186557. lajstromszámú szabadalom • Könnyű építőanyag és eljárás annak előállítására
1 18f .557 2 lálmány szerinti könnyű építőanyag előállítását. 1. példa Az alábbi összetételű keveréket állítottuk elő: perlit (0-1 mm, mintegy 50 g/1) 1,5 liter nátron-vízüveg (38° Bé) 0,09 kg víz 0,30 kg keményítő (K3SiF6)0,0057 kg légbuborékképző (Arkopon) 0,003 kg A keveréket kíméletesen kevertük 2—3 percen keresztül, miközben egy hab keletkezett. Ezután a masszát állni hagytuk, miáltal az mintegy 20 perc alatt kikeményedett. A kitermelés 1,7 liter és a térfogatsúly 70 kg/m3. A szilárd anyagot felaprítottuk, és granulátum formájában töltőanyagként felhasználtuk. 2. példa Az alábbi összetételű keveréket állítottuk elő és az 1. példa szerint feldolgoztuk, miközben a martelkeveréket a kikeményedés előtt kockaformába öntöttük, perlit (0-1 mm, mintegy 50 gfl) 1,5 liter nátron-vízüveg (38° Bé) 0,281 kg víz 0,126 kg , keményítő (K.3iSiF# ) 0,019 kg légbuborékképző (Arkopon) 0,03 kg A kitermelés 1,1 liter, térfogatsúly 152 kg/m3, szilárdság 0,22 N/mm2. 3. példa A kitermelés növelésére az alábbi összetételű keveréket állítottuk elő és a 2. példa szerint feldolgoztuk, perlit (0-1 mm, mintegy 50 gfl) 1,5 liter nátron-vízüveg (38° Bé) 0,225 kg víz 0,161 kg keményítő (K3S»F6) 0,019 kg légbuborékképző (Arkopon) 0,005 kg A kitermelés 1,34 liter, térfogatsúly 120 kg/m3, szilárdság 0,15 N/mm2. 4. példa összehasonlításul az alábbi tenzid nélküli keveréket állítottuk elő. perlit (0-11 mm, mintegy 50 gfl) 1,5 liter nátron-vízüveg (38° Bé) 0,293 kg víz 0,183 kg Keményítő (K2SiF6) 0,025 kg A kitermelés 0,47 liter, térfogatsúly 300 kg/m3, szilárdság 0,25 N/mm2. Az 1-3. példák mutatják, hogy nagy szilárdságú formatestek állíthatók elő. A massza azonban összekeverés után üreges térbe önthető és ott in situ kikeményíthető, miáltal kiváló hőszigetelőt kapunk. Ezenkívül a kikeményedett massza az 1. példa szerint granulálható, amely hőszigetelő töltőanyagként alkalmazható. Az adalékanyag a találmány szerinti más magas porozitású adalékanyaggal, így például vermikulittal, duzzasztott agyaggal, habüveggel, horzsakővel, Pumicite-vel vagy más ezekhez hasonló anyagokkal helyette íhctő. Ezek mennyisége a perlit maradék részének hatékonyságától függ, hiszen az segíti elő a habosodást és/vagy duzzadást. Más ismert adalékanyagok, így bentonit, kaolin rizshéjhamu, samott, wdlasztonit vagy más kalciumszilikatok, kianit vagy más hasonló tűzálló agyag-tartalmú nyersanyag, agyaghidrát, agyag, földpát, földpáthelyettesítők, ásvány őrlemény vagy liszt (bazalt, pegmatit), kvarc őrlemény vagy Ászt vagy más nagy fajlagos felületű kovasav-származék szintén alkalmazhatók. Ugyanígy alkalmasak hidraulikus vagy látens hidraulikus természetes vagy mesterséges anyagok, így cement hidraulikus mész, kohósalak, trasz, puccolán vagy más ehhez hasonló anyagok, így gipsz vagy mészliszt, melyek adagolása esetén is azt kell szem előtt tartani, hogy a hab és/vagy pórus keletkezéséhez elegendő mennyiségű perlit maradjon. A keveréket előállításakor a habosodás és/vagy duzzadás időpontja befolyásolható oly módon, hogy a vízüveg és a pedit komponenseket külön adagoljuk a keverékhez. Ennek megfelelően készíthetünk olyan előkeveréket, amely csak az egyik reakciópartnert tartalmazza és a másik reakciópartnert akkor adagoljuk, mikor a habosítás és/vagy duzzadás esedékes. Készíthető azonban két vagy több előkeverék is, amikoris az egyik előkeverék tartalmazza az egyik reakciópartnert és a másik előkeverék a másik reakciópartnert. A találmány szerinti könnyű építőanyag szerkezetét a rajz alapján szemléltetjük. Az 1 lemez alakúra formált találmány szerinti könnyű építőanyag szerkezetében sűrűn elrendezett 2 perht szemcsékből áll, ahol a pedit szemcsék a 3 kötőanyag-vázzal vannak összekötve. Lényegében ebből származik a könnyű építőanyag szilárdsága. A szerkezetben a fentieken kívül 4 pórusok vannak, melyek a duzzadás során keletkeztek és amelyeket a kötőanyag-váz határol. A rajzon ezt a részt az 5 nagyítóval kinagyított vázlatos ábrával szemléltetjük. A találmány szerinti könnyű építőanyag önmagában ismert reaktív és nem reaktív hidrofóbizálószerekkel (például metol-poli-sziloxánokkal, szilikonolajokkal, szilikongyanta-enudzióval, zsíraminokkal, zsírsavakkal, zsíralkoholokkal, valamint sztearátokkal) víztaszítóvá tehető. Ezekkel az anyagokkal az ismert egyszerű módon hidrofoflzálhatjuk a felületet. A könnyű építőanyag teljes masszájának hidrofóbizálása, vagyis magban is, a fenti anyagok alkalmazásával nem mindig sikeres, minthogy a hidrofóbizálószerek zavarják a tenziddel nyert habosított szerkezetet, sőt akár meg is gátolják. A találmány szerinti könnyű építőanyag beljese hidrofcbizálható azonban úgy, hogy a hidrofóbizálószert külön keverjük be, éspedig abban az időpontban, amikor a habosított szerkezet teljesen kialakult és a massza kikeménye dése éppen elkezdődött. A belső hidrofóbizálás azzal a meglepő előnnyel jár, hogy az építőanyag ismert kivirágzása (sókristályok kialakulása a felületen) teljesen elkerülhető. Szabadalmi igénypontok 1. Könnyű építőanyag, amely adalékanyagként duzzasztott perlitet és kötőanyag-vázként alkáÁ-szilikátot vagy guanidin-szilikátot tartalmaz, azzal j ellemezve, hogy szerkezetileg a kötőanyagvázban habosított és/vagy duzzasztott pórusok vannak — jellemzően 85—99 tf% mennyiségben - kialakítva, például anionos, felületaktív tulajdonságokkal rendelkező tenzidek segítségével. (Elsőbbsége: 1981. VIII. 8.) 2. Az 1. igénypont szerinti könnyű építőanyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy további adalékanyagként hidrofd b tulajdonságokkal rendelkező anyagot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1982. VIII. 6.) 3. A 2. igénypont szerinti könnyű építőanyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy további adalékanyagként magban hidrofób tulajdonságokkal rendelkező anyagot tartalmaz, (Elsőbbsége: 1982. Vili. 6.) 5 *0 15 20 25 30 35 40 45 50 56 60 3
