186168. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet kettős bársonyszövetek fürtmagasságának ellenőrzésére

186168 2 A találmány tárgya olyan eljárás és szerkezet, amely kettős bársonyszövetek fürtmagasságának gyártás közbeni folyamatos ellenőrzésére szolgál, például a szőnyeg- és bútorszövetiparban, elsősor­ban kettős szőnyegek és kettős plüss gyártása so­rán, és lehetővé teszi, hogy a szövőmunkás meg­akadályozza a fürtmagasság csökkenését. Ismeretes, hogy a kettős bársonyszövétek gyár­tása során, különösen kettős szőnyegek esetében a kívánt fürtmagasságot a felső szövetrész hátoldala és az alsó szövetrész hátoldala közötti előre mega­dott távolság beállításával és az ezt követő szétvá­lasztási folyamattal biztosítják. A kívánt fürtma­gasság kialakítása egy flórsín segítségével történik, melyet a szövetasztalról meghatározott távolságra állítanak be, így a kettős bársonyszövet a szövet­képzési folyamat során mindkét oldala felől beha­tárolt. Azáltal, hogy a felső szövetrész hátoldala a flórsínnel, az alsó szövetrész hátoldala pedig a szö­vetasztallal folyamatosan érintkezik, egy megköze­lítőleg változatlan fürtmagasság biztosítható. Ismeretes azonban az is, hogy a szövetképződés a felső és alsó szövetrész rendezőasztalhoz képesti elrendezése és a megfelelő mintafonalkiemelés kö­zötti kölcsönhatás eredményeképpen, a bársony­­láncfonalak eltérő fonalerői következtében nem folyamatosan és egyenletesen történik. Ebből kö­vetkezik, hogy a felső és alsó szövetrész közötti fürtmagasság-eltérések elkerülhetetlenek. A fenti­ek szerint eltérő rendezőasztal felőli elrendezés és a mintaoldalon szükséges megadott fonalkiemelés következtében a felső és alsó szövetrész mindenko­ri helyzetében olyan fürtmagasság-eltérések jöhet­nek létre, amely ily módon a technológia függvé­nyei. Annak ellenére, hogy az alapvetően jó és ezáltal a szövetképzési folyamat számára kielégítő feszültségi feltételek létrehozása érdekében az alaplánc, különösen a töltőlánc nagy feszültség alatt tartására törekszenek, olyan feszültséginga­dozások jönnek létre, amelyek befolyással vannak a fürtmagasságra. Miután a kettős bársonyszövetet a szövetképzési folyamat során fellépő nagy feszültségek és a köz­vetlenül az elválasztási folyamat után következő szövetlehúzás következtében kífeszített állapotban húzzák át a szövetasztalon, a feszültségingadozá­sok minden esetben a felső szövetrészre hatnak. A szövetasztalhoz képest rögzített távolságban beállí­tott flórsín tulajdonképpen a túl hosszú fürtök ke­letkezését akadályozza meg. Az alap- vagy a bár­sonyláncok túl nagy feszültsége esetén csökken a távolság és ennek következtében a fürtmagasság a felső és alsó szövetrész között. A kettős bársony­szövet szövetasztal feletti kényszerpályás vezetésé­nek hatására tulajdonképpen a felső szövetrész hátoldala eltávolodik a flórsíntől, azaz a felső szö­vetrész hátoldala és a flórsín közötti távolság kény­­szerszerűen megnő, aminek következtében úgyne­vezett belógások vagy kopások keletkeznek, és ezek jelentősen rontják a termék minőségét. Mivel a fellépő feszültségingadozások, illetve a felső szövetrész lesüllyedése, továbbá az ezzel kap­csolatban jelentkező fürtmagasság-csökkenés, amely a teljes szövetszélességben elosztva és helyi­leg korlátoltan lép fel, a szövőmunkás számára ne­hezen felismerhető, így az ilyen belógások vagy ko­pási helyek túl későn vehetők észre, aminek követ­keztében a nagyobb mértékű minőségromlás nem kerülhető el. Ezért szinte kényszerűségből adódik a flórsín és a szövetasztal közötti távolság beállításá­nak az a módja, hogy a túlfeszített fonalak és az ebből következő belógások, illetve kopási helyek fellépése ellenére is az ezt követő elválasztási és vá­gási folyamat után még egy kielégítő fürtmagasság maradjon fenn. Ennek következtében viszont fo­kozott bársonylánc-felhasználás és magasabb költ­ségek lépnek fel. A fonalakban és ezáltal a szövet­ben fellépő rendkívül nagy feszültségek esetén ezek az úgynevezett belógások és kopási helyek azonban már nem egyenlíthetők ki ezen a módon, ami mi­nőségromláshoz vezet. A fürtmagasság-beállítás alapvetően célul kitűzendő csökkentése azért nem lehetséges, mivel ez mindig minőségromláshoz ve­zet. Minden eddigi azirányú törekvés, hogy a fonal­feszültséget különösen láncfonalak segítségével le­hetőleg állandó értéken tartsák egy állandó fürt­magasság biztosítása érdekében, azért bukott meg, mivel olyan viszonylag magas por- és szállópihe képződés lépett fel, ami az ellenőrző berendezése­ket üzemképtelenné tette. Még a 645 803. sz. német szabadalmi leírásban ismertetett flórlánc láncfo­­nalőr sem vált be a szállópihe lerakódás következ­tében létrejött nagymértékű szennyeződés követ­keztében, úgy hogy a gyakorlatban, különösen alap- és bársonyláncok esetében a kettős szőnyeg­szövőgépek láncfonalőr nélkül működnek. Tulaj­donképpen csak a szövőmunkás magasfokú kép­zettségének és több éves tapasztalatának köszönhe­tően csökkenthető a belógás vagy a kopási hely a jelenlegi ismeretek alapján. Ezen hibafajta alapve­tő kiküszöbölése, illetve befolyásolása a fenti mó­don azonban nem érhető el. Jelenleg nem ismeretes egyetlen olyan további el­járás és szerkezet sem, amely kettős bársonyszöve­tek, különösen kettős szőnyegek esetében a fürt­magasság folyamatos ellenőrzését biztosítaná, a fürtmagasság-csökkenést időben jelezné, a beló­gást vagy a kopási helyet, mint hibafajtát meg­szüntetné és ezáltal ezt a minőségi problémát meg­oldaná. A találmány célja, hogy a szövetben fellépő kü­lönböző fonalerők ellenére egy lehetőleg változat­lan fürtmagasságot garantáljon, a „belógást” vagy „kopási helyet”, mint hibaforrást messzemenően megakadályozza, illetve minimálisra csökkentse vagy erősen korlátozza, az utómegmunkálási költ­ségeket csökkentse és a kettős bársonyszövetek, különösen a kettős szőnyegek minőségét javítsa, továbbá a bársonylánc-felhasználást csökkentse és ezáltal gazdaságosabb anyagfelhasználás elérését tegye lehetővé. A találmány által megoldandó feladat olyan el­járás kifejlesztése egy ennek megvalósítására alkal­mas berendezéssel, amely alkalmas kettős bársony­szövetek, különösen kettős szőnyegek fürtmagas­ságának közvetlen gyártás közbeni folyamatos el­lenőrzésére, és amely biztosítja a fürtmagasság­­csökkenés korai felismerését, megállapítását vagy kijelzését, a szövőmunkás számára pedig lehetővé teszi a beavatkozást, a „belógás” vagy „kopási hely” mint hibafajta kiküszöbölését a keletkezés pillanatában. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom