186462. lajstromszámú szabadalom • Eljárás paraterálisan alkalmazható levonantradol és N-metil-levonantradol készítmények előállítására

6 186462 7 járással előállított készítmények alkalmazása esetén a napi dózis általában 0,01-50 mg', előnyösen 0,01-20 mg. Ha minden szempontból kielégítő kompozí­ciót kívánunk készíteni, akkor még egyéb gyógyszerkészítési segédanyagokat is adunk a kompozíció alkotórészeihez, így antioxidán­­sokat vagy stabilizálószereket, pufferanyago­­kat, vivőanyagokai a megfelelő pH érték biz­tosításához szükséges savakat vagy báziso­kat, parenlorális beadásra, így például intra­­muszkuláris beadásra szánt kompozíciók ké­szítése esetén pedig az izotóniát biztosító anyagokat adunk a készítményhez. Ilyen se­gédanyagokként természetesen csak gyógyá­szati szempontból elfogadható vegyületeket használhatunk. A találmány szerinti kompozíciók elkészí­téséhez számos antioxidánst használhatunk. Például használhatunk kéntartalmú antioxi­­dánsokat, így tioglicerint, a kénessav semle­ges vagy savanyú sóit és azok aldehidaddí­­ciós termékeit, így például alkáli fém-biszul­­fitokat, metabiszulfitokat és hidroszulfitokat. Előnyösen nálrium-metabiszulfitot és nátri­­um-biszulfitot használunk antioxidánsként. Az antioxidánsokat 0,1-2 súly/térf.% mennyiség­ben használjuk. A találmány szerinti vizes micelláris olda­tok pH-.jál a stabilitás miatt kívánatos 4-8 közötti értéken tartani. Az oldat pH értékét 4-7 közé, előnyösen 5-6 közé állítjuk be. A pH beállításához és tartásához nem-toxikus puffereket használunk. Pufferként előnyösen nátrium-citrátot, nátrium-acelátot, vagy nát­­rium-dihidrogén-foszfátot használunk. Elő­nyösen nátrium-citrátot használunk puffer hatású vegyülelként, mert az tapasztalatunk szerint valamivel nagyobb stabilitást biztosít, mint a nátriuin-acetát, vagy a nátrium-dihid­­rogén-foszfát, bár ez utóbbi vegyületek is teljesen megfelelnek a célnak. A puffer ha­tású vogyületel természetesen a kívánt pH tartásához szükséges mennyiségben használ­juk. A gyakorlatban mintegy 0,5-5 súly/térf.% nátrium-citrát elegendőnek bizo­nyult. Ha inás puffert használunk, annak mennyisége természetesen eltérhet ettől a mennyiségtől. A kompozíció elkészítéséhez használt pH tartományban (4-8 pH értéken) a levonantra­­dol és nz N-metil-levonantradol legnagyobb részt szabad bázis alakjában van jelen. Kü­lönösen érvényes ez az előnyös pH tarto­mányra, az 5-6 pH értékre. Adott esetben előnyös lehet kelátképző anyagokat, így eliléndiamin-tetraecetsavat (EDTA) használni a szennyezésként esetleg jelenlevő több értékű fém-ionok inaktiválásá­ra. Az EDTA mintegy 0,2 súly/térf.% koncent­rációban adott esetben igen hasznos lehet. Ha a vizes micelláris oldatokat izotóniás oldat alakjában kell elkészítenünk, akkor a kompozícióhoz mannitot, nátrium-kloridot vagy egy nátrium-, kálium- és kalciumklorid­­ból készített keveréket adunk. A fent ismertetett vizes micelláris készít­ményekből liofilizált kompozíciót készíthe­tünk, ha e készítményeket liofilizáljuk. A vi­zes micelláris készítményeket liofilizálás előtt természetesen nem kell végső térfogatra hí­gítani, hanem liofilizálhaljuk őket, amint az összes alkotórész az oldatba jutott, függetle­nül attól, hogy mekkora annak koncentráció­ja. A liofilizált készítményeket könnyen hely­reállíthatjuk a kívánt mennyiségű víz hozzá­adásával. A liofilizált készítményeket nitro­génatmoszférában jól lezárt sárga ampullák­ban tároljuk. A kompozíció fagyasztva szárítását meg­­könnyíthetjük, ha ahhoz egy vízzel elegyedő oldószert, így például 1-4 szénatoinos alko­holt, dioxánt vagy tetrahidropiránt, előnyö­sen metanolt adunk a liofilizálás előtt. Az ol­dószer meggátolja a hatóanyag kicsapódását. A hozzáadott oldószer (elanol) térfogata nem kritikus. Célszerűen annyi etanolt haszná­lunk, amennyi a hatóanyagnak a liofilizálás közben való kicsapódását megakadályozza. Olyan nagy mennyiségű oldószert természete­sen nem használhatunk, amennyi már meg­akadályozza a keverék kifagyását. Azt ta­pasztaltuk, hogy az elanol 10-30 lcrf.% mennyiségben elegendő. A találmányt az alábbi példákkal világít­juk meg közelebbről az oltalmi kör korlátozá­sa nélkül. A példákban megadott %-értékek súl y/térf .%-ok. 1. példa Ebben a példában egy olyan micelláris oldat készítését mutatjuk be, amely ml-en­­kénl 2 mg lcvonnnlradolt tartalmaz, amely megfelelő a levonantradol intramuszkuláris beadása szempontjából. A kompozíció összetétele az alábbi: súly/térf.% Levonantradol HC1 0.2% Polysorbale 80 USP 2.0% Mannit 3.5% Nátrium-citrát 0.25% Nátrium-metabiszulfit 0.1% Tisztított, gázmentcsitelt 100% víz q.s ad pH 5.2 A kompozíció elkészítéséhez szükséges víz mennyiségének 60%-ában (melyből az ol­dott levegőt eltávolílottuk) szobahőmérsékle­ten feloldjuk a Polysorbale 80 USP-t. Ezután hozzáadjuk a levonantradol hidrokloridot, és addig keverjük, míg az oldódás befejeződik. Ezután hozzáadjuk a gyógyszerkészítési se-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom