186303. lajstromszámú szabadalom • Nincs magyar címe!

9 186303 10 és forráspontját, továbbá azt, hogy mennyire könnyen lehet belőle a végterméket elkülöníteni. A kinetikai kontroll mellett keletkező termékek elő­állításához, valamint a jelen találmány szerinti eljárá­sokhoz oldószerként előnyösen szénhidrogéneket, és kü­lönösen aromás szénhidrogéneket, valamint halogéne­zett szénhidrogéneket használunk. Előnyösebben kloro­formtól eltérő halogénezett szénhidrogéneket, és leg­előnyösebben diklór-metánt használunk. Ha a valamely triaril-foszfit és klór vagy bróm vala­mely szerves oldószerben, kinetikus kontroll mellett végbemenő reakciójában keletkező halogénezőszert ol­datban állni hagyjuk, akkor ez a kinetikus termék átala­kul a megfelelő, termodinamikailag stabil, korábban leírt formává, és az átalakulás sebességet többek között az illető triaril-foszfittól, a halogéntől, az oldószertől és az oldat hőmérsékletétől függ. A kísérleti adatok azt mutatják, hogy valamely HX általános képletü sav vagy fölös triaril-foszfit jelenléte meggyorsítja a kineti­kus terméknek a termodinamikailag stabil termékké való átalakulását. A trifenil-foszfit és klór diklór-metánban, szobahő­mérsékleten lefolytatott reakciójában kinetikus kontroll mellett keletkező termék felezési ideje a 3 'P/magmágne­­ses rezonancia a spektroszkópiai (31P—NMR) mérések szerint körülbelül 8 óra. Ugyanilyen körülmények kö­zött a trifenil-foszfit és bróm kinetikus komplexének felezési ideje körülbelül 39 óra. Mint fent említettük, bármely, itt említett kinetikus komplex felezési idejét (átalakulási sebességét) a rendszerben adott esetben je­lenlévő halogén-hidrogénsav vagy fölös triaril-foszfit befolyásolja. így például, ha a kinetikus komplex elő­állításához használt oldószert nem szárítjuk meg töké­letesen, akkor rövidebb felezési időt mérünk; a kineti­kus komplex és az oldószerben lévő víz reakciójában keletkező halogén-hidrogénsav meggyorsítja a termo­dinamikailag stabil formává való átalakulást. Az I. táblázatban összefoglaljuk a trifenil-foszfit és a klórkinetikailag kontrollált reakciójában keletkező ter­mék és az ugyanezen reakcióban termodinamikai kont­roll mellett keletkező termék néhány tulajdonságát. I. táblázat Kinetikus termék Termodinamikailag stabil tennék 1. 31P—NMR (diklór­­-metán); —3,7 ppm* 2. Felezési idő; kb. 8 óra, diklór-metánban, szo­bahőmérsékleten 1. 31—P—NMR (diklór­­-metán): +22,7 ppm* 2. Szobahőmérsékleten sta­bil vegyület 3. IR (diklór-metán) : 1120—1190 (ne), 1070 (ne), 1035 (e), 1010 (ne), 990 640 (k), 625 (k), 580 (gy), 510 (e), 465 (gy)** 3. IR (diklór-metán): 1130—1210 (ne), 1065 (ne), 1035 (e), 1010 (ne), 980 (ne), 625 (ngy), 590 (k), 505 (e), 460 (e)** 4. Hidrolízise trifenil­­-foszfáthoz és sósavhoz vezet. 4. Hidrolízise többek között sósavat, fenolt és fosz­­forossav-(difenil-észter)­­-dikloridot szolgáltat. I. táblázat folytatása Kinetikus termék Termodinamikailag stabil termék 5. n-Butanollal reagáltat-5. n-Butanollal reagáltatva va sósav, n-butil-klorid sósav, fenol, n-butil-klo-és trifenil-foszfát kelet­rid és a (PhO) kezik. a(BuO)bPOClc általános képletű vegyület kelet­kezik, ahol a fenti általá­nos képletben Ph jelentése fenilcsoport, Bu jelentése n-butilcsoport, a, b és c jelentése 0, 1, 2 vagy 3, azzal a megkötéssel, hogy a+b+c=3. 20 * A foszforsav 1 2 3,P—NMR jeléhez viszonyítva, a (+)-jel a nagyobb térerősség felé, a (—)-jel a kisebb térerősség felé való eltolódást jelez. * * ne : nagyon erős ; e ; erős ; k : közepes ; gy : gyenge ; ngy : nagyon gyenge. 25 A „kinetikus kontroll mellett keletkező termék” ki­fejezés egy olyan szakkifejezés, amelyet akkor haszná­lunk, ha egy kémiai reakcióban két vagy több termék keletkezik, és a fenti kifejezést arra a termékre alkalmaz- 30 zuk, amelyik gyorsabban keletkezik, és nem tekintjük e termék termodinamikai stabilitását. Ha egy ilyen reakciót még jóval azelőtt befagyasztunk, hogy a termé­kek termodinamikai egyensúlyba jutnának, akkor azt mondjuk, hogy a reakció kinetikusán kontrollált, mivel 35 a rendszerben a gyorsabban keletkező termékből van jelen több. Bizonyos esetekben, így a triaril-foszfitok és klór vagy bróm semleges szerves oldószerekben leját­szódó reakciója esetében is, a kinetikus termékek kelet­kezésének a sebessége és a termodinamikai egyensúly 40 beállásának a sebessége olyan, hogy a kinetikus kontroll mellett keletkező terméket elkülöníthetjük és felhasz­nálhatjuk, mielőtt még ezen termék jelentős mennyisége a termodinamikailag stabil termékké izomerízálna. A kinetikai kontroll mellett keletkező termék lehető 45 legnagyobb termelésének és stabilitásának érdekében úgy választjuk meg a reakció körülményeit, hogy a re­akció kezdetén keletkező termékek a lehető legkisebb mértékben érjék el a termodinamikai egyensúlyt. Egy­szerűbben szólva a kinetikus kontroll akkor jut leg- 50 jobban érvényre, ha a reakciót alacsony hőmérsékleten végezzük, ha a kinetikus terméket alacsony hőmérsék­leten tartjuk, és ha nem hagyunk időt arra, hogy a ter­modinamikai egyensúly beálljon, például úgy, hogy a kinetikus terméket előállítása után azonnal felhasznál- 55 juk. A reagenseket, vagyis a triaril-foszfitot és a klórt vagy brómot általában valamely lényegében vízmentes, sem­leges, szerves oldószerben, körülbelül 30 °C alatti hő­mérsékleten elegyítjük. Habár a kinetikusán kontrollált 60 reakcióban képződő termékek magasabb hőmérsékleten is keletkeznek, a magasabb hőmérsékleten kedvezőbb a termodinamikailag stabil formává való gyors átalaku­lás. A halogénezőszert ezért előnyösen körülbelül 30 °C körüli vagy ennél alacsonyabb hőmérsékleten állítjuk 65 elő. Az alkalmazható legalacsonyabb hőmérsékletet 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom