186538. lajstromszámú szabadalom • Eljárás brómhexim-tartalmú késleltetett hatású gyógyszerkészítmények előállítására

1 brán jelentősebb károsítása nélkül lehetséges. A tab­letta bevétel után néhány másodpercen belül szétesik és a kapszulákkal azonos módon a gömbszerű késlel­tetett brómhexin részecskék szabaddá válnak (10. példa). A találmány szerinti brómhexin beadási formák kidolgozásával a következő nehézségeket oldottuk meg: a) Olyan elvre bukkantunk, amelynek alapján a brómhexin egyáltalán oldható és oldhatósága füg­getlen a gyomor- és bélrendszerben uralkodó pH­­-értékektől. b) Olyan diffúziós bevonatot választottunk, amely a savat az óriási feleslegben jelenlévő bélnedv okozta idő előtti letompítástól órákon keresztül megvédi. A bevonat gondoskodik az oldott brómhexinnek a késleltetett szemcsékből való teljes kijuttatásáról és a gyomor- és bélrendszer különböző szakaszaiban ki­­egynelíti a brómhexin felszívódásának eltérő sebes­ségét azáltal, hogy először késlelteti, majd a bél­rendszer alsó szakaszaiba való előrehaladásnál gyorsít­ja a felszabadulást; a kidolgozott bevonat tehát a hatóanyag lineáris felszabadulása helyett pH-tól függő felszabadulást tesz lehetővé. A hatóanyagnak célszerűen több száz késleltetett egyszeri adagra, például gömbalakú részecskék illetve szemcsék vagy kerek granulátumok alajában való felosztása kiegyen­líti a gyomor- és bélrendszerben való eltérő tartózko­dási időnek és a különböző pH-értékeknek a vérszint­re gyakorolt hatását. Az 1. ábra azt mutatja, hogyan alakul a vérszint a találmány szerinti késleltetett készítménynél a nem késleltetett készítménnyel összehasonlítva. ICérlelte­­tés nélküli készítményként brómhexin savas oldatát választottuk, a késleltetett készítmény példaképpen a 7. példa szerinti brómhexin szemcséket tartalmazta. Nyolc betegnél meghatározott átlagérték görbé­ket ábrázoltunk. A brómhexin vérplazma koncentrá­ció értékeit megfelelő feldolgozásuk után kapilláris gázkromatografálással határoztuk meg. 30 mg bróm­hexin oldat és a szemcsézett késleltetett készítmény perorális beadása után kialakult brómhexin palzma­­szint lefutás összehasonlítása azt mutatja, hogy a késleltetett készítménynél a felszívódás körülbelül egy órával később kezdődik és a plazmaszint maxi­mum körülbelül 0,75 óra helyett (oldat) 3 óra múl­va (késleltetett alakul ki. A késleltetett készítmény 3. és 24. óra között részben lényegesen magasab­ban lévő plazmaszint értékei bizonyítják, hogy több órán keresztül a felszívódás egyértelműen a bélből történik. Ezzel először szolgáltatunk bizonyítékot arra, hogy a brómhexinnek a bélrendszer pH-tarto­­mányában való gyakorlati oldhatatlansága ellenére megfelelő intézkedésekkel a felszívódás létrehozható. Késleltetett készítményeknél rendkívül szokatlan eredményt mutat a vérszintgörbék (S x) alatti területek (AUC) összehasonlítása: 0-12 óra 0-24 óra oldat 71,6±24,4 88,1±26,4 késleltetett 83,1±19,9 119,4±35,9 Így említésre méltó módon a késleltetett forma viszonylagos biológiai hasznosulása jobb, mint a reszorpció szempontjából rendszerint legkedvezőbb­nek ítélt hatóanyag oldaté. Használható brómhexin késleltetett készítmény megvalósítása megkívánja az optimális késleltetett forma, az optimális sav, az optimális savmennyiség, az optimális bevonatösszetétel és az optimális be­2 vonatvastagság megválasztását. A különleges nehéz­ség abban rejlik, hogy ez az öt tényező egymástól függetlenül nem változtatható, hanem egymást kölcsönösen befolyásolják. A következő példákban mutatjuk be a találmány lényegét anélkül, hogy azokra korlátoznánk. 1. példa 10 kg, 0,6-0,8 mm szemcseméretű, kikerkített borkősav indító magokat forgó üstben egyenletesen megnedvesít ünk 10%*os alkoholos polivinil-pirro­­lidon-oldattal, majd addig szórunk rá 8 sr brómhexin­­ből és 2 sr talkumból álló finoman porított keveréket, amíg a szemcsék ismét szabadon fordulnék. Rövid szárítási szakasz után ismét megpermetezzük ragasztó oldattal és ezt követően a porból adunk hozzá, ösz­­szesen 3kg porkeveréket juttatunk be, és ehhez körülbelül 2,8 kg ragasztó oldat szükséges. A meg­felelő hatóanyag-szemcsék 0,7-0,9 mm-esek és körülbelül 18% brómhexint és 75% borkősavat tar­talmaznak. A szecséket az. utolsó porréteg felvi­tele után alaposan szárítjuk. 2. példa Az l. példában megadott körülmények között említett savakat és sókat használjuk. Az említett anyagok kverékei is felhasználhatók savas kompo­nensként. A brómhexinből és savas kémhatású .összetevőből álló felhordandó keverékben az arány a megadott 8:2 arányon kívül a következő értkű is lehet: 10:0, 9:1, 7:3, 6:4, 5:5, 4:6,3:7, 2:8, 1:9. 3. példa örvényTéteges granuláló berendezésben 10 kg porított brómhexint összekeverünk 22 kg porított fumársawal. 25 kg 5%-os hidroxi-propil-metil­­-cellulóz oldattal (metílén-klorid és izopropanol elegyében) lassú permetezéssel granulátumot alakí­tunk ki. A szárított,, gömbszerű granulátumok 90%-a 0,6-1,0 mm méretű. A brómhexin tartalom körülbelül 30%. Fumársav helyett citromsav, aszkorbinsav, borkő­sav, almasav, borostyánkősav, az említett több­­-bázisú savak mononátrium- és monokáliumsói, nátrium- vagy kálium-hidrogénszulfát is ,használ­ható . A keverék összetételének változtatásával a bróm­hexin tartalom a következő értékű is lehet: 5%, l-%, 20%, 40%, 50%. 4. példa 15 kg, 0,6-0,8 mm átmérőjű cukorgolyócs­kákat forgó üstben egyeneletesen megnedvesítünk 5%-os alkoholos hidroxi-propil-cellulóz oldattal, majd addig szórunk rá 7 kg brómhexin-citrátból, 2 kg fumársavból és 1 kg talkumból álló, finoman porí­tott keveréket, amíg a szemcsék ismét szabadon gördülnek. Szárítás és nedvesítés után ismét port a­­dunk hozzá. A port teljes mennyiségének felvitelé­hez körülbelül 12 kg ragasztóoldat szükséges. Alapos szárítás és szitálás után a brómhexint tartalmazó szemcséket 1%-os hidroxipropil-metil-cellulóz oldat­ból álló védőfilmmel látjuk el. 186.538 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom