186621. lajstromszámú szabadalom • Külső rögzítő csuklótöréshez

1 186.621 2 . A találmány tárgya külső rögzítő csuklótöréshez, összekötőrúddal, a rudakra erősíthető csuklós rögzí­tőkkel és foglalatokkal, illetve satukkal, valamint a satukban rögzíthető fémszegekkel, amely a csukló­táj nyűt csonttörésssel szövődött szövődményes lágyrészi sérüléseinek orvoslására szolgál. Ismeretes, hogy a csonttörés gyógításához a tört végek összeillesztése, rögzítése szükséges. Ez a hagyo­mányos gipsz rögzítéssel vagy műtéti csontegyesí­téssel (őst eosynthésis) lehetséges. Vannak azonban olyan csotnttörések, amikor a fenti eljárások nem alkalmazhatók. Ilyen esetek a csonttöréssel szövődött lágyrész sérülések, amikor a gipszrögzítése eleve nem alkalmazható a lágyrészek sérülése miatt, a törés jellege pedig nem teszi lehető­vé az egyszerű műtéti csontegyesítést. Ilyenkor ún. külső rögzítőket alkalmaznak, amelyek segítségével a két tört véget fémszerkezet segítségével kívülről rögzítik. Ezáltal az emberi testrész alkalmatlanná vált belső szilárd vázát időlegesen külső vázzal helyet­tesítik. A külső váz, a külső rögzítő klasszikus formá­jában összekötő rudakra erősített csuklós rögzítők­ből áll, ahol a csuklós rögzítőkhöz foglalatok, illetve satuk csatlakoztathatók. Ezek a foglalatok és satuk rögzítik a szövetbarát anyagból készített fémszege­ket vagy csavarokat, amelyek az ép csontrészekbe vannak bevezetve. A bevezetés úgy történik, hogy a tört végeket megfelelő helyeken átfúrják és ezekbe a furatokba illesztik, illetve csavarják a fémszegeket, illetve csavarokat. Ezután ezeket a satukban vagy fogatai foglalatokban rögzítve állítják be a tört végek kívánt helyzetét. Nyilvánvaló, hogy a furatok elhelyezése a lehető legpontosabban kell történjék, hogy a külső rögzítő által meghatározott helyzetben a csontok jól illesz­kedjenek. Ezért is alkalmaznak a legtöbb esetben célzó szerkezeteket: vezetőket, amelyek segítségével a furatok egymáshoz viszonyított helyzetét határo­­zák meg. Sajnos a pontos beállítás így is rendkívül nehéz és nem mindig sikerül. A furatok elhelyezkedésének korrigálására ugyan a rendszerek számos kiegészítő elemmel: menetes csúszórögzítőkkel, egyenes és haj­lított szárú foglalatokkal, sőt bizonyos esetekben rendkívül komplikált, ívelt pályákat tartalmazó rendszerekkel vannak ellátva, a csontok illesztése, illetve az illesztési hibák korrigálására meglehetősen korlátozott. Jellemző, hogy térbeli rotációs lehetősé­get még a legkomplikáltabb rendszer sem biztosít, jóllehet ez az adott esetben legfontosabb elmozdu­lás forma, mivel ezt a szervezet nem képes korrigál­ni. A külső rögzítőknek egyéb változatai is ismertek. Lézetik olyan készülék, amelyben acéldrótok vannak körsinekre feszítve és a körsineket rudazatok kötik össze. Az illesztés-korrekciós lehetőség itt is igen csekély. Ismertek egyszerű, gyakorlatilag egy vagy két változtatható hosszúságú rudazatból álló szerkezetek is, ezek azonban csupán egy dimenziós helyzetváltoz­tatást tesznek lehetővé. A jelen találmánnyal olyan külső rögzítő kialakí­tása a célunk, elsősorban a csuklótáji nyílt csonttö­réssel szövődött szövődményes lágyrész sérülései­nek orvoslására, amellyel a hagyományos rendszerek ismertetett hiányosságai kiküköszöbölhetők és amely­nek segítségével a csuklótáju egyszerű, biztonságom és dinamikus külső rögzítése megoldható. A kitűzött feladatot úgy oldottuk meg, hogy az össze­­kötőrudakból a rudalaa erősíthető csuklós rögzí­tőkből és foglalatokból, illetve satukból, valamint a satukban rögzíthető fémszegekből álló külső rögzí­tő a találmány szerint egyetlen - két részből álló - összckötőrudat tartalmaz, ahol a két rész között gömbcsukló van elhelyezve, a satuk pedig U-alakú kengyelként kialakított csuklós rögzítők kengyel­ágainak végein vannak elehelyezve. A gömbcsukló célszerűen az egyik rúdrész végén lévő gömbből és a másjkrúdrész végén lévő, a gömb felé néző oldalán homorú tárcsából van kialakítva és hollandi anyával van összekapcsolva. A tárcsa adott esetben külön elemként lehet kialakítva és az egyik n drész kiszélesedő végén lévő fészekben lehet elhe­lyezve. Ebben az esetben a tárcsát hordozó rúdrész előnyösen cső, amelynek a tárcsával ellentétes végén belső menet van és ebben a tárcsa hátsó lapjára fel­ütköző feszítőrúd van becsavarva. A feszítőrúd menetes végén kulcsnyílás vagy lelapolás, tárcsa felöli végén hegyben, illetve gömbsüvegben végződő kúpos szakasz van, a tárcsa hátlapján pedig erre illeszkedő központos bemunkálás lehet kialakítva. A satuk a kengyelágakon lévő, szorítócsavarral ellátott hasítékokként lehetnek kialakítva, a fémsze­gek pedig a biztonságos rögzítés érdekében mindig hosszabbak, mint a kengyelágak egymástól mért tá­volságai. A találmány szerinti új külső rögzítő a csukló­táj lágyrész sérülésekkel szövődött csonttöréseinek dinamikus rögzítését teszi lehetővé a hagyományos statikus rögzítéssel szemben, A megoldás alapja az a felismerés, hogy az egyetlen összekötőrúdra épített U-dakú kengyelek segítségével működő rendszer moz­gását utánozni és így alkalmas minden lehetséges térhelyzet beállítására, azaz a fiziológiás helyzet rekonstruálására. A megoldás a hagyományos külső rögzítőktől elvében eltér, mégpedig azáltal, hogy nem csupán a két tort véget hidalja át, hanem a csuklóízületi rendszer számos ízületét is. A készülék fenntartja az áthidalt területre gyakorolt széthúzóerőt, amely egyensúlyban van az alakri izomrendszer inai által létrehozott, összességükben vektoriálisan lényegében állandó irányú és mértékű erővel. \ találmány szerinti szerkezet rendkívül egyszerű és gy olcsó is, speciális vezetőt vagy célzókészüléket nem igényel, minthogy eleve a pontatlan furat-el­­helyezkedés feltételezésére épük Ez által válik lehe­tővé, hogy mozgástartománya magában foglalja az oldalirányú, rotációs és hosszirányú elmozduláso­kat, így a furat-elehelyezkedés pontatlanságát teljes mértékben korrigálni lehet. Egyszerű szerkezetei és kis súlya még azzal az előnnyel is együtt jár, hogy mű­téti el való kombináció esetén a hagyományos szerke­zeteknél lényegesen kevésbé zavarja a műtét végre­hajtását. A találmány további részleteit kiviteli példán, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti külső rögzítő távlati képe, a 2. ábra az összekötőrúd és a gömbcsukló részletes rajza. Az 1. ábrán látható a találmány szerinti külső rög­zítő egy kiviteli alakja csuklótáji törés orvoslásához. A szerkezet gerincét alkotó 1 összekötőrúd két részből: 11a és lb rúdszerkezetből áll. Ezeket a 2 gömbcsukló köti össze. Ennek megfelelően az 1 összekötőrúd 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom