186299. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinoxalin-származékok előállítására és a hatóanyagként kinoxalin-származékokat tartalmazó herbicid kompozíciók
9 186299 10 adott esetben felületaktív anyagot is tartalmazhatnak. Folyékony kompozíciókat úgy is előállíthatunk, hogy a hatóanyagot vízzel nem elegyedő szerves oldószerben oldjuk vagy diszpergáljuk, majd a kapott oldatot vagy diszperziót finom cseppek formájában vízben oszlatjuk el. A kompozíciók kationos, anionos és nemionos felületaktív anyagokat egyaránt tartalmazhatnak. Kationos felületaktív anyagokként például kvaterner ammóniumvegyületeket, így cetil-trirnetil-ammónium-bromidot használhatunk fel. Az anionos felületaktív anyagok például szappanok, alifás kénsav-monoészter-sók (így nátrium-lauril-szulfát), továbbá szulfonált aromás vegyületek sói (így nátrium-dodecil-benzolszulfonát, nátrium-, kalcium- és ammónium-ligninszulfonát, butil-naftalin-szulfonát, di- és tri-izopropil-naftalinszulfonsav-nátriumsó elegye stb.) lehetnek. A nemionos felületaktív anyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: etilén-oxid zsíralkoholokkal (így oleil-alkohollal vagy cetil-alkohollal) vagy alkil-fenolokkal (így oktil-fenollal, nonil-fenollal vagy oktil-krezollal) képezett kondenzációs termékei, hosszú szénláncú zsírsavak hexitanhidrídekkel képezett részleges észterei, az említett részleges észterek etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékei és a lecitinek. A vizes oldatokat vagy diszperziókat úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot adott esetben nedvesítőszert vagy diszpergálószert is tartalmazó vízben vagy szerves oldószerben oldjuk, majd amennyiben az oldáshoz szerves oldószert használtunk fel, a kapott elegyet vízhez adjuk. A felhasznált víz adott esetben szintén tartalmazhat nedvesítőszert vagy diszpergálószert. Szerves oldószerként például etilén-dikloridot, izopropanolt, propilén-glikolt, diaceton-alkoholt, toluolt, keroszént, metil-naftalint, xilolokat és triklór-etilént használhatunk fel. A vizes oldatok vagy diszperziók formájában felhasználandó készítményeket rendszerint nagy hatóanyagtartalmú koncentrátumok formájában hozzuk forgalomba, és a koncentrátumokat közvetlenül a felhasználás előtt hígítjuk vízzel. A koncentrátumokkal szemben leggyakrabban támasztott követelmény az, hogy megfelelően hosszú ideig tárolhatók legyenek, és tárolás után vízzel hígítva megfelelően hosszú ideig homogén, hagyományos permetezőberendezésekkel könnyen felvihető elegyeket képezzenek. A koncentrátumok rendszerint 20—90 súly%, előnyösen 20—70 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A használatra kész, híg készítmények hatóanyagtartalma a felhasználás céljától függően viszonylag széles határok között változhat ; ezek a készítmények rendszerint 0,01—10,0 súly%, előnyösen 0,1—2 súly% hatóanyagot tartalmaznak. Különösen előnyösek a finom eloszlású hatóanyagok koncentrált vizes diszperziói, amelyek a hatóanyag mellett felületaktív anyagokat és szuszpendálószereket is tartalmaznak. Szuszpendálószerekként hidrofil kolloidokat, például polivinil-pirrolidont vagy nátrium-karboxi-metil-cellulózt, továbbá növényi gumikat, így akáciagumit vagy tragakanta-gumit használhatunk fel. Kiemelkedően előnyöseknek bizonyultak azok a szuszpendálószerek, amelyek tixotróp jellegűek és ugyanakkor növelik a koncentrátum viszkozitását. Az előnyösen felhasználható szuszpendálószerek közül példaként a hidratált kolloid ásványi szilikátokat, így a montmorillonitot, beidellitet, nontronitot, hektoritot, szaponitot és szaukoritot említjük meg. Kiemelkedően előnyös szuszpendálószemek bizonyult a bentonit. Szuszpendálószerekként továbbá cellulóz-származékokat és poli(vinil-alkohol)-t is felhasználhatunk. A kezeléshez szükséges hatóanyag-mennyiség több tényezőtől, köztük a felhasznált vegyület típusától és hatáserősségétől, az irtandó gyomnövények fajtájától, a felhasznált kompozíció típusától és a felvitel módjától (levélzeten vagy gyökéren keresztül történő felszívódás) függően változik. A hatóanyagokat rendszerint 0,005— 20 kg/hektár, előnyösen 0,01—5 kg/hektár mennyiségben visszük fel a kezelendő területre. A találmány szerinti kompozíciók adott esetben egynél több (I) általános képletű hatóanyagot is tartalmazhatnak. Hatóanyagokként a szabad (I) általános képletű vegyületeket és azok sóit egyaránt felhasználhatjuk. Kívánt esetben a kompozíciókhoz az (I) általános képletű vegyületektől eltérő egyéb biológiailag aktív anyagokat is adhatunk. így például — miként már említettük — az (I) általános képletű vegyületek rendszerint a kétszikű gyomnövényeknél lényegesen nagyobb mértékben irtják az egyszikű gyomnövényeket; így egyes esetekben a haszonnövények megfelelő védelme csak akkor biztosítható, ha az (I) általános képletű vegyületeket más hatóanyagokkal kombinálva alkalmazzuk. A találmány szerinti kompozíciókhoz tehát adott esetben egyéb herbicid hatóanyagok keverhetők. A további herbicid hatóanyagok előnyösen az (I) általános képletű vegyületek hatását kiegészítő vegyületek, célszerűen kétszikű gyomnövényekkel szemben hatásos anyagok és kontakt herbicid hatóanyagok lehetnek. A találmány szerinti kompozíciókkal összekeverhető kiegészítő herbicid hatóanyagokként a következőket soroljuk fel: A) benzo-2,l,3-tiadiazin-4-on-2,2-dioxidok, így 3-izopropil-benzo-2,1,3-tiadiazin-4-on-2,2-dioxid (bentazon) ; B) hormonhatású herbicid hatóanyagok, elsősorban fenoxi-alkán-karbonsavak, így 4-klór-4-2-metil-fenoxi-ecetsav (MCPA), 2-(2,4-dikIór-fenoxi)-propionsav (dichlorprop), 2,4,5-triklór-fenoxi-ecetsav (2,4,- 5-T), 4-(4-klór-2-metil-fenoxi)-vajsav (MCPB), 2,4- -diklór-fenoxi-ecetsav (2,4-D), 4-(2,4-diklór-fenoxi)-vajsav (2,4-DB), 2-(4-klór-2-metil-fenoxi)-propionsav (mecoprop), továbbá a felsorolt karbonsavak származékai (például a megfelelő sók, észterek, amidok stb.); C) 3 -(4-[4-halogén-fenoxi]-fenil)-l, 1 -dialkil-karbamidok, így 4-(4-[4-klór-fenoxi]-fenil)-l,l-dimetil-karbamid (chloroxuron) ; D) dinitro-fenolok és származékaik (például a megfelelő acetátok), így 2-metil-4,6-dinitro-fenol (DNOC), 2-terc-butil-4,6-dinitro-fenol (dinoterb), 2-szek-butil-4,6-dinitro-fenol (dinoseb) és az utóbbi vegyület acetátja; E) dinitro-anilin-típusú herbicid hatóanyagok, így N ',N '-dietil-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-m-fenilén-diamin (dinitramin), 2,6-dinitro-N,N-dipropil-4- (trifluor-metil)-anilin (trifluoralin) és 4-(metil-szulfonil)-2,6-dinitro-N,N-dipropil-anilin (nitralin) ; F) fenil-karbamid-típusú herbicid hatóanyagok, így N'-(3,4-diklór-fenil)-N,N-dimetil-karbamid (diuron) és N,N-dimetil-N '-(3 -[trifluor-metil]-fenil)-karbamid (fluometuron) ; G) fenil-karbamoil-oxi-fenil-karbamátok, így 3-(metoxi-karbonil-amino)-fenil-(3-metil-fenil)-karbamát 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
