186299. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinoxalin-származékok előállítására és a hatóanyagként kinoxalin-származékokat tartalmazó herbicid kompozíciók

3 186299 4 A találmány tárgya eljárás az (I) általános képletű kinoxalin-származékok — a képletben Y oxigénatomot vagy kénatomot jelent, A, J és U egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy halogénatomot jelent, B hidrogénatomot, halogénatomot, trifluor-metil-cso­­portot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot vagy (1—4 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoportot jelent, D hidrogénatomot, halogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot, aminocsoportot, N-(l—4 szénatomos alkil)-amino-csoportot, N,N-di(l—4 szénatomos al­­kil)-amino-csoportot vagy nitrocsoportot jelent, R1 hidrogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot vagy (1—4 szénatomos alkoxij-karbonil-csoportot jelent, R2 hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsopor­tot jelent, k és 1 értéke nulla vagy egy, azonban k és 1 összege csak nulla vagy égy lehet, és G jelentése hidroxilcsoport, 1—6 szénatomos alkoxi­­csoport, 2—6 szénatomos alkenil-oxi-csoport, 2—6 szénatomos alkinil-oxi-csoport, 3—7 szénatomos cikloalkoxicsoport, 1—6 szénatomos alkil-tio-cso­­port, N-(l—4 szénatomos alkilj-amino-, N,N-di(l— 4 szénatomos alkil)-amino- vagy N,N,N-tri(l—4 szénatomos alkil)-ammonio-csoporttal szubsztituált 1—4 szénatomos alkoxicsoport, vagy G egy —O—N=R6 általános képletű csoportot jelent, amelyben R6 1—6 szénatomos alkilidéncsoportot képvisel, vagy G egy —OM általános képletű csoportot jelent, amely­ben M alkálifém- vagy alkáliföldfém-iont képvisel — továbbá optikailag aktív származékaik és az aminocso­portot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek am­­móniumsóinak előállítására. Az (I) általános képletű vegyületeket a találmány sze­rint úgy állíthatjuk elő, hogy a megfelelő (IX) általános képletű fenolokat (X) általános képletű vegyületekkel kondenzáljuk. A reakciót a (B) reakcióvázlaton mutat­juk be. A képletekben A, B, D, J, Y, U, R1, R2, G, k és 1 jelentése a fenti, hal pedig klóratomot, brómatomot vagy jódatomot jelent. A kondenzációt előnyösen lúgos anyag jelenlétében hajtjuk végre. Az (I) általános képletű vegyületeket a találmány sze­rint a megfelelő (V) általános képletű kinoxalin-szárma­zékok és (VI) általános képletű fenolok vagy tiofenolok kondenzációjával is előállíthatjuk. A reakciót a (C) reakcióvázlaton szemléltetjük. A képletekben A, B, D, J, Y, U, R1, R2, G, k és 1 jelentése a fenti, L pedig halo­génatomot jelent. Az (I) általános képletű vegyületek szűkebb körét ké­pező (la) általános képletű vegyületeket, amelyek képle­tében G hidroxilcsoporttól eltérő szubsztituenst jelent, a megfelelő (Ib) általános képletű karbonsavakból ki­indulva is előállíthatjuk. A karbonsavakat bázissal sem­legesítve sóvá, alkohollal vagy tiollal reagáltatva észter­ré, illetve aminnal reagáltatva amiddá alakítjuk. Az utóbbi reakcióhoz kiindulási anyagokként a megfelelő savhalogenideket is felhasználhatjuk. A reakciót ismert sóképzési, észterezési, halogenid-képzési, illetve amidá­­lási módszerekkel hajtjuk végre. Ezt az eljárásváltozatot vázlatosan az (A) reakcióvázlaton mutatjuk be. A kép­letekben A, B, D, J, Y, U, R1, R2, k és 1 jelentése a fenti ; G azonban csak hidroxilcsoporttól eltérő szubsztituenst jelenthet. Az (I) általános képletű vegyületek körébe tartozó N-oxidokat (azaz azokat a vegyületeket, amelyekben k vagy 1 értéke egy) a megfelelő oxidálatlan származékok oxidálásával állíthatjuk elő. A reakciót önmagában is­mert módon hajtjuk végre; oxidálószerként például per­szulfátokat, peroxidokat, persavakat vagy persav-észte­­reket használhatunk fel. A D helyén nitrocsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket redukcióval a megfelelő, D helyén aminocsoportot tartalmazó származékokká alakíthat­juk. Az aminocsoportot (—NH2) tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket aminocsoportjukon ismert módon alkilezhetjük, és így a megfelelő N-alkil- vagy N,N-di­­alkil-amino-származékokat, illetve N,N,N-trialkil-am­­monio-vegyületeket állíthatjuk elő. Az aminocsoportot vagy szubsztituált aminocsoportot tartalmazó (I) általá­nos képletű vegyületekből ismert kvaternerezési mód­szerekkel állíthatjuk elő a megfelelő ammóniumsókat. Azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyekben R1 és R2 jelentése eltérő, aszimmetriacentrumot tartal­maznak, így optikailag aktív izomerek és racém elegyek formájában képződhetnek. Oltalmi igényünk mind az egyes optikailag aktív izomerek, mind pedig az izomer­­elegyek előállítására kiterjed. Az egyes optikailag aktív izomereket a megfelelő, optikailag aktív kiindulási anya­gokból állíthatjuk elő ; eljárhatunk azonban úgy is, hogy a racém elegy formájában kapott (I) általános képletű vegyületeket rezolváljuk. Az (I) általános képletű vegyületek előállításában kiin­dulási anyagokként felhasznált (IX) általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy az (V) általános képletű kinoxalin-származékokat — a képletben A, B, D, J, L, k és 1 jelentése a fenti — (VII) általános képletű vegyületekkel kondenzáljuk — a képletben Y és U je­lentése a fenti, Q pedig hidroxil- vagy 1—6 szénatomos alkoxicsoportot jelent —, majd amennyiben Q helyén 1—6 szénatomos alkoxicsoportot tartalmazó (VII) álta­lános képletű reagenst használtunk fel, a kapott (VIII) általános képletű vegyületet dezalkilezzük. Ezt a reak­ciót a (D) reakcióvázlaton szemléltetjük. A fenti reakcióban közbenső termékként képződő (VIII) általános képletű vegyületeket úgy is előállíthat­juk, hogy a megfelelő (XI) általános képletű kinoxalin­­származékokat — a képletben A, B, D, J, Y, k és 1 jelen­tése a fenti — (XII) általános képletű vegyületekkel kon­denzáljuk — a képletben U és Q jelentése a fenti, L pe­dig kilépő csoportot (például alkil-szulfonil-çsoportot, klóratomot, brómatomot vagy jódatomot) jelent. Ezt a műveletet az (E) reakcióvázlaton mutatjuk be. A (B)—(E) reakcióvázlaton bemutatott kondenzációs reakciókat előnyösen lúgos reagens jelenlétében, célsze­rűen oldószeres közegben hajtjuk végre. Lúgos reagens­ként például alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidroxidokat vagy -karbonátokat, így nátrium-hidroxidot, kálium­­-hidroxidot, nátrium-karbonátot vagy kálium-karboná­tot használhatunk fel. Oldószerként például ketonokat, így acetont, metil-etil-ketont vagy metil-izo-butil-ketont, továbbá dipoláros aprotikus oldószereket, így dimetil­­-formamidot, dimetil-acetamidot, dimetil-szulfoxidot, N-metil-pirrolidont, hexametil-foszforsav-amidot vagy szulfolánt alkalmazhatunk. A (B)—(E) reakció vázlaton feltüntetett kondenzációs reakciók körülményei a felhasznált reagensek és oldó­szerek jellegétől függően változnak. A reakciót rendsze-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom