186425. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyezőmaradványok, különösen gáz halmazállapotú, folyékony és pasztaszerű maradványok tisztítására, valamint berendezés az eljárás megvalósítására

3 186425 4 A találmány tárgya eljárás szennyezóma­­radványok, különösen gáz halmazállapotúi fo­lyékony és pasztaszerű maradványok tisztí­tására, valamint berendezés az eljárás meg­valósítására. Pontosabban meghatározva a ta­lálmány tárgya eljárás és berendezés szeny­­nyező maradványok tisztítására szerves jel­legű biológiai szürőalkalmazásával, amellyel a maradványok tisztítását és egyidejűleg a szűrőhordozó anyag vagy a szóróanyag át­alakítását is elérjük, miközben éghető vég­termék keletkezik, amely a szűróhordozóból és a szennyező maradványokból képződik tisztítás után. Az ismert berendezések két csoportba sorolhatók:- azok, amelyek arra korlátozódnak, hogy a a szennyezőmaradványok alkotóelemeit fizi­kailag szétválasszák és- azok, amelyek ezen szétválasztáson túl­menően a megtisztítandó termék biológiai át­alakítását is elérik. Az első csoporthoz tartoznak mindazok a szűrőberendezések, amelyeknél a szűrőhordo­zó átalakíthatatlan és például olyan porózus anyagból áll, mint a homok vagy az olyan fi­zikai szétválasztó berendezések, mint az elektrosztatikus leválasztok. A második csoporthoz olyan szennyvíz­­tisztító berendezések tartoznak, amelyeknél egy fermentációs eljárás és egy dekantációs­­leválasztó folyamat kerül alkalmazásra, ahol ezeket az eljárásokat egy filtrációs fázissal lehet kombinálni. A dekantációs fázisnál ma­radványként iszap marad vissza, melynek el­tüntetése manapság jelentős problémát jelent. Mindegyik fentnevezett esetben csak a tisztítandó termék kezelését tűzik ki célul, s eredményül szilárd, folyékony vagy gáz hal­mazállapotú anyag keletkezik, amelyek ' ennek a terméknek egy részét képezik és gyakorla­tilag használhatatlanok. A szennyvizek kelet­kezésénél legjobb esetben olyan iszap kelet­kezik, amelyet szárítás után trágyaként lehet felhasználni. Másfelől a hagyományos tisztító berende­zések létesítési és üzemeltetési költségei olyan magasak, hogy sok esetben létesíté­sükről lemondanak, vagy pedig a létesítés esetén a maradványokat további kelelés nél­kül helyezik a környezetbe, ami a környezet szennyezését eredményezi. A találmány által megoldandó feladat olyan eljárás és megfelelő berendezés meg­alkotása, amellyel a szennyezömaradványok tisztítása biológiai szűrő segítségével van megoldva, amely egy szerves tulajdonságok­kal rendelkező szűróhordozóból vagy szűrő­anyagból áll, amely biológiai hatás alá kerül és a tisztítandó maradványok szűrése közben átalakul, miközben a maradványok is biológiai átalakuláson mennek át, b mindez úgy törté­nik, hogy a végén egy olyan termék keletke­zik, amely az átalakított szűróhordozóból és a megtisztított maradványból áll és végül igen előnyösen tüzelőanyagként hasznosítha­tó. Ily módon a találmány szerinti eljárással nemcsak a maradványok tisztítását érjük el, hanem egy szilárd termékhez is jutunk, amely hasznosítható és amelynek magas érté­kénél fogva a berendezés rentábilissá vélik. A megtisztítandó szennyezömaradványok lehetnek gáz halmazállapotúak - például az iparból -, folyékonyak - például állatte­nyésztő telepek hulladékvize stb. - vagy pasztaszerüek - például deritóüzemek eseté­ben. A találmány által megoldandó további fe­ladat olyan eljárás és berendezés létrehozása szennyezőmaradványok tisztításához, amellyel a folyékony termékeket a tisztítás során vagy folyadék vagy gőz formájában lehet hatástalanítani anélkül, hogy kellemetlen szagok vagy bármilyen más szennyeződés keletkezne. Ezen túlmenően még az is találmány által megoldandó feladatokhoz tartozik, hogy a szennyezömaradványok tisztításához olyan el­járást hozzunk létre, amelynél hasznos fűtő­­gázok keletkeznek. A találmány szerint a tisztítandó gáz hal­mazállapotú, folyékony vagy pasztaBzerű szennyezőmaradványokat olyan biológiai szű­rőn vezetjük keresztül, amelynek szúróhor­dozója szerves eredetű anyagból áll, külön­böző gyorsított fermentációs szakaszokkal vagy fajtákkal. Az az anyag, amely a szűrő­­hordozót képezi, állhat növényi maradékok­ból, például fahulladékból vagy szemétből vagy szemét és fahulladék keverékéből. Ez a lehetőség a találmány szerinti eljárást igen értékessé teszi, mivel olyan eredetű hulladé­kok felhasználását és hatástalanítását való­sítja meg, amely napjainkban számos problé­mát eredményez. Ebben az esetben a talál­mány szerinti eljárást azzal az egy feladattal is lehet alkalmazni, hogy hulladékokat hatás­talanítson, miközben ezen túlmenően egy olyan végtermék keletkezik, amelyet tüzelő­anyagként lehet felhasználni. A különböző fermentációs szakaszokat a szűrőhordozóban mikroorganizmus-kultúrák­kal, pl. baktériumokkal, gombákkal stb. vált­hatjuk ki, amelyeket előzetesen úgy készí­tünk elő, hogy a szennyezömaradványokkal szemben, amelyeket velük kezelni akarunk, rezisztensek (ellenállóak) legyenek. Nyilvánvaló, hogy a mikroorganizmusok, amelyek a fermentációt kiváltják és folya­matban tartják, a médiummal szemben, amely­ben élniük kell, ellenállók kell legyenek és ezen túlmenően rendelkezniük kell azzal a képességgel, hogy a maradványok elbontását és tisztítását elvégezzék. Ezért szükséges a mikroorganizmusokat előzőleg úgy tenyészte­ni, hogy létrejöjjön ahhoz a közeghez való alkalmazkodásuk, amelyben élni fognak. Amint olyan mikroorganizmusokhoz jutottunk, ame­lyek a szennyezömaradványok egy bizonyos 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom