186581. lajstromszámú szabadalom • Rotációs tárolórendszer, különösen sajtok érlelésére
1 186.581 2 A találmány tárgya rotációs tárolórendszer, mely előnyösen alkalmazható a sajtérlelésnél, hűtőipari tárolásnál és egyéb termékeknél, ahol a termék tárolása hosszabb ideig tart. A sajtgyártás lényeges technológiai folyamata, a sózott sajtok érlelése. A sajttípustól függően rövidebb, vagy hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy a sajtban a biológiai folymat végbemenjen és a sajt fogyasztható legyen. A sajtok érlelése néhány héttől több hónapig tarthat. Ez idő alatt biztosítani kell az érleléshez szükséges hőmérsékletet és páratartalmat. A fóliával burkolt sajtoknál csak a hőmérséklet - mely kb. 10 °C — lényeges, míg az egyéb módon burkolt (emulzió, paraffin) sajtoknál a páratartalom is. A sajtok érlelés alatt a sajtdeszkán helyezkednek el úgy, hogy nem érnek egymáshoz azért, hogy az érlelőhelyiségben a légmozgás hatása minden sajtnál érvényesüljön. Az iparszerű sajtgyártásnál, ahol naponta több tonna, esetenként több tíz tonna sajtot állítanak elő, a hosszabb ideig tartó érlelés miatt nagy alapterületű érlelőhelyiségre van szükség. A naponta ismétlődő nagy mennyiségű sajt mozgatása az érlelő típusától függően, különböző anyagmozgató berendezéseket igényel. Az ismert sajtérlelők és ezek hátrányai a következők: Állványos érlelőben nagy alapterületen helyezkednek el a sajtdeszka tároló állványok. Az állványok utcasorokat alkotnak, úgy hogy az állványsorok közé a sajtdeszkát szállító emelővillás targoncák beféljenek. Az emelővillás targoncák korlátozott emelőképessége miatt a tárolóállványok magassága erősen korlátozott. Mind a korlátozott magasságú tárolóállványok, mind a targonca közlekedési utak a sajtérlelő alapterületét jelentősen megnövelik. Ezzel egyidejűleg nő az érlelő térfogata (légköbmétere), melyet hűtött hőmérsékleten kel] tartani és esetenként az előírt páratartalmat is biztosítani. Az állványos érlelőnél a hátrány nemcsak a nagy alapterületből következő építési költségnél és klimatizációs építési és üzemelési költségnél jelentkezik, hanem az élőmunka igényes anyagmozgatásnál is. Az állványos érlelő egyik változata az, amikor a sajtdeszkákat egy mozgatható állványba, ún. konténerbe helyezik. A megrakott konténereket emelővillás targoncával viszik az érlelőbe. Itt úgy rakják le és egymásra, hogy azok utcasorokat képeznek, biztosítva mozgási területet a szállító targoncának. A konténeres változatú érlelő is hasonló hátrányos tulajdonságokkal renlkezik mint az állványos érlelő. Az előbbi érlelőtípusok jelentős alapterületét csökkenti a magasraktár típusú érlelő. Ebben az érlelőben a tárolóállványok magassága közel az érlelő hasznos belmagasságáig terjed. Az állványok utcasorokat képeznek. Ezekben az utcákban elhelyezett sínpárokon mozognak azok a liftrendszerek, melyek vízszintes és függőleges elmozdulásra képesek. A koordináta mentén közlekedő liftek szállítják a megrakott sajtdeszkákat az állványokhoz, és betolják a helyükre. Az érlelési időszak végén ellenérteíműen végzik a kirakást. Igaz, hogy a magasraktár típusú érlelő maximális magassági térkitöltést eredményez, azonban az állványosorok közötti utcák miatt csak kismértékben csökken az érlelő alapterülete. Ugyanakkor a bonyolult koordináta liftek alkalmazása - mely utcánként szükséges, - rendkívül megnöveli az anyagmozgató berendezések beszerzési költségeit. Az ismertetett érlelők további hátránya, hogy a sajtdeszkák mozgatása szakaszos. A szakaszosság abban áll, hogy az érlelő előtt elhelyezkedő előkészítő helyiségből a sajtdeszkákat különböző idők alatt szállítják az érlelőhelyiségbe. A szállítási időt meghatározza a szállítási útvonal hossza, a tárolás magassága. Az állandóan változó szállítási idő károsan befolyásolja a termelés ütemességét. A találmány azt a feladatot tűzi ki, hogy egy olyan tárolórendszert alakítson ki, mely kiküszöböli az eddig ismert tároló és anyagmozgató rendszerek hiányosságait. Ezek elsősorban az érlelőhelyiségek nagy alapterületéből és légteréből, a szakaszos és munkaigényes anyagszállításból állanak. A találmány további feladata, hogy lényeges energiacsökkentést valósítson meg a hűtőenergia területén, valamint aztomatizált folyamattá alakítsa a sajtdeszak mozgatását, ezáltal csökkentse a szállítás munkaigényességét, A találmány szerinti rotációs tárolórendszer mindenütt használható, ahol a termékeket hosszabb ideig kell tárolni. A kitűzött feladatot a találmány úgy valósítja meg, hogy egy olyan tárolórendszert alakít ki, melyben a tárolóállványok szorosan egymás mellett egy kötött sínpályán hossz- és keresztirányú mozgást végeznek úgy, hogy az állvány keresztirányú mozgatásának pozíciójában történik a sajtdeszka — vagy egyéb termékek berakása és kirakása. A találmány szerinti rotációs tárolórendszer előnye az, hogy az. állványok be- és kirakásához mncs szükség közlekedő folyosókra, területigényes szállítójárműre, továbbá biztosítható a tárolótér belmagasságának teljes kihasználása azáltal, hogy az állványokat egy mozgatható és rögzíthető gép rakja meg sajtdeszkával, illetve végzi ezek kiszedését, az alsó tárolóhelytől a legmagasabb helyig bezárólag. Mivel a találmány szerinti tároló- és mozgatórendszer minimális alapterületet foglal el, szükségszerűen annyit mint amennyi az állványok alapterülete, ebből következik, hogy ez a megoldás eredményezi az érlelő, a klimatizált tér legkisebb alapterületét. Ebből eredően lényegesen csökken a klimatizáció beruházási és üzemelési költsége, és a felhasznált hűtőenergia. Az anyagmozgatás gépesítésének automatizált megoldása lehetővé teszi a sajtdeszkák — és egyéb termékek — állványokba való berakását, majd kivételét emberi közreműködés nélkül. A rotációs tárolórendszerben az állványok mozgatása, az állványok ki- és berakása automatizált üzemmódban valósul meg, ezért a teljes tárolórendszer kiszolgálásához közvetlen emberi közreműködés nem kell. A találmány értelmében a kerekekkel felszerelt tárolóállványok egymás mögött helyezkednek el úgy, hogy a helyiség padozatán elhelyezett sínpáron gördülnek, egy hidraulikus vonómű hatására. Egymással párhuzamosan kútsorban helyezkednek el a gördülő állványok úgy, hogy az egyik sorban egy állvánnyal több van, mint a másik sorban. Az állványsorok elején és végén a padozat szint-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
