186470. lajstromszámú szabadalom • Eljárás inhibitor hatású tenzidek előállítására
2 186470 3 A találmány inhibitor hatású tenzidek előállítására vonatkozik glikol-éterből és tiokarbonil-származékokból. Ismeretes, hogy a glikol-éterekből adott körülmények között különböző ionos vagy nemionos típusú gtikol-éler tenzidszármazékok vezethetők le. Juhász Éva - Lelkesné, Erős Mária a „Felületaktív anyagok zsebkönyve” c. könyvük 32-36. oldalán (Műszaki Kiadó, Budapest, 1979) olyan anionos típusú alkil-poli(etilén-glikol-éter) - szulfátot, alkil -fenol-poli (ctilén-glikol-éter) szulfátot, poli(etilén-glikol) - inonozsírsav-észter-szulfátot ismertet, melyek a megfelelő kiindulási polifglikol-éterek 1-ből szulfatálással állíthatók elő. A glikol-éterek-ortofoszforsav-származékait is ugyanebben a szakirodalmi forrásban ismertetik a 4 9-52. oldalon. Az előbbiekben ismertetett származékokat vizes bázisú elektrolitokban kizárólag szerves oldószeres durva tisztítás után alkalmazzák fémek zsirtalanítására. A fenti készítmények közős hátránya:- csak előzetes oldószeres zsírtalanítás után alkalmazhatók, melyek nagy hőenergiát, levegő elszívást, komplikált, drága berendezéseket igényelnek; egészségre ártalmasak, környezetvédelmi szempontból károsak; az oldószerek visszanyerése, tisztítása körülményes és költséges, egyesek tűz-, robbanásveszélyesek; a nedves felületű tárgyak rószszul zsírtalaníthatok, továbbá bizonyos esetekben nem alkalmazhatók.- maguk az ismertetett készítmények vizes bázisú elektrolitokban is hátrányosak, mert nem mindig távolítják el a zsírokat és olajokat (pl. szilikon olajokat); a zsírok és olajok eltávolításához magas üzemi hőmérsékletre van szükség (80-90 "C), a hosszú kezelési idő (15-30 perc) miatt az utóbbi időben elterjedt automata galvánsorokon gazdaságtalanok és előnytelenek; a savas zsírtalanítóknál pedig még hidrogénridegedés és fémbemaródás is végbemegy, nehezen öblíthetők, nem regenerálhatok, a zsírtalanítás után még egy pácolásra is szükség van. A Korroz. Zasheh. Neftegazov. Prom.-sti. (Russ.) 1980, (3), 8-10. (Chemical Abstracts 93 33 759 c.sz. refetárumn) tiokarbamid származékok inhibitor, hatásál. írja 1°, melyek hátránya a találmány szerinti megoldáshoz képest, hogy erős elektrolitokban kis oldhatóságuk révén csak gyenge inhibilorhatást fejtenek ki, felületaktív tulajdonsággal nem rendelkeznek. Ezért a szennyezett fémfelüleleket nem inhibitálják, zsírlalanításra pedig alkalmatlanok. Mérgezőek, biológiailag nem bonillátok le és rákkeltő hatásúak. Erős savakban hatástalan anyagokká bomlanak. A 12.919CG0) számú japán szabadalmi leírás (Chem.Abstr. 55 1031 fsz. referátuma) cmliLést tesz olyan etilén-oxid származékok inhibitor hatásáról, melyeknek hátránya, hogy egyik kiindulási anyaguk ctilcn-oxid, melyet nagy nyomáson és hőmérsékleten, különleges biztonsági intézkedések ér. körülmények között lehet csak katalizátor jelenlétében a többi komponenssel egyesíteni. A végtermékek nem egységesek, így változik inhibitor hatásuk, zsírlalanításra alkalmatlanok, továbbá erős elektrolitokban elbomlanak. A 697 315 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás (Chem. Abstr. 48 6150 a sz. referátuma) karbamid és poli-(glikol-éter)-származék kiindulási anyagokból készített tenzidet ismertet. Hátránya a körülményes kémiai reakció és utólagos tisztítási folyamat nem eredményez egységes inhibitort, továbbá a keletkező termék hatékonysága vizes bázisú zsírtalanító fürdőben 50-100-szor rosszabb a találmány szerinti megoldással készített terméknél. Hátránya még, hogy a tenzid karbamid tartalma folytán nagy stabilitású vízben jól oldódó komplexet képez néhány fémmel, többek között rézzel is, így szennyvízkezelési nehézségeket eredményezhet. A 6916.020.sz. japán szabadalmi leírás (Chem.Abstr. 71 12 5481. e.sz. referátuma) ugyan a találmány szerinti eljárással előállított vegyületekhez közel álló de kémiai felépítését tekintve merőben eltérő lerizidekel ismertet, melyeket etilén-oxidból nagy nyomás alatt állítanak elő, mert az szobahőmérsékleten már forr. Hátránya még, hogy olyan polimer termék keletkezik, moly nem égj séges termék, ezért felületaktivitás szempor íjából csak a Lennék 50%-a hatékony és inhibitor hatása nincs. Néhány fémmel igen stabil a szennyvíz kezelése szempontjából hátrányos komplexet képez, valamint rossz a víz oldhatósága. Az utóbbi négy irodalmi hivatkozás már felsorolt hátrányain túlmenően, főleg abban különbözik a találmány szerinti megoldás az ismert eljrásoklól, hogy mások a kiindulási anyagok, a termékek csak a megadott kiindulási anyagokból állíthatók elő (bármely kiindulási anyag kihagyása a közöli eljárások meghiúsulását eredményezi). A kémiai reakció körülményei és a végtermékek nem egyeznek meg a találmány szerinti eljárás körülményeivel és végtermékeivel. Mig a 6196.020 sz. japár szabadalmi leírással 25 “C-on 20 cP, addig a találmány szerint 1100-2000 cP viszkozitású termékek állíthatók elő, melyek több nagyságrenddel különböznek, ezért automata galvánsorokon nem alkalmazhatók zsírtalanító s-a. A fémek felületkezelésére - zsírtalanító, nn és oxidmentesitóso - során általában inhibitort és nedvesitőszerl tartalmazó vizes vagy még inkább savas elektrolitokat alkalmaznak. A bomlási és a felületeken lejátszódó adszorpciós folyamatok révén azonban megvál'ozik az optimális nedvesilőszer-inhibitor arány. A megváltozott konccnlrációviszonyok káros hatással vannak a fémek zsirlalanitásárn, a fémoldódás sebességére és egyenletességére, valamint n fémoldódás révén hidrogénridegedés lép fel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
