186365. lajstromszámú szabadalom • Pirazol-4-il-foszfát-származékokat tartalmazó inszekticid készítmény és eljárás a hatóanyagok előállítására
3. kísérleti példa 17 186365 5. táblázat 18 Hatásosság Unaspis yanonensis ellen A vizsgálandó vegyületet a 7. példa szerint készített 5 nedvesíthető por alakjában alkalmazzuk és vízzel hígítjuk (Dyne terjedést elősegítő anyag hozzáadása mellett, 3000-szeres hígítás) és 500 ppm koncentrációjú vizes szuszpenziót készítünk. E vizes szuszpenzióból 20 ml mennyiséget rápermetezünk második lárvaállapotú 10 Unaspis yanonensis lárvákra (10—50 darab parazita), amelyek Citrus trifoliate (2 hónappal a kikelés után) növényeken tenyésznek 9 cm átmérőjű tálakban. A megpermetezett tálakat üvegházba vittük (25—30°C)és megszámoltuk a rovarokat a bepermetezést követő 20. na- 15 pon. A kísérletet kétszer megismételtük és a kísérletek eredményeit a 4. táblázatban adjuk meg pusztulási százalékban kifejezve. A pusztulási %-ot a következő egyenlettel számítottuk ki : Pusztulási % = 100-kifejlett rovarok száma 2. lárvaállapotú lárvák száma x 100. 20 4.táblázat A vegyűlet sorszáma Pusztulási % Vegyűletszám Pusztulási % í 86 29 97 2 75 31 75 3 79 33 70 4 84 34 79 12 71 35 82 25 100 nem kezelt 0 4. kísérleti példa " Hatásosság Tetranichus urticae ellen A 6. példa szerint készített emulgálható készítmény alakjában alkalmazzuk a vizsgálandó hatóanyagot (Dyne terjedést elősegítő anyagot használunk a készítésnél, ^ 3000-szeres hígítás) és 500 ppm koncentrációjú vizes oldatot készítünk belőle. Nőstény kifejlett Tetranychus urticae atkákat teszünk fürtösbab palántákra, amelyeket vizes kultúrában polietilén tálban tenyésztünk és az edényeket üvegházba tesszük 24 órára 28 °C hőmérsékle- ^ ten. Ezt követően a fürtösbab növényeket megpermetezzük 20 ml elkészített vizes oldattal. A permetezés után a tálakat ismét üvegházba tesszük és a bepermetezést követő 2. és 7. napon megszámoljuk a leveleken lévő kifejlett állatokat és a lárvákat. A kísérletet kétszer megismételjük és a kísérletek eredményeit az 5. táblázatban foglaljuk össze. A hatásosság fokát a csökkenési arányban adjuk meg, amelyet a következő egyenlettel számítunk ki: Csökkenési arány (%)= =(vizsgált atkák száma)—(élő lárvák száma) _ —-----5--------;----------4- ;--------------------X 100, vizsgált atkák szama A hatásosság foka Csökkenési arány (%) 0 legfeljebb 20 í 21—50 2 51—89 3 legfeljebb 90 A vegyűlet Hatásosság foka A vegyűlet A hatásosság foka sorszáma 2. nap 7. nap sorszáma 2. nap 7. nap í 3 3 21 3 0 3 3 0 22 3 3 4 3 3 23-3 3 5 3 3 24 3 3 7 3 3 25 3 3 8 3 0 29 3 3 9 3 3 30 3 3 10 3 3 31 3 3 11 3 0 32 3 3 12 3 3 33 3 3 13 3 3 35 3 3 14 3 0 36 3 3 15 3 0 37 3 3 16 3 3 38 3 3 17 3 3 41 3 3 18 3 3 42 3 3 19 3 3 43 3 3 20 3 3 nem kezelt 0 0 Vonatkoztatási példa Toxikológiai vizsgálat Az alábbi táblázatban megadjuk az orális beadásnál kapott akut toxicitásj értékeket 5 hetes ddY—SLC törzsbeli hím egerek esetében : A vegyűlet sorszáma LDS0 mg/kg A vegyűlet sorszáma LD5o mg/kg í >300 23 50—300 2 >300 24 >300 3 >300 25 >300 4 >300 26 >300 5 >300 27 50—300 6 >300 28 >300 7 >300 29 kb. 300 8 >300 30 >300 9 >300 31 >300 10 >300 32 >300 11 >300 33 >300 12 >300 34 >300 13 >300 35 kb. 300 14 >300 36 >300 15 >300 37 >300 16 >300 38 >300 17 >300 39 >300 18 >300 40 >300 19 >300 41 50—300 20 >300 42 >300 21 22 >300 kb. 300 43 >300 10
