186604. lajstromszámú szabadalom • Golyóscsatorna elemekből összerakott háromdimenziós labirintus játék
1 186.604 2 mára - bomlik. A 61. ábra axonometrikus nézetben azt mutatja, hogy két vagy három ilyen prizma eltávolításával miként kapunk golyócsatornaelemeket. Ezeket elemi gúlákból ragasztjuk össze, vagy fröccsöntéssel egy darabban gyártjuk. Alii prizma-kockában két szomszédos oldalból hiányzik egy-egy prizma. Ilyen módon ez a kocka az alatta axonometrikusan ábrázolt ll' járatclemet képviseli. A kis fehér kör a járatelem rácspontjaként a 111 prizmakocka középpontját jelképezi, a járatelem pedig azt mutatja, hogy a golyó miként változtat irányt a csatornaelemben, ha egyik prizmakockából a másikba esik át, és merre folytatja útját. A 112 prizmakocka az alatta lévő' 112' járatelemmel a golyó másik átvezetési módját teszi lehetővé: a golyó abban az irányban lép ki a csatornaelemből, mint amelyikből érkezett. Ennek érdekében a kocka három szomszédos oldalából van kiemelve egy-egy prizma A 113 prizmakocka a 112 prizmakockával egyezik, de elbillentve azt szemlélteti a 113' járatelem révén, hogy a 112 prizmakockát miként alkalmazzuk elágazó csatornaelemként. A 114 prizmakocka egy x-y-z térbeli koordinátarendszer három tengelyének irányába vezető járatelemet képviselháronr prizma hiányával. Bár ebeket a csatornaelemekből tetszés szerinti labirintust állíthatjuk össze, fennáll a veszély hogy a golyót egyáltalán nem pillantjuk meg a golyócsatornahálózat belsejében a számos ferde tüktröző felület miatt. Ennek elkerülésére kéf megoldás kínálkozik: az összeállított labirintust a prizmakockák anyagával egyező törésmutatójú folyadékkal töltjük fel, vagy vékony műanyag lemezből sajtoljuk a csatornaelemet. A 62. ábrán a Ili' járatelem sajtolással készült kiviteli alakját látjuk. A hiányzó oldalakat átlátszó lemezekkel ragasztjuk be. A 63. ábra a 2. ábra szerinti egy elágazásos 3 jára(egység kivitelezési módját mutatja a prizmakockák segítségével. A rácspontokba ezúttal egy-egy prizmakockát helyezünk. Ilyen módon a 111, 112', 114' rácspontok a 111, 112, 114 prizmakockáknak feleinek meg. A 115' rácspont zsákutcás csatornaelemet jelöl, amelyből csak egy prizma hiányzik, A 64. ábra a 63. ábra járatterve alapján összeállított labirintus fél prizmakocka vastagságot szemléltető Vlll-Vlfl és IX -IX metszete, amelyek a prizmakockákban kialakuló folyamatos golyócsatornát mutatják axonometrikusan. Sorozatgyártáskor ezeket a fél prizmakockákból álló csatornalapokat egyetlen lemez sajtolásáva) állítjuk elő, néhány kialakuló rekeszfal későbbi kivágásával. A 65 ábra a 7. ábra szerinti járatterv alapján a prizmakokckábó) összeállított labirintus elölnézeti képe, jobbra egy prizmakocka metszete, amely azt mutatja, hogy a 23 golyó a testátlók által képezett egyenlőszárú háromszög alakú nyíláson könnyen átfér. A 7. ábra járattervében minden rácspontnak a 65. ábra egy-egy prizmakockája felel meg. Ezért a prizmakockás labirintus legfelső sora a ll' + 12' járatszintet, második sora a 12 + 13' + 14' járatszintet, harmadik sora a 14' * 15' + 16'járatszintet, negyedik sora a 16' * ll' * 18' járatszintet, ötödik sora a 18' ♦ 19' ♦ 20' járatszintet, hatodik sora pedig a 20’ » 21' jánitszintet képviseli. A játéktest teljesen zárt felületeket ad, ezért nincs szükség hozzá még zárólapokra sem, ha a kockák összeragasztása előtt helyezzük a labirintusba a 23 golyót. 18/17, 18iap: A találmány szerinti játékcsalád kristály labirint usú csoportjából a gömbhálós két lehetséges kiviteli alakja. A közönséges konyhasó, a nátriumklorid elemi kristályrácsában a klór-ionok egy kocka csúcsain és lapátlóinak metszéspontjában helyezkednek el, a kocka élein pedig a nátriutn-ionok vannak. Ezt kövekezőképpen modellezzük a 66. ábra szerint. Veszünk egy kockát. Ennek csúcsaira 116 gömböket helyezünk. Ezután a lapátlók metszéspontjaiba is ugyanekkora zárógömböket illesztünk. Ezzel olyan járatcellához jutunk, amelyből hat irányban távozhat a golyó aszerint, hogy a kocka melyik lapjának közepéről távolítjuk el a zárógömböt. Ennek az elemi járatcellának a kivitelezéséhez olyan vékony tartórudakra van szükség, amelyek a helyükön rögzítik a gömböket. Ennek megfelelően a kocka csúcsaiban a 116 gömböket 117 távtartó rudakkal rögzítjük egymáshoz a térben. A lapközépen álló zárógömböket a távtartó rudak felezőpontjaiba helyezett 118 tartógömbök között szintén távtartó rudakkal rögzítjük. A példaként választott, három irányban elágazó 114 járatelem kiviteli alakját háromszoros nagyításban a 67. ábra elölnézetben, a 68. ábra oldalnézetben (jobbról), a 70. ábra felülné zetben mutatja. A kristálycellát úgy alakítjuk ki, hogy a 114' járatelemnek megfelelően három zárógömb hiányozzék. Ebben a 92 golyó tetszés szerint átgurul a kristálycellába bármelyik nyitott oldalán. A kristátycella kialakításakor egyúttal az is fontos szempont, hogy ez gömbhálózat alkalmas legyen sorozatgyártásra. Ezért a kristálycellát három, egymással párhuzamos, függőleges irányú ArAi, Bj-Bj, és A2-A2 gömbhálósíkra osztjuk. Azokat a 116 gömböket, amelyek egy síkon helyezkednek el, fröccsöntéskor együtt gyártjuk az összekötő 117 távtartó rudakkal. Ilyen módon kristálycella csúcsaiban clhelyezkedő 116 gömbök közül négyet mindig az Aj-Aj gömhálósíkban négy 117 távtartó rúddal együtt készítünk. Ugyanígy az A2-A2 síkban a kristílycella csúcsgömbjeit egyszerre gyártjuk. De hogy a kristálycella szilárd rácsot alkosson, ezért az Ai-Ai gömhálósík csúcsgömjeivel egy-egy kúpos vigül tartórúd nyúlik a BrB, gömbhálósíkot metszve a.'. Aj-Aj gömbhálósík azonos pontjain elhelyezkedő crúcsgömbök kúpos furatába. Ezután vesszük figyelembe, hogy a lapközépre eső zárógömbök közül melyiket kell a helyére illeszteni, hogy kialakuljon a kívánt kristálycella. Az első zárógömb az A2-A2 síkban, a második és harmadik zárógöm pedig a B síkban helyezkedik el. Az A2-A2 síkban az első zárógömböt a két vízszintes 117 távtartó rúd közepére helyezett 118 ta: tógömb között újabb távtartó rúd közepére rögzítjük . A Bj-Bj síkban a második zárógömböt, amelyet a 68. ábra oldalnézeti rajzán középen látunk, szintén távtartó rudakkal rögzítjük a 70. ábrán bemutatott X-X metszet szerint. Ez a távtartó rúd két részből áll. Első szakasza az Ai-A) síkban álló tartógömbből nyúlik a Bi-B( síkban elhelyezett második zárógömb kúpos furatába. Ebből a zárógömbből viszont a tartórúd második szakasza nyúlik tovább az A2-A2 síktartógömbjének furatába. \ harmadik zárógömböt, a másodikhoz hasonló módon, két részből álló távtartórúd rögzíti a B,-Bt síkban. Ezek alapján a 68. ábrán bemutatott kristályceíla egyik lehetséges kiviteli alakját három fröccsöntött 11 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
