186425. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyezőmaradványok, különösen gáz halmazállapotú, folyékony és pasztaszerű maradványok tisztítására, valamint berendezés az eljárás megvalósítására
186425 6 fajtájával szemben ellenállóaknak mutatkoznak, rendelkezésükre áll a kezeléshez és tisztításhoz szükséges bázis. Megtörténhet, hogy azok a törzsek, amelyeket a találmány szerinti eljárásban egy bizonyos szennyezőmardvány-fajtánál alkalmazunk, folyamatosan degenerálódnak és a szűrőben való alkalmazás számára nem megfelelőek. Ilyen esetben szükséges a kultúrák megújítása. Az alkalmazott mikroorganizmusoknak abban a helyzetben kell lenniük, hogy szenynyezómaradványok és a szűrőtestet képező anyag bomlását elő tudják idézni olyan formában, hogy ezeket szilárd termékekké alakítják, melyek tüzelőanyagként hasznosíthatók, valamint olyan nem káros folyékony termékké, amelyeket folyékony vagy gáz halmazállapotú formában hatástalanítani lehet, továbbá éghető vagy nem szennyező gáz halmazállapotú termékekké. A szűrötest a találmány szerint három egymásután következő fermentációs szakasszal rendelkezik, ahol az elsőben és a harmadikban ún. aerob fermentáció, míg a másodikban anaerob fermentáció zajlik le. Az első és harmadik szakaszban atmoszférából bevezetett levegőt viszünk a rendszerbe, míg a második szakaszból gázokat és folyadékokat vezetünk el, aholis mindegyik szakasz összedolgozik, hogy a hőmérsékleteket fenn lehessen tartani. Az első és harmadik fermentációs szakasz ezen túlmenően azon gázok és folyadékok szűrőjeként is üzemel, amelyek a második szakaszban keletkezhetnek, s ezáltal biztosítható, hogy azok lehetséges elvezetése rossz szagok nélkül történjen meg. Azok a gázok, amelyeket közvetlenül a második fermentációs szakaszból vonunk el és amelyek pontosan azok, amelyek rossz szagokat fejlesztenek, igen magas százalékban tartalmaznak éghető gázokat, s ezért égetés vagy felhasználás céljából egy kamrába vezetjük őket, megfelelő kezelés után. A szűrőhordozó anyagát állandóan meg kell újítani, ezért az első fermentáció szakaszból a másodikba, ebből a harmadikba vezetjük, ahonnan átlakílás után végül a megtisztított maradvánnyal együtt kivonjuk. Egyidejűleg új szűrőanyagot vezetünk az első fermentációs szakaszba, ami által folyamatos eljárást hozunk létre. Ugyanebben az időben, amikor a szűrőhordozót megújítjuk, vezetjük be a tisztítandó szennyezőmaradványt, amely az első vagy a második fermentációs szakaszba kerül bevezetésre. A Bzűróhordozó és vele a tisztítandó maradványok felújításának gyorsasága akkora, hogy biztostható legyen a maradványok teljes elbomlása és a baktériumok életfeltételeinek biztosítása mind a három fermentációs szakaszban. Az első és a harmadik fermentációs lépés során a megfelelő oxigénbevezetési feltételek biztosítása érdekében gázkivezetéseket éB az atmoszférával való közvetlen összeköttetéseket lehet létrehozni. Nyilvánvaló, hogy a szűröhordozó zónái közölt, amelyek a három fermentációs lépésnek felelnek meg, átmeneti zónák vannak, amelyekben a feltételek fokozatosan azon értékek tartományában változnak, amelyek a határállapotoknak felelnek meg. Azok a folyékony termékek, amelyek a második fermentációs lépés során keletkeznek, részben gőz formájában az ebben a tartományban fejlődő gázokkal együtt, részben pedig folyékony formában elfolyással vagy elszívással távoznak. A három fermentációs lépést együttesen vagy elválasztva lehet elvégezni, ami a környezeti feltételektől, a tisztítandó maradványok tulajdonságaitól, a szűrőhordozó adottságaitól, a kívánt tisztítási sebességtől, stb. függ. A három fermenláciÓB lépést közösen egy tartályban is el lehet végezni, ahol az első és a harmadik fermentációs szakasz a tartály külső zónáiban helyezkedik el, míg a második fermentációs szakasz a középső részben kap helyet. A három Bzakasz előnyösen függőlegesen egymás alatt vari elhelyezve, ahol az első lépés fent, a harmadik lent zajlik le. Ezen a módon a szűröhordozó kivétele a megtisztított maradványokkal együtt a nehézségi erő hatására történik, ahol a szűrőhordozó új anyagát a tartály felső részében vezetjük be, a tisztítandó maradványokat pedig az arra legmegfelelőbb helyen juttatjuk be. Gázok tisztításnál például azokat a második fermentációs szakaszba vezethetjük, miközben az első és a harmadik szakasz tisztitószűrőkénl szolgál azon gázok számára, amelyek áthaladnak ezen szakaszokon keresztül, s így bűzfejlődés nélkül kibocsáthatók a környezetbe. Amennyiben a tisztítandó maradványok folyékonyak vagy pasztaszerűek, össze lehet keverni őket a szűrőhordozó anyagával, amelyet az első szakaszon keresztül adagolunk be, de beadagolhalók a második szakaszban is. A három fermentációs lépés létrehozható elkülöníteti tartályokban is. Az első tartályban kerülne sor az első, aerob fermentációs lépésre, ahonnan a szűrőanyagol egy második tartályba vezetnénk, ahol sor kerülne az anaerob fermentációra, s ahonnan az anyagot egy harmadik tartályba, a harmadik aerob fermentációs lépés számára ál kell vezetni. A maradványok adagolása, a gázok és folyadékok elvezetése, a fermentációs feltételek felügyelete, stb. a már ismertetett formában valósulna meg. Végül fenáll még az a lehetőség, hogy ez első fermentációs lépés és a második kezdete a szabadban zajlik le, s ezt követően a szűrőhordozót a tisztítandó maradványokkal együtt egy tartályba vezetjük, ahol a máso5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
