186436. lajstromszámú szabadalom • Laposlángú gázégő
3 186436 4 A lalálinány laposlángú gázégő főleg ipari kemencék fűtésére, mely széles teljesitménylarlományban szabályozható a lánglcszakadás, illetve a visszaégés veszélye nélkül és kis teljesítmény esetén is lapos lángot ad, nagy hőmérsékletű levegőelőmelegités mellett is. Az irodalomból és a gyakorlatból ismert laposlángú égő két alapvető típusa különböztethető meg. Az egyik típusnál az égő lángját a géz és/vagy levegő áramlásának irányába különböző anyagokból készült terelőelemeket tesznek, melyek a kívánt mértékű és jellegű lapos lángot előállítják. Legismertebb megoldású a szinte mindenki által használt háztartási gáztűzhely égője, melynél egy öntöttvasból készült bordázott terelőidom fekszik fel az égőházra, és külső részén sugárirányú lapos lángot alkot. A 334 020 laj8lromszámú osztrák szabadalmi leírás egy mindenfajta éghető gáz elégetésére alkalmas önszabályzó égőt ismertet, mely a gáz-levegő keverék elosztó kamráját körülvevő égőfejen elhelyezett terelőelemmel rendelkezik. A vertikális hasítékokkal rendelkező fej külső felülete felfelé koncentrikusan szűkül, belső felülete tágul és meghatározza a gáz áramlási irányát. A ház terelőelemmel szomszédos részén egy gyűrűalakú lépcsőzetes kimunkálás található, mely a házon elhelyezett terelőelemmel egy U alakú hornyot képez. A terolőlemez alsó része részben az elmozdulás megakadályozására, részben a lángképzés miatt lépcsősen be van munkálva. A hasítékokból kiáramló gáz sugárirányú pászmákból álló lángsort alkot. Az 1 914 615 lajstromszámú NSZK közzétételi irat olyan minden fajta éghető gáz elégetésére alkalmas égőt ismertet mely különösen vízmelegítő berendezés például fürdőszoba boyler üzemeltetésére alkalmas. Az égőfej egy tölcsérszerűen bővülő külső falból és egy terelő ellendarabból áll, moly külső fal és ellcndarab közölt körgyűrű alakú rés van és a beömlő keresztmetszet legalább olyan nagy, mint a kiömlő körgyűrűalakú rés keresztmetszete. Ez az égőfej egy csőre van rögzítve, mely az éghető gáz és az általa injektált levegőből álló keveréket szállítja. A tölcsér és az ellendarab által meghatározott tér hujlásszöge szabja meg a keletkező láng kúpszögéi. Fentiekben ismertetett lerelóelemes injektoros laposlángú égők közös hátránya a teljesítmény alacsony volta, s az ebből adódó kis lángméret, a szabályozhaLóság kis mértéke és megbízhatatlansága. A hátrányok kiküszöbölésére szolgálnak a nyomásos égők ahol a nagy mennyiségű égéslevegő áramlási irányának meghatározásával (perdület létrehozása) alakítják ki a lapos lángot, a levegő vagy az éghető keverék áramlásónak útjába helyezett terelőelem segítségével. A 366 3J3 lajstromszámú szovjet szerzőn tanúsítványból egy füslgázvisszakeveréses boltozati laposlángú égő ismerhető meg. A,, égéslevegőt a gázbevezető csövön elrendezeti csigavonal alakú perdilöolemmcl forgásba hozzák, mely egy az egyik végén a levegő csőre illeszkedő, másik végén tölcsérszerűen bővülő kiképzésű keramikus sugárzó és egy a külső részén szintén tölcséralakú ellendarab által meghatározott kiömlő résen jut fiz égéstérbe. A gáz a betétben kialakított a levegő haladási irányára merőlegesen kiképzett csatornákon jut be a levegőáramba és képez éghető keveréket. A keramikus sugárzó és a betét az éghető keveréket olyan áramlásra kényszeríti, hogy sz lapos lángot eredményezzen. A boltozat és i keramikus sugárzó közötti térben áramlik a visszakeringteletl füstgáz és a keramikus sugárzó égő tengelyirányával párhuzamos •.engelyű furatokon keresztül jut az ^géstérbe. A Tüzeléstechnikai Kutatóintézet RBF-6 jelű égőjének középvonalában egy terelőlányér van elrendezve. A terelótányér tartócsőre van szerelve, mely larlócsó egyben a gázbevezető cső is. A terelótányér felfogó nyúlványén található a bordázott szűkítő, melynek két-kél borda között becsatlakozó) az égőlengelyre merőleges tengelyű gázbevezető furatai vannak. \ levegő és az éghető keverék az égő tengelyével párhuzamosan áramlik és a terelőtányér által meghatározott geometriai idom alakói lángot ad. Ezeknek az előkevcréscs égőknek alapvető hátránya részben az, hogy kis teljesítménynél n láng visszahúzódik az égő belsejébe és minden belső szerkezeti elemet eléget, részben az, hogy az égés már a lerelőelemcn folyamatban van és ez mint ahogy a gyakorlat egyértelműen bebizonyította a terelöelemek károsodásához (végső soron leégéséhez) vezet. Az 1 349 539 lajstromszámú angol szabadalmi leírásból megismerhető égő többféle lángkép kialakítására alkalmas attól függően, hogy égőköve vagy a tűzálló falazat kialakítása milyen. Lapos láng kialakítása is lehetséges ha ez az alak ívesen bővülő vagy ha nz égőfej kiömlő csatornái egy síkban kialakított falazat előtt helyezkednek el. Maga az égő>fej koncentrikusan elrendezeti csövek bó'l áll, a végén luiposan kiszélesedő) esőiben áramlik a levegő, az ezt körülvevő) esőiben a gáz. A gáz kiáramlása a két cső) által meghatározott gyürűalakói résen történik. A levegőeső kúpos felületére illeszkedik egy szinten kúpos kialakítású tartó elem, melynek felületén íves csatornák vannak kialakítva. A tartó elem kúpos felülete tengely irányban tóilnyúlik a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
