186392. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-amino-2,2-dimetil-penam-3-karbonsav-1,1-dioxid előállítására

3 186392 4 A találmány tárgya új eljárás az I képletű 6-amino­­-2,2-dimetil-penám-3-karbonsav-1,1-dioxid (6-amino­-penicillánsav-1,1-dioxid: a továbbiakban 6-APS-szul­­fon) és gyógyászatilag elfogadható sóinak előállítására. A 0002927. sz. nyilvánosságra hozott európai szaba­dalmi bejelentés leírja a 6-APS-szulfon és sóinak hasz­nálatát (3-laktám antibiotikumok antibakteriális hatá­sának fokozására, és előállításukat 6-amino-penicil­­lánsav (6-APS) valamilyen ismert szulfon-képző oxidá­lószer, például kálium-permanganát vagy 3-klór-perben­­zoesav segítségével való oxidálásával. Előbb azonban a 6-amino-csoportot és a 3-karboxilcsoportot alkalmas csoportokkal védeni kell, amelyeket oxidáció után a molekula gyűrűszerkezetének károsodása nélkül eltá­­volíthatunk. A Chemical Abstracts Vol. 82 (1975), 156 283 Y-ban, amely a 74 82 686. sz. nyilvánosságra hozott japán sza­badalmi bejelentésnek felel meg, a 6 3-amino-penicilli­­nát-l-oxidok előállítását a 6ß-penicillin-szulfoxid me­­til- vagy triklór-etil-észterének valamilyen vízmentes oldószerben valamilyen sav-halogeniddel való reagál­­tatásával, majd az intermedier valamilyen rövidszén­­láncú alkohollal való reagáltatásával és a keletkező imino-éter valamilyen savval végzett hidrolizálásával ír­ják le. A Chemical Abstracts Vol. 80 (1974), 95 941 W-ben, amely megfelel a 74 14 492. sz. nyilvánosságra hozott japán szabadalmi bejelentésnek, a 6-amino-penicillán­­sav-l-oxid (6-APS szulfoxid) és a karboxilcsoportnál szubsztituált származékainak előállítását említik; a 6- -amino-penicillánsav-l-oxidot vagy ennek a karboxil­csoportnál szubsztituált származékait trialkoxónium­­-fluoroboráttal vagy valamilyen imino-halogénező szer­rel és valamilyen szerves hidroxilvegyülettel vagy ennek alkálifém-származékával reagáltatják, majd szükség ese­tén hidrolizálják. A példákban azonban csak a benzil­­penicillánsav-l-oxidmetil- és triklór-etil-észterét reagál­tatják diklór-metánban dimetil-anilinnel és foszfor-pen­­takloriddal. A 7 315 579. sz. nyilvánosságra hozott holland sza­badalmi bejelentés, amely megfelel a 72 115 113. sz. nyilvánosságra hozott japán szabadalmi bejelentésnek, leírja a 6-APS-szulfoxid-származékok előállítását ben­­zil- vagy (fenoxi-metil)-penicillánsav-l-oxid-származé­­kok foszfor-pentakloriddal valamilyen bázis jelenlété­ben végzett reagáltatásával, majd a kapott termék vala­milyen alkohollal való reagáltatásával és az így kapott termék hidrolízisével. Az említett szabadalmi bejelen­tésben megemlített észter-védőcsoportok alkilcsoportok, például metilcsoport, halogénezett alkilcsoportok, pél­dául 2,2,2-triklór-etilcsoport, aralkilcsoportok, például benzilcsoport, p-nitro-benzilcsoport, p-metoxi-benzil­­csoport, fenacil- és benzhidríl-csoport, trialkil-szililcso­­portok, például trimetil-szililcsoport és hasonlók, de a példákban csak a 2,2,2-triklór-etil- és a p-nitro-benzil­csoport használatát mutatják be. A szakterületen eddig ismert olyan módszerek hátrá­nya, amelyek potenciálisan magának a 6-APS-szuIf­­oxidnak az előállításához vezetnének, hogy a védőcso­portok bevitele és eltávolításuk legalább két külön lé­pést követel a teljes szintézisben. Az 1 189 022. és 1 224 017. sz. nagy-britanniai sza­badalmi leírások közölnek egy módszert a 6-amino­­-penicillánsav előállítására valamilyen 6-(acil-amino)­­-penicillánsav vagy ennek valamilyen sója dezacilezésé­vel úgy, hogy előállítják a 6-(acil-amino)-penicillánsav vagy sójának szilil-észterét, ezt valamilyen imino-kötés képzésére képes reagenssel reagáltatják, bevisznek egy —OR csoportot — amelyben R jelentése alkíl- vagy aralkil-csoport — arra a szénatomra, amely az imino­­csoport kialakításában részt vesz, majd az imino-hidat és a szilil-észter csoportot hasítják hidroxilcsoportot vagy vizet tartalmazó reagensekkel. Széles körű kutatás és kísérletezés után lehetetlennek látszott 6-APS-szulfoxid elkülönítése az utóbbi módszer alkalmazásával, amelyben valamilyen 6-(acil-amino)­­-penicillánsav-l-oxidot használtak kiindulási anyagként 6-(acil-amino)-penicillánsav helyett. Semmiképp sem volt várható, hogy ilyen módszer el­fogadható eredményre vezet, ha penicillin-szulfonokhoz használjuk. Ez derül ki például a fentebb említett 0002927. sz. nyilvánosságra hozott európai szabadalmi bejelentés szerinti első módszerből és a 7 305 106. és 7 508 837. sz. nyilvánosságra hozott holland szabadal­mi bejelentésekből, ahol 7-(acil-amino)-cefalosporán­­sav-l-oxid-származékokat redukálnak a megfelelő 7- -(acil-amino)-cefalosporánsav-származékokká foszfor­­-pentaklorid segítségével. Ezenkívül egy, a szakterületen járatos személy a Chemical and Engineering News-ból (1979. szept., 33. old., utolsó hasáb) arra következtet­het, hogy olyan vegyületek, amelyek hatásosan működ­nek p-laktamáz-inhibitorként, bizonyos szerkezeti tu­lajdonságokkal kell, hogy rendelkezzenek. Pontosab­ban egy érintetlen a-laktám gyűrűnek, egy könnyen le­­hasadó csoportnak és a 6 ß-helyzetben egy kellően savas protonnak kell jelen lenni, amely tulajdonságok a szak­területen járatos említett személyt arra engedik követ­keztetni, hogy egy viszonylag instabil négytagú gyűrű van jelen, amely az alkalmazott imino-képző reagensek hatására könnyen felszakad. A találmány célkitűzése az, hogy egy egyszerű ipari módszert biztosítson 6-APS-szulfon előállítására, amely­ben nincs szükség külön műveletekre a 6-helyzetű amino- és a 3-helyzetű karbonsav-csoportok megvédé­sére. Ez, valamint a találmány egyéb vonatkozásai mind nyilvánvalók lesznek a következő részletes leírásból. Az I képletű 6-amino-penicillánsav-l,1-dioxid és nem toxikus, gyógyszerészetileg elfogadható sóinak előállí­tására szolgáló, találmány szerinti új eljárás penicillin­­-1,1-dioxidok és sóik olyan csoportjainak tagjaira vo­natkozik, amelyekben a 3-helyzetű karboxilcsoport vala­mely olyan könnyen eltávolítható csoporttal van védve, amely ún. „egy-edényes módszert” tesz lehetővé a dezaci­­lezésre 6-APS-szulfonok és sóik képzésére. A találmány szerint egy II általános képletű 6-acil­­amin >2,2-dimetil-penám-3-karbonsav-l, 1-dioxid vagy sója — A acilcsoport — 3-karboxilcsoportját szilíci­um-, foszfor- vagy bórtartalmú csoporttal védjük, a vé­dett penicillin-l,l-dioxidot iminohalogénező szerrel rea­­gáltatjuk, —OR általános képletű csoportot viszünk be — R 1—6 szénatomos alkilcsoport vagy az alkilrészben 1—6 szénatomos aralkilcsoport — az ímínokötés ki­alakításában résztvevő szénatomra, az íminokötést alko­hollal vagy vízzel hasítjuk a 3-karboxilcsoport védőcso­portjának egyidejű eltávolítása mellett. A találmány szerinti eljáráshoz alkalmas kiindulási vegyületek olyan penicillin-szulfonok, amilyeneket pél­dául a 3 197 466. sz. és 3 536 698. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban és Guddal és mtsai 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom