186168. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet kettős bársonyszövetek fürtmagasságának ellenőrzésére
186168 2 A találmány tárgya olyan eljárás és szerkezet, amely kettős bársonyszövetek fürtmagasságának gyártás közbeni folyamatos ellenőrzésére szolgál, például a szőnyeg- és bútorszövetiparban, elsősorban kettős szőnyegek és kettős plüss gyártása során, és lehetővé teszi, hogy a szövőmunkás megakadályozza a fürtmagasság csökkenését. Ismeretes, hogy a kettős bársonyszövétek gyártása során, különösen kettős szőnyegek esetében a kívánt fürtmagasságot a felső szövetrész hátoldala és az alsó szövetrész hátoldala közötti előre megadott távolság beállításával és az ezt követő szétválasztási folyamattal biztosítják. A kívánt fürtmagasság kialakítása egy flórsín segítségével történik, melyet a szövetasztalról meghatározott távolságra állítanak be, így a kettős bársonyszövet a szövetképzési folyamat során mindkét oldala felől behatárolt. Azáltal, hogy a felső szövetrész hátoldala a flórsínnel, az alsó szövetrész hátoldala pedig a szövetasztallal folyamatosan érintkezik, egy megközelítőleg változatlan fürtmagasság biztosítható. Ismeretes azonban az is, hogy a szövetképződés a felső és alsó szövetrész rendezőasztalhoz képesti elrendezése és a megfelelő mintafonalkiemelés közötti kölcsönhatás eredményeképpen, a bársonyláncfonalak eltérő fonalerői következtében nem folyamatosan és egyenletesen történik. Ebből következik, hogy a felső és alsó szövetrész közötti fürtmagasság-eltérések elkerülhetetlenek. A fentiek szerint eltérő rendezőasztal felőli elrendezés és a mintaoldalon szükséges megadott fonalkiemelés következtében a felső és alsó szövetrész mindenkori helyzetében olyan fürtmagasság-eltérések jöhetnek létre, amely ily módon a technológia függvényei. Annak ellenére, hogy az alapvetően jó és ezáltal a szövetképzési folyamat számára kielégítő feszültségi feltételek létrehozása érdekében az alaplánc, különösen a töltőlánc nagy feszültség alatt tartására törekszenek, olyan feszültségingadozások jönnek létre, amelyek befolyással vannak a fürtmagasságra. Miután a kettős bársonyszövetet a szövetképzési folyamat során fellépő nagy feszültségek és a közvetlenül az elválasztási folyamat után következő szövetlehúzás következtében kífeszített állapotban húzzák át a szövetasztalon, a feszültségingadozások minden esetben a felső szövetrészre hatnak. A szövetasztalhoz képest rögzített távolságban beállított flórsín tulajdonképpen a túl hosszú fürtök keletkezését akadályozza meg. Az alap- vagy a bársonyláncok túl nagy feszültsége esetén csökken a távolság és ennek következtében a fürtmagasság a felső és alsó szövetrész között. A kettős bársonyszövet szövetasztal feletti kényszerpályás vezetésének hatására tulajdonképpen a felső szövetrész hátoldala eltávolodik a flórsíntől, azaz a felső szövetrész hátoldala és a flórsín közötti távolság kényszerszerűen megnő, aminek következtében úgynevezett belógások vagy kopások keletkeznek, és ezek jelentősen rontják a termék minőségét. Mivel a fellépő feszültségingadozások, illetve a felső szövetrész lesüllyedése, továbbá az ezzel kapcsolatban jelentkező fürtmagasság-csökkenés, amely a teljes szövetszélességben elosztva és helyileg korlátoltan lép fel, a szövőmunkás számára nehezen felismerhető, így az ilyen belógások vagy kopási helyek túl későn vehetők észre, aminek következtében a nagyobb mértékű minőségromlás nem kerülhető el. Ezért szinte kényszerűségből adódik a flórsín és a szövetasztal közötti távolság beállításának az a módja, hogy a túlfeszített fonalak és az ebből következő belógások, illetve kopási helyek fellépése ellenére is az ezt követő elválasztási és vágási folyamat után még egy kielégítő fürtmagasság maradjon fenn. Ennek következtében viszont fokozott bársonylánc-felhasználás és magasabb költségek lépnek fel. A fonalakban és ezáltal a szövetben fellépő rendkívül nagy feszültségek esetén ezek az úgynevezett belógások és kopási helyek azonban már nem egyenlíthetők ki ezen a módon, ami minőségromláshoz vezet. A fürtmagasság-beállítás alapvetően célul kitűzendő csökkentése azért nem lehetséges, mivel ez mindig minőségromláshoz vezet. Minden eddigi azirányú törekvés, hogy a fonalfeszültséget különösen láncfonalak segítségével lehetőleg állandó értéken tartsák egy állandó fürtmagasság biztosítása érdekében, azért bukott meg, mivel olyan viszonylag magas por- és szállópihe képződés lépett fel, ami az ellenőrző berendezéseket üzemképtelenné tette. Még a 645 803. sz. német szabadalmi leírásban ismertetett flórlánc láncfonalőr sem vált be a szállópihe lerakódás következtében létrejött nagymértékű szennyeződés következtében, úgy hogy a gyakorlatban, különösen alap- és bársonyláncok esetében a kettős szőnyegszövőgépek láncfonalőr nélkül működnek. Tulajdonképpen csak a szövőmunkás magasfokú képzettségének és több éves tapasztalatának köszönhetően csökkenthető a belógás vagy a kopási hely a jelenlegi ismeretek alapján. Ezen hibafajta alapvető kiküszöbölése, illetve befolyásolása a fenti módon azonban nem érhető el. Jelenleg nem ismeretes egyetlen olyan további eljárás és szerkezet sem, amely kettős bársonyszövetek, különösen kettős szőnyegek esetében a fürtmagasság folyamatos ellenőrzését biztosítaná, a fürtmagasság-csökkenést időben jelezné, a belógást vagy a kopási helyet, mint hibafajtát megszüntetné és ezáltal ezt a minőségi problémát megoldaná. A találmány célja, hogy a szövetben fellépő különböző fonalerők ellenére egy lehetőleg változatlan fürtmagasságot garantáljon, a „belógást” vagy „kopási helyet”, mint hibaforrást messzemenően megakadályozza, illetve minimálisra csökkentse vagy erősen korlátozza, az utómegmunkálási költségeket csökkentse és a kettős bársonyszövetek, különösen a kettős szőnyegek minőségét javítsa, továbbá a bársonylánc-felhasználást csökkentse és ezáltal gazdaságosabb anyagfelhasználás elérését tegye lehetővé. A találmány által megoldandó feladat olyan eljárás kifejlesztése egy ennek megvalósítására alkalmas berendezéssel, amely alkalmas kettős bársonyszövetek, különösen kettős szőnyegek fürtmagasságának közvetlen gyártás közbeni folyamatos ellenőrzésére, és amely biztosítja a fürtmagasságcsökkenés korai felismerését, megállapítását vagy kijelzését, a szövőmunkás számára pedig lehetővé teszi a beavatkozást, a „belógás” vagy „kopási hely” mint hibafajta kiküszöbölését a keletkezés pillanatában. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
