellátva, amely bemenőoldalról a tacho­­métergenerátorral, kimenőoldalról az emelőmotor nyo­matékét szabályozó beavatkozószervvel és az örvény­áramú fék fékezőnyoinatékát szabályozó beavatkozó- 35 szervvel van kapcsolatban, továbbá az alapjelképző gyor­sításhoz növekvő, lassításhoz csökkenő alapjelet elő­állító módon van kialakítva, valamint a felvonó meneté­nek lefolyása a szabályozóhoz vezetett alapjel, valamint a tachométergenerátor által szolgáltatott ellenőrzőjel 40 különbségéből képzett különbségi jel függvényében vezérelhető, azzal jellemezve, hogy az első szabályozó (15) és az emelőmotor (1) beavatkozószerve között az emelőmotor (1) szabályozását záró első határolótag (17), a gyorsítási szakasz forgatónyomaték és fordulat- 45 szám karakterisztikáját megközelítőleg a lassítási szakasz fékezőnyomaték és fordulatszám karakterisztikájához hozzáigazító állítótag (18) és első linearizálótag (19) van, továbbá a szabályozó (15) és az örvényáramú fék (7) beavatkozószerve között az örvényáramú fék (7) ^0 szabályozását záró második határolótag (20), második linearizálótag (21) és második szabályozó (22) van, amely az örvényáramú fék (7) gerjesztőtekercsén (25) átfolyatott áram nagyságát a második szabályozónak (22) visszajelző visszacsatolással van ellátva. 2. Az 1. igénypont szerinti hajtásvezérlés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az első szabályozó (15) P-típusú, amely ismert módon műveleti erősítőből (31) van kialakítva, amely ellenállással (33) van vissza­csatolva és invertáló bemenete egy-egy további ellen­álláson (34, 35) át az alapjelképző (16) kimenetével és a tachométergenerátorral (8) van összekötve, kimenete mind az emelőmotor (1) mind az örvényáramú fék (7) felé csatlakozik. 3. Az 1. vagy 2. igénypont, szerinti hajtásvezérlés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a határolótagok (17, 20) egyenként feszültségosztóból és diódából (30) állni k, és az első határolótagnál (17) a feszültségosztó középmegcsapolása a dióda (30) anódjához, a második határoló tagnál (20) a feszültségosztó középmegcsapolása a dióda (30) katódjával van kapcsolatban és így a szabá lyozó (15) kimenetén lévő negatív Ui feszültség esetén az örvény áramú fék (7), pozitív u4 feszültség esetén az emeiőmotor (1) szabályozását lezáró egységként van ki­alakítva. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti hajtás­­vezerlés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a második szabályozó (22) kétállású, amely műveleti erősítőből (42) van kialakítva, és visszacsatolása legalább egy sorba­­kapcsolt diódából (43) van kiképezve, továbbá a műve­leti erősítő (42) invertáló bemenete potencióméteren (45) keresztül áramváltóval (27) és ellenálláson (44) keresztül a második linearizálótag (21) kimenetével van öss: ekötve. 5. A 4. igénypont szerinti hajtásvezérlés kiviteli alalja, azzal jellemezve, hogy az örvényáramú fék (7) beavatkozószerve impulzusáramkörrel (24) van ellátva, amelynek a második, kétállású szabályozó (22) kimene­tére ellenálláson (49) és diódán (50) át csatlakoztatott bázisú tranzisztora (48) van, amelynek kollektora két­­bázlsú dióda (46) emitterével és kondenzátorral (47) van kapcsolatban. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti hajtás­­vezérlés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az áliító­­tag (18) műveleti erősítőből (36) van kialakítva, amely­nek visszacsatolása párhuzamosan kapcsolt potenció­­méterből (38) és kondenzátorból (37) van kiképezve, továbbá a műveleti erősítő (36) nem-invertáló bemenete ellenálláson (39) és az első határolótagon (17) át az első szabályozó (15) kimenetével, további ellenálláson (40) és további potencióméteren (41) át feszültségforrás negatív kapcsával (M) van összekötve. 7. Az 1 -6. igénypontok bármelyike szerinti hajtás­vezérlés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alapjel­képző (16) fordulatszárn-alapjelként (üsoll) út-alapjel (ssoll) és út-ellenőrzőjel (s^t) különbségéből képzett különbségi jelet (As) szolgáltató, valamint mind a gyorsí­tási, mind a lassítási szakaszban megengedett rángatási és gyorsulási értékektől függő űt-alapjelet (ssoll) képző egységként van kialakítva. (3 rajz, 12 ábra) Kiadja az Országos Találmányi Hivatal A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Megjelent: a Műszaki Könyvkiadó gondozásában COPYLUX Nyomdaipari és Sokszorosító Kisszövetkezet 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom