186303. lajstromszámú szabadalom • Nincs magyar címe!

7 186303 8 érték és körülbelül 2 egyenérték közötti mennyiségű tercier amin bázis jelenlétében körülbelül 2 egyenérték és körülbelül 3 egyenérték közötti mennyiségű triaril­­-foszfit-halogén komplexszel reagáltatunk, továbbá 8. eljárás az V általános képletű, ahol R jelentése a fenti, azonban hidrogénatomtól eltérő, Rj jelentése hidrogénatom vagy metoxicsoport, X jelentése klór- vagy brómatom, és R7 jelentése a fenti, 3-halogén-cefalosporin-imino-halogenidek oly módon való előállítására, hogy valamely XI általános képletű, ahol R, R, és R7 jelentése a fenti, 7-aciIamino-3-hidroxi­­-cefalosporin-szulfoxidot valamely, lényegében vízmen­tes, semleges szerves oldószerben, körülbelül 30 °C vagy ennél alacsonyabb hőmérsékleten, legalább egy egyen­­értéknyi mennyiségű halogénmegkötő szer és körülbe­lül 2,0 egyenérték és körülbelül 5,0 egyenérték közötti mennyiségű tercier amin-bázis jelenlétében körülbelül 3 egyenérték és körülbelül 5 egyenérték közötti meny­­nyiségű triaríl-foszfit-halogén komplexszel reagáltatjuk. A jelen találmány szerinti eljárásokban alkalmazott triaril-foszfit-halogén komplexek a közelmúltban fel­fedezett vegyületek, amelyek bizonyos triaril-foszfitok és klór vagy bróm reakciójában keletkeznek. A XII általános képletű, ahol Z jelentése hidrogén- vagy halogénatom, legfeljebb 4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport vagy legfeljebb 4 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport, triaril-foszfitok valamely, lényegében vízmentes, sem­leges szerves oldószerben egyenértékű mennyiségű klór­ral vagy brómmal reakcióba lépnek, és a reakcióban először, kinetikus kontroll mellett a XIII általános kép­letű, ahol Z jelentése a fenti, és X jelentése klór- vagy brómatom, vegyületek keletkeznek. Z fenti meghatározásában a „halogénatom” kifejezés klór-, bróm- vagyjódatomot jelent. A „legfeljebb 4 szén­atomot tartalmazó alkilcsoport” kifejezés jelentése : me­­til-, etil-, izopropil-, n-propil-, n-butil-, szekunder-bu­­til-, tercier-butil- vagy izobutilcsoport. Jellemző „leg­feljebb 4 szénatomot tartalmazó alkoxicsoportok” pél­dául a metoxi-, etoxi-, izopropoxi-, tercier-butoxi és az n-butoxicsoport. A jelen találmány szerinti eljárások során alkalmazott, kinetikusán kontrollált reakcióban keletkező termékek általános képletében a foszforatom és az X2 jelkép kö­zött lévő kötőjellel egyszerűen azt kívánjuk érzékeltetni, hogy egyenértékű mennyiségű halogént és foszfitreagenst egyesítünk kémiailag, mégpedig oly módon, hogy a ter­mékeket meg lehet különböztetni a korábban leírt, hasonló szerkezetű, de termodinamikailag stabil ve­­gyületektől, amelyek képletét általában kötőjel nélkül írják [például (Ph03PCl2)]. A jelen leírásban említett triaril-foszfit-halogén kinetikus komplexek pontos mo­lekulaszerkezetét még nem ismerjük; viszont e vegyü­letek fizikai-kémiai adatai arra vallanak, hogy bennük a foszforatomnak bizonyos mértékű kationos jellege van. A jelen leírásban a „kinetikus vegyület”, „kine­tikus komplex”, „triaril-foszfit-halogén komplex (ve­gyület)”, „kinetikailag kontrollált reakcióban keletkező termék” és „kinetikus kontroll mellett keletkező halo­­génezőszer” kifejezéseket egymás szinonimájaként hasz­náljuk. A jelen találmány szerinti eljárások során keletkezett, kinetikailag kontrollált reakcióban keletkező halogéne­­zöszerek előállítására alkalmas triaril-foszfitok például a trifenil-foszfit, trisz-(p-metoxi-fenil)-foszfit, trisz-(o­­-klór-fenil)-foszfit, trisz-(p-klór-fenil)-foszfit, trisz-(p­­-tolilj-foSzfit, trisz-(o-tolil)-foszfit, trisz-(m-bróm-fenil)­­-foszfit, trisz-(p-bróm-fenil)-foszfit, trisz-(p-jód-fenil)­­-foszfit, trisz-(p-n-propil-fenil)-foszfit, trisz-(p-tercier­­-butil-fenil)-foszfit, trisz-(m-tolil)-foszfit, trisz-(p-izo­­propoxi-fenil)-foszfit és más hasonlók. Előnyösen tri­­fenil-foszfitot használunk, főleg azért, mert ez a keres­kedelemben kapható. A kinetikailag kontrollált reakcióban keletkező ha­­logénezőszerek előállításához és a jelen leírásban ismer­tetett, redukcióval egyidejű halogénezési eljárásokhoz nagyszámú és sokféle semleges szerves oldószer közül választhatunk. A „semleges szerves oldószer” kifejezés olyan szerves oldószert jelent, amely az említett halogé­­nczőszerek előállítása során alkalmazott reakciókörül­mények között a legkisebb mértékben sem lép reakcióba sem a reagensekkel, sem a termékekkel. Mivel az emlí­tett halogénezőszerek protontartalmú vegyületekkel re­akcióba lépnek, a reakció közege nem tartalmazhat ilyen vegyületeket, például vizet, alkoholokat, nem ter­cier aminokat, merkaptánokat, szerves savakat és más pi otontartalmú vegyületeket. Előnyösen valamely, lényegében vízmentes, protont nem tartalmazó (aprotikus) szerves oldószert haszná­lunk. A „lényegében vízmentes” jelző arra utal, hogy általában előnyös ugyan vízmentes, szerves oldószert használni, de nyomnyi mennyiségű víz, ami gyakran megtalálható a kereskedelmi oldószerekben, nem za­varja a reakciót. Jóllehet az említett kinetikus termékek el reagálnak a reakcióelegyben jelenlévő kismennyiségű vízzel, az ezáltal keletkező veszteséget további reagens­mennyiség hozzáadásával egyszerűen pótolhatjuk. Az ol­dószereket előnyösen a szokásos laboratóriumi módsze­rekkel megszárítjuk, és így küszöböljük ki a nedvességet a reakcióelegyben. A jelen eljárásokban használható oldószerek lehetnek alifás vagy aromás szénhidrogének, mint például pen­tán, hexán, heptán, oktán, ciklohexán, ciklopentán, benzol, toluol, o-, m- vagy p-xilol, mezitilén és más ha­sonlók; éterszerű oldószerek, mint például a dietiléter, etil-butil-éter, tetrahidro-furán, dioxán, 1,2-dimetoxi­­-etán és más hasonlók; karbonsav-észterek, mint pél­dául etil-acetát, metil-formiát, metil-acetát, amil-acetát, n butil-acetát, szekunder-butil-acetát, metil-propionát, rretil-butirát és más hasonlók; nitrilek, mint például aeetonitril, propionitril és más hasonlók; halogénezett al ifás vagy aromás szénhidrogének, mint például kloro­form, diklór-metán, szén-tetraklorid, 1,2-diklór-etán, 1.1,2-triklór-etán, l,l-dibróm-2-klór-etán, 2-klór-pro­­pán, 1-klór-bután, klór-benzol, fluor-benzol, o-, m­­vagy p-klór-toluol, o-, m- vagy p-bróm-toluol, diklór­­-benzol és más hasonlók ; továbbá nitrovegyületek, mint például nitro-metán, nitro-etán, 1- vagy 2-nitro-propán, n tro-benzol és más hasonlók. A kinetikailag kontrollált reakcióban keletkező tri­aril-foszfit-halogén komplexek előállításához, valamint a jelen találmány szerinti reakciókhoz használt semleges, szerves oldószer anyagi minősége nem kritikus jelen­tőségű, a legalkalmasabb oldószer kiválasztása során azonban figyelembe kell vennünk az oldószer egyes tulajdonságait, így például polaritását, olvadáspontját 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom