186557. lajstromszámú szabadalom • Könnyű építőanyag és eljárás annak előállítására
1 186 557 2 A találmány tárgya könnyű építőanyag, amely alkáli-szilikátból, előnyösen vízüvegből, így nátrium-, kálium- vagy lítium-vízüvegből, vagy guanidin-szilikát - bál, egy részben szerves vízüvegből álló kötőanyag-vázat és adalékanyagként duzzasztott peditet tartalmaz, valamint eljárás ennek előállítására. Könnyű építőanyag, mely alkáli-szilikátból álló kötőanyag-vázat és adalékanyagként duzzasztott peditet tartalmaz, ismert a 2 745 750 számú német szövetségi köztársaságbeli közzétételi iratból..A kivirágzás elkerülése érdekében az építőanyag előállítására szolgáló habarcs keverékhez adalékanyagokat, így cink-, kalcium- vagy magnézium-borátot vagy ezek keverékét, valamint kálcium-nitrátot, kálcium-foszfátot, kálcium-ortofoszfátot vagy ezek keverékét adagolják. Az ismert könnyű építőanyag a perlit mellett tartalmazhat duzzasztott anyagot, habüveget, vermikulitot vagy kovaföl d-habot. A 28 13 473 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat olyan könnyű építőanyagot ismertet, melynek porozitása egyenletes és amely vizes alkáli-szilikát oldat és alumínium- és/vagy szilíciumpor keveréket tartalmazza porusképző anyagként aktív és adott esetben inaktív anyagok, valamint metil-észteres és/vagy propilén-karbonátos expanziós-szabályzó mellett. Aktív anyagként szóba jöhet a cement, anhidrit vagy oldott mész. Inaktív anyag lehet a kaolin, agyag, bentonit, kovasav, szilikátok, gipsz, agyagföld, karbonátok és szállóhamu. A 30 01 151 számú német szövetségi köztársaságbeli közzétételi irat eljárást ismertet könnyű kerámiatermékek előállítására formázás, •szárítás és a nyers kerámiamassza égetése útján, ahol a nyers kerámiamassza könnyű adalékanyagként agyagot, agyagásványokat, valamint műanyagrészecskéket és/vagy üreges műanyagtesteket, vízüveget és vízüvegkeményítőt tartalmaz. Az eljárás során a könnyű adalékanyagokat, a vízüveget, valamint a vízüvegkeményítőt és a nyers kerámiamasszát külön formázzák, a masszát szárítják és a szokásos módon égetik. Ebben az esetben a porozitást a műanyagrészekcsék kiégése biztosítja. A kerámiamassza égetése során a műanyagrészecskékből képződő gázok szabaddá válnak, amit meg kell kötni. A 29 48 778 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat egy önhordó szervetlen szigetelőhabot tartalmazó termikus szigetelőanyagot ismertet különösen lemezek formájában, amelyet meleg hatására felhabosított szerves alapanyagból, lényegében vízüvegből képzett. Az ilyen típusú szigetelőanyag szilárdsága igen kicsi. Emiatt az irat tanításából az következik, hogy a habvázat egy fémfóliára öntapadóan felhabosítják. A találmány feladata, hogy olyan könnyű építőanyagot állítsunk elő, amely még könnyebb, mint az ismert termékek. Ezt a feladatot úgy oldottuk meg, hogy olyan könnyű építőanyagot állítottunk elő, amely a kötőanyag-vázban habosított és/vagy duzzasztott pórusokat tartalmaz. Azáltal, hogy a magas porozitású adalékanyag mellett egy további pórusos szerkezetet alakítottunk ki, olyan könnyű építőanyagot nyertünk, melynek térfogatsúlya lényegesen kisebb, mint az ismert termékeké, és ezáltal sokkal könnyebb is. Ebből olyan különleges előnyök származnak, mint igen nagy hőszigetelés és a nagy formatestek könnyű rakodása. A találmány szerinti könnyű építőanyag egyik előnyös kiviteli alakja olyan porozitású, amely a kötőanyag-váz porozitásából és a könnyű adalékanyagokból származik, és a termék porozitása 85—99 térfoga t%, térfogatsúlya 40—200 kg/m3, szilárdsága 0,01-0,5 N/mm3. Régi igény, hogy olyan új könnyű építőanyagot állítsunk elő, amely egyesíti magában a duzzasztott szervetlen adalékanyagok és a szervetlen vagy részben szerves kötőanyag-váz hab- és/vagy pórus-szerkezetének előnyeit. Minden Ipsédet azonban arra mutatott, hogy a hab- és/vagy pórus-szerkezet tartósan nem fejleszthető, ha kötőanyagként vízüveget vagy adalékanyagként az ismert termékeknél peditet alkalmaznak. Meglepő módon azok a habarcs keverékek, melyek kötőanyagként alkáli-szilikátot, előnyösen vízüveget, különösen 38° dé minőségű vízüveget és adalékanyagként duzzasztott peditet, valamint alkáli-szilikáthoz alkalmas ismert keményítőt tartalmaznak habosíthatók és/vagy duzzaszthatók, ha a keverékhez a kereskedelmi forgalomban ismert anionos, felületaktív tulajdonságokkal rendelkező tenzidet, előnyösen alkánszulfonátból és hidroxi-aklén-szulfonátból (Hostapur OS, Hoechst, NSZK), vagy egy a-olefln-szulfonátból (lásd a 20 56 255 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírást) álló keveréket adagolunk. Ezeket az anyagokat általában habosítószerként alkalmazzák öblítőszerekben, mosó- vagy tisztítószerekben, sam ponokban, habfürdőkben .textilsegé danyagokban vagy bőrsegédanyagokban. Nagyon jól alkalmazható a Hoechst cég Arkopon néven forgalmazott terméke is, egy nátrium-oleiltaurid. Ezt a terméket régóta alkalmazzák hidraulikusan kötött habarcshoz mint légbuborékképzőt. A találmány szerinti könnyű építőanyagok előnyösen a következő összetételű habarcsból állítják elő: 70-85 tf% perlit töltési súly 20-150 g/1, szemcseméret 0-6 mm) 23.0- 2,5 tf% (vízüveg (38° Bé) 25.0- 5,0 tffcvfc 1.0- 0,10 tf% keményítő 2.0- 0,05 tf%légbuborékképző Meglepő módon azt találtuk, hogy további vízmennyiségek kedvezően befolyásolják a habosítást. A víz üveg keményítésére használható a K2SiF6, de más ismert szervetlen, részben szerves vagy szerves keményítők is. Szóba jöhet a széndioxid gáz vagy széndioxidot leadó anyagok is, illetve célszerűen a habosítás közben keletkező hő hatása is. A megadott habarcs keverékben a légbuborékképző a kötőanyagban stabil pórus-szerkezetet képez, ami az építőanyag kikeményedése után is megmarad. A légbuborékképző hatása kíméletes keveréssel fokozható, miáltal a légbuborékok tekintetében nagyobb kitermelés érhető el. Pótlólagosan behívathatunk levegőt vagy más gázt is. A légbuborékképző hatása nem volt előre várható, mert az ilyen termékek habosodását az alkáli-szilikátok általában zavarják. Ezért habosított vízüveg, de nem duzzasztott könnyű építőanyag, előállítására alumínium- és/vagy szilíciumpc: alkalmazását javasolták. Ezenkívül volt egy másik, teljesen ellenkező irányú próbálkozás, nevezetesen gázfejlesztő anyagok alkalmazása. Fentiek ismeretében meglepő volt, hogy a perlit (anionos tenzid kombináció az alkáli-Palikátok habképző tulajdonságait javítja.) A szokatlan viselkedés alapja ismeretlen. A következő példák közelebbről megvilágítják a ta-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
