186523. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinolin származékok előállítására

1 2 II, táblázat R Op. °C p-F 88-90 6. példa 4,74 g 3-fenil-kinolin-2-tion 50 ml dimetil-form­­amiddal készített oldatához szobahőmérsékleten 1,92 g nátrium-hidridet (50 súly%-os ásványolajos diszper­zió) adunk. A hidrogénfejlődés megszűnése után az e­­legyhez 2,6 g 2-metilamino-etil-klorídot adunk, és a reakcióelegyet 20 órán át szobahőmérsékleten ke­verjük. Ezután az elegyet 600 ml vízbe öntjük és két­szer 100 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktu­­mot kétszer 50 ml vízzel mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert lepároljuk. A mara­dékot 75 ml dietil-éterben oldjuk, és az oldathoz a csapadékkiválás befejeződéséig éteres hidrogén-klorid oldatot adunk. Az elegyet szűrjük, és a szilárd anya­got etanol és dietil-éter elegyéből kristályosítjuk. 168-170 °C-on olvadó 2-(2-metilamino-etil-tío)-3- -fenil-kinolináiidrokloriddiamihidrátot kapunk. Hozam: 58%. A kiindulási anyagként felhasznált tiont a követ­kezőképpen állítjuk elő : 3,4 g 2-klór-3-fenil-kinolin, 1,2 g tiokarbamid és 20 ml etanol elegyét 1 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Az oldatot szobahőmérsékletre hagyjuk hűlni, majd 10 ml dietil-étert adunk hozzá. A kivált szilárd anyagot leszűrjük, 70 ml 1 mólos nátrium­­-hidroxid-oldatban diszpergáljuk, majd fonásban lévő vízfürdőn 2 órán át melegítjük. Ezután az elegyet 2 mólos sósavoldattal megsavanyítjuk, a szilárd anyagot kiszűrjük, 50 ml forró etanollal elkverjük, végül ismét szűrjük. 242—244 °C-on olvadó 3-fenil-kinolin-2- -tiont kapunk. 7. példa 1 ml 33 súly/térfogat%-os etanolos di­­metil-amin-oldat és 0,7 g jégecet elegyéhez 2,2 g 2-(2-oxo-propil-tio)-3-fenil-kinolin 50 ml vízmetes etanollal készített oldatát adjuk, majd az elegyhez 0,3 g nátrium-cianobórhidridet adunk. Az elegyet 0,5 g 3A típusú molekulaszita jelenlétében 18 órán át szo­bahőmérsékleten keverjük. Ekkor az elegyhez újabb 13 ml 33 súly/térfogat%-os etanolos dimetil-amin-ol­­datot, 0,9 g jégecetet és 0,3 g nátrium-cianobórhidri­det adunk, és a keverést 24 órán át szobahőmérsékle­ten folytatjuk. A molekulaszitát kiszűrjük, és a szűr­letet bepároljuk. A maradékhoz 20 ml 2 mólos sósav­oldatot adunk, és a kapott elegyet 20 ml etil-acetáttal mossuk. A vizes fázist 25 ml 2 mólos nátrium-hidro­­xid-oldattal meglúgosítjuk, majd háromszor 50 ml di­­etil-éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumot 50 ml vízzel mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd bepároljuk. A maradékot 75 g bázikus alumí­­nium-oxidon (Brockmann III. minőségű adszorbens) kromatografáljuk eluálószerként növekvő mennyiségű kloroformot tartalmazó petrolétert használunk. A 20 térf.% klorformot tartalmazó petroléteres eluátumot bepároljuk. A maradékot 20 ml dietil-éterben oldjuk, és az oldathoz a csapadékkiválás befejeződéséig éte­res hidrogén-klorid-oldatot adunk. A kivált csapadé­kot leszűrjük és etanol és dietil-éter elegyéből kristá­lyosítjuk. 158-160 °C-on olvadó 2-(2-dimetiI-amino­­-propil-Uo)-3-fenil-kinolin-hirdoklorídot kapunk. Ho­8 zam: 33%. A kiindulási anyagként felhasznált kínolin-szárma­­zékot a következőképpen állítjuk elő: 0,72 g nátrium-lüdrid (50 súly%-os ásványolajos diszperzió) 50 ml dimetil-formamiddal készített szuszpenziójához keverés közben, szobahőmérsékle­ten, részletekben 3,5 g 3-fenil-kinolin-2-tiont adunk. A hidrogénfejlődés megszűnése után az elegyhez 1,5 g klóracetont adunk, és a reakcióelegyet 18 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Ezután az elegyet 400 ml vízbe öntjük, és kétszer 100 ml etil-acetáttal extra­háljuk. Az extraktumot kétszer 50 ml vízzel mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert lepároljuk. A maradékot 100 g bázikus alumínium­­-oxidon (Brockmann III. minőségű adszorbens) kromatografáljuk, eluálószerként növekvő mennyisé­gű klorformot tartamazó petrolétert használunk. A 10 térf.% klorformot tartalmazó petroléteres eluá­tumot bepároljuk. 88—90 °C-on olvadó 2-(2-oxo­­-propil-tio)-3-fenil-kinolint kapunk. 8. példa 2 g 2-(l-/dimetil-karbamoil/-etil-tio)-3-fenil-kinolin 50 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített oldatá­ba szobahőmérsékleten 1,5 ml (10-10,2 mól) borán dimetil-szulfid komplexet csepegtetünk, majd az ele­gyet 6 órán át enyhe visszafolyatás közben forral­juk. Az elegyhez 20 ml metanolt adunk, a kapott ele­gyet 18 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd 2 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Az oldószert lepároljuk, és az olakos maradékhoz fölöslegben vett, telített dietil-éteres hidrogén-klorid-oldatot adunk. Az oldószert lepároljuk, az olajos maradékot 20 ml víz­ben oldjuk, az oldatot 10 ml 2 mólos nátrium-hidro­­xid-oldattal meglúgosítjuk, majd háromszor 20 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot 20 ml víz­zel mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert lepároljuk. A maradékot 20 g bázikus alumíníum-oxídon (Brockmann III. minőségű ad­szorbens) kromatografáljuk, eluálószerként növekvő mennyiségű klorformot tartalmazó petrolétert hasz­nálunk. Az 50 térf.% klorformot tartalmazó petrolé­teres eluátumot bepároljuk. Az olajos maradékot 20 ml dietil-éterben oldjuk, és az oldathoz a csapadékki­válás befejeződéséig éteres hidrogén-klorid oldatot adunk. A szilárd anyagot kiszűrjük, majd etanol és dietil-éter elegyéből kristályosítjuk. 197—200 °C- on olvadó 2-(l-/dimetilamino-metil/-etil-tio)-3-fenil­­-kinolin-hidrokloridot kapunk. Hozam: 45%. A kiindulási anyagként felhasznált kinolin-szárma­­zékot a következőképpen állítjuk elő: 1,06 g nátrium-hidrid (50 súly%-os ásványolakos diszperzió) 25 ml dimetil-formamiddal készített szuszpenziójába erélyes keverés közben, 0-5 °C-on, részletekben 4,74 g 3-fenil-kinolin-2-tiont (a 3. pél­dában közöltek szerint kapott vegyidet) adunk. A hidrogénfejlődés megszűnése után az elegyhez 2,19 g 2-klór-N,N-dimetil-acetamidot adunk, és az ele­gyet 2 órán át 80 °C-on tartjuk. Ezután a reakciólele­­gyet 300 ml vízbe öntjük és négyszer 50 ml etil-ace­táttal extraháljuk. Az extraktumot 50 ml vízzel mos­suk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd az ol­dószert lepároljuk. Az olajos maradékot 70 g bázi­kus alumínium-oxidon (Brockmann III, minőségű adszorbens) kromatografáljuk, aluálószerként növek­vő mennyiségű kloroformot tartalmazó petrolétert használunk. A 20 térf.% kloroformot tartalmazó 186.523 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom