186523. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinolin származékok előállítására

1 2 dául prazosin), 0-adrenerg blokkoló anyagok (például propanol vagy atenolol), diuretikumok (például minoxidil vagy hidrallazin, továbbá 4) ismert vérlemezke-aggregációt gátló hatóanya­gok, például dipirdamo], anturan, szulfinpirazon, tixlopidin és O-acetil-szalicilsav. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlá­tozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismer­tetjük. A "petroléter" megjelölésen 60-80 °C forrás­pontú frakciót értünk. Amennyiben egyebet nem közlünk, a bepárlást csökkentett nyomáson (kb. 15 Hgmm nyomáson) végeztük. 1. példa 2,32 g nátnum-hídrid (50 súly%-os ásványiolajos diszperzió) 25 ml dimetii-formamiddal készített szuszpenziójálioz 0—5 °C-on 3,4 g 2-dimetilamino­­-etán-tiol-hidiokioridot adunk. A hidrogénfejlődés megszűnése után az, elegyhez 4,0 g 2-klór-3izopro­­gil-kinolint adunk, és a reakcióelegyet 5 órán át 80 C-on tartjuk. Ezután az elegyet 500 ml jeges vízbe öntjük, majd háromszor 12 ml etil-acetáttal extrahál­juk. Az. etil-acetátos extraktumot egymás után 100 ml vízzel és 100 ml telített, vizes náíriiim-klorid-ol­­dattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd bepároljuk. Az olajos maradékot 70 g bázikus aluminium-oxidon (Brockmann Hl minőségű adszor­­bens) kromatografáijuk, eluálószcrkénl növekvő mennyiségű kloroformot tartalmazó petroléiert hasz­nálunk. A 20 teif.% kloroformot tartalmazó petrol­­éteres eluátumot bepároljuk, az olajos maradékot di etil-éterben oldjuk, és az oldathoz a csapadckkivá­­lás teljessé válásáig éteres hidrogén-klorid-oldatot a­­dunk. A kivált szilárd anyagot leszűrjük, majd etanol és dietil-étei elegyébő! kristályosítjuk 164 167 °C- on olvadó 2-(2-dimetilamino-etil-tio)-3-ízopropiI-ki­­nolin-hidrokloridot kapunk. Hozam:45%. A kiindulási anyagként felhasznált 2-klór-3-izo­­propii-kinolint a következőképpen állítjuk elő: 85 ml foszfor-kloridba 0-5 °C-on, keverés közben 15,2 ml dimetil-formamidot csepegtetünk, majd az elegyet 30 percig 0-5 °C-on keverjük. Ezután az e­­legyhez 15 g izovaleril-anilidet adunk. A reakcióele­gyet 16 órán át 75 °C-on tartjuk, majd lehűtjük, 3 liter jeges vízbe öntjük, és négyszer 250 ml etil-ace­táttal extraháljuk. Az extraktumot egymás után 200 ml vízzel és 200 ml telített, vizes nátrium-klorid-ol­­dattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd bepároljuk. Az olajos maradékot 500 g szilika­­gélen (Merck 7730 minőségű adszorbens) kromatog­­rafáljuk, el u ál ószerként növekvő mennyiségű kloro­formot tartamaző petrolétert használunk. A 30 térf.% kloroformot tartalmazó petroléteres eluátumot be pá­roljuk. A viszkózus, olajos maradékot további tiszti tás nélkül használjuk fel a reakcióban. 2-5. példa 2. példa 31,68 g nátrium-hidrid (50 súly%-os ásvány olajos diszperzió) 500 ml dimetil-formamíddal készített szuszpenziójához 0-5 °C-on 58,40 g 80 súly%-os 2-dimetilamírio-etán-tiol-hidrokloridot adunk. A hid­rogénfejlődés megszűnése után az elegyhez 72,70 g 2-klór 3-fenü-kinolin 100 ml dimetil-formamíddal ké­szített oldatát adjuk, és a reakcióelegyet 5 órán át 75 °C-on keverjük. Ezután az elegyet 4000 ml jeges víz­be öntjük, majd hatszor 500 ml etil-acetáttal extra­­háljuk. Az extraktumot egymás után 1000 ml vízzel és 100- ml telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mos­suk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, végül bepá­roljuk. Az olajos maradékot 1200 g bázikus alumí­nium-oxidon (Brockmann III. minőségű adszorbens) kromatografáijuk, eluálószerként növekvő mennyisé­gű kloroformot tartalmazó petrolétert használunk. A 10 térf.% kloroformot tartalmazó petroléteres eluátu­mot bepároljuk. A kapott szilárd maradékot 800 ml etanolban oldjuk, és az oldathoz 25,2 ml tömény só­savoldatot adunk. Az etanolt lepároljuk, és az olajos maradékból toluollal végzett azeotrop desztillációval eltávolítjuk a vizet. A kapott szilárd anyagot etanol és díetil-éter elegyéből átkristályosítjuk, majd kevés hi­deg acetonnal mossuk. Szilárd anyagként 2-(2-dime­­til-amino-etil-tio)-3-fenil-kinolin-hidrokloridot ka­punk, op.: 195- 198 °C. Hozam: 84%. A fenti eljárással állítjuk elő a megfelelő 2-klór-3- -(szubsztituált fenilj-kínolín-származékokból kiindul­va az I. táblázatban felsorolt (1) általános képletű ve­­gyületeket. A képletben A -CHj-CH*- csoportot, R2 és R5 metilcsoportot, R4 és R5 hidrogénatomot, R1 pedig R-feni! csoportot jelent, és az utóbbi cso­portban R jelentése az I. táblázatban megadott. 1. táblázat A példa sorszáma R ~5S~...... Op.°C 3. P F HC1.1/4 HjO [98-201 4. p-Oli HCl 165-166 5. t>-OCH3 un 214-216 2tnelil4-lia/olil-A kiindulási anyagokként felhasznált 2-klór-3- -(szubsztituált fenilj-kinolin-származékokat a követ­kezőképpen állítjuk elő: Anilidek előállítása: 10 g o-metoxi-feníl-ecetsav, 10 ml oxalil-klorid és 2 csepp dimetil-formamid elegy ét 16 órán át szoba­­hőmérsékleten keverjük. Az oxalil-klorid fölöslegét lepároljuk, a maradékot 20 ml metilén-dikloridban oldjuk, és az oldatot keverés közben 5,6 g anilin és 6,1 g tretil-amin 50 ml metilén-dikloriddal készített, jéghideg oldatába csepegtetjük. A reakcióelegyet 16 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd egymás után 25 ml 2 mólos sósavoldattal és kétszer 25 ml vízzel mossuk. Az elegyet magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd a metilén-kloridot lepároljuk, és a ma­radékot etil-acetát és petroléter elegyéből kristályo­sítjuk. 204-206 °C-on olvadó o-metoxi-fenil-acet­­anilinidet kapunk. Hasonlóan állítjuk elő a következő vegyületeket: p-fluor-fenil-acetanilid, op.: 128-131 °C (toluolból átkristályosítva), és p-tolil-aeetanilid, op.: 144-147 °C (toluolból átkris­tályosítva). Klór-kinolin-származékok előállítása : Az 1. példában a 2-klór-3-izopropil-kinolin előállí­tásánál ismertetett eljárással állítjuk elő a II. táblázat­ban felsorolt 2-kIór-3-(R-fenií)-kinolinokat a megfele­lő amlid-származékokból. 186.523 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom