186168. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet kettős bársonyszövetek fürtmagasságának ellenőrzésére

186168 2 A kitűzött feladat megoldása a találmány értel­mében úgy történik, hogy a szövetképzési folyamat közben, közvetlenül a flórsín tartományában a fel­ső szövetrész hátoldalát a szövetasztal teljes mun­kaszélességében folyamatosan, mechanikusan leta­pogatjuk, a felső szövetrész hátoldala és a flórsín közötti távolság minden változását és ezáltal a fürtmagasság csökkenését a felső szövetrész jelleg­zetes lesüllyedése következtében, melynek oka egy .vagy több bársonyláncfonal fokozott megfeszülé­­se, azonnal regisztráljuk, és ezt a távolságváltozást egy relén keresztül optikailag vagy akusztikusán ' kijelezzük vagy adott esetben a szövőgépet leállít­juk. A találmány szerinti eljárást előnyös módon egy olyan kiképzésű szerkezettel valósítjuk meg, amelyben a flórsín teljes hosszában egy kivágással van ellátva, amelyben egy áramvezető érintkezősín található. Az érintkezősínen és a flórsínen keresz­­tülmenő furatokban egyes érzékelőelemek helyez­kednek el szorosan egymás mellett, teljes szövet­szélességben, lehetőség szerint egymástól kis távol­ságra, annak érdekében, hogy minél több vonat­koztatási pont adódjon, de egymástól csak olyan távolságra, hogy ez az érzékelőelemek működőké­pességét ne befolyásolja. Ezen kívül a flórsínhez és az érintkezősínhez egy kijelzőberendezés tartozik, amely a szövőmunkás számára azonnal kijelzi a fürtmagasság-csökkenést és ezáltal egy belógás vagy kopási hely létrejöttét. Érzékelőelemként előnyös módon rézből ké­szült, félgömbfejű csapszegeket alkalmazunk, amelyek nagy saját tömegük és jó vezetőképessé­gük következtében biztonságos érintkezést eredmé­nyeznek. Az érintkezősín előnyös módon egy nem vezető érintkezősín-tartóból és egy felkasírozott rézréteg­ből áll, és felületén teljes hosszában a furatok tar­tományában egy lapos horonnyal van ellátva. A horonyra azért van szükség, hogy a gép szövés köz­beni rázkódásainak hatására a szegecsszár ne érint­kezhessen az érintkezősinnel, idő előtti érintkezése­ket létrehozva. Ez a horony biztosítja, hogy érint­kezés csak a mindenkori érzékelőelem szegecsfejé­nek megfelelő mértékű lesüllyedése esetén jöhessen létre. A kijelzőberendezés, amely a szövőmunkás szá­mára a fokozott megfeszülések következtében fel­lépő fürtmagasság-csökkenést jelzi, előnyös mó­don egy hálózati részből, egy erősítőből, egy relé­ből és egy izzólámpából áll, ahol a hálózati rész le­hetővé teszi a legkisebb feszültségi tartományban történő működtetést és ahol az erősítő különleges felépítésének eredményeként az érintkezés során szikraképződés nem történik. Egy előnyös kiviteli alak értelmében az érintke­zősín a teljes szövetszélességben több szakaszra van felosztva, és minden szakaszhoz egy megfelelő kijelzőberendezés van hozzárendelve, hogy a beló­gások vagy kopási helyek megtalálását a szövő­munkás számára megkönnyítsük. ■ Az érintkezősín és az érzékelőelemek tartomá­nyában fellépő esetleges zavarok elkerülése érdeké­ben, melynek kiváltó oka az erős szállópihe-képző­­dés és fonalanyag-lerakódás következtében fellépő magasfokú szennyeződés, célszerű a flórsínt fedél­lel ellátni. A találmányt részletesebben kiviteli példa kap­csán, rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti szerkezet ke­resztmetszete, a 2. ábra a találmány szerinti szerkezet felülnézete, a 3. ábra az érzékelősín egy kialakítási változata, a 4. ábra a kijelzőberendezés elektromos kapcso­lásának egyik lehetséges kiviteli változata. Amint az az 1. ábrán látható, az 1 kettős sző­nyegszövetet a szövetképzési folyamat során 2 flór­sín és 3 szövetasztal határolja, ahol a 4 felső szö­vetrész hátoldala közvetlenül érintkezik a 2 flórsín­nel, az 5 alsó szövetrész hátoldala pedig a 3 szövet­asztallal. A szövetképzési folyamathoz alapvetően szükséges 2 flórsín teljes hosszában egy 6 kivágás­sal rendelkezik, amelyben a 3. ábrának megfele­lően egy nem vezető 8 érintkezősín-tartóból és egy 9 felkasírozott rézrétegből álló 7 érintkezősín van rögzítve. A 7 érintkezősinben és 2 flórsínben kiala­kított furatokban 10 érzékelőelemek vannak, ame­lyek rézből készült félgömbfejű szegecsekből áll­nak, és a szövet teljes szélességében mint érintke­zők helyezkednek el. A 2. és 3. ábrának megfele­lően a 7 érintkezősín teljes hosszában a furatok tartományában egy lapos 11 horonnyal van ellátva és összeköttetésben áll egy, a 2 flórsínhez csatlako­zó 12 kijelzőberendezéssel. A 7 érintkezősín és a 10 érzékelőelemek tartományában fellépő esetleges zavarok elkerülése érdekében a 2 flórsínen 13 fedél helyezkedik el, amely például áttetsző anyagból ké­szülhet. A 4. ábra a 12 kijelzőberendezés elektromos kapcsolásának egy lehetséges kiviteli változatát mutatja, amely lényegileg a 14 hálózati részből, 15 erősítőből, 16 reléből és 17 izzólámpából áll. Fokozott bársonylánc-feszültség fellépése esetén az 1 kettős szőnyegszövet a 3 szövetasztal irányá­ban húzódik össze, azaz csökken a távolság a 4 fel­ső szövetrész hátoldala és az 5 alsó szövetrész hát­oldala között, illetve a 4 felső szövetrész hátoldala eltávolodik a mereven beállított 2 flórsíntől. A 4 felső szövetrész hátoldala és a 2 flórsín közötti tá­volságváltozás azonnal észlelhető azáltal, hogy a mindenkori helyen egy vagy több 10 érzékelőelem lesüllyed, és a szegecsfej érintkezésbe kerül a 7 ér­zékelősínnel. Az így létrejövő impulzust a 15 erősí­tő felerősíti és működteti a 16 relét, melynek követ­keztében a 17 izzólámpa a szövőmunkás számára látható módon felvillan. Ezáltal a szövőmunkás azonnali figyelmeztetést kap a fürtmagasság csök­kenéséről, illetve a „belógás” vagy „kopási hely” hiba keletkezéséről, melyek megszüntetését azon­nal meg kell kezdenie. A fürtmagasság-csökkenés látható kijelzése úgy is történhet, hogy a 7 érintkezősínt a teljes szövet­szélességben több szakaszra osztjuk fel, és minden szakaszhoz egy-egy megfelelő 12 kijelzőberende­zést rendelünk, hogy a „belógás” vagy a „kopási hely” megtalálását a szövőmunkás számára meg­könnyítsük. A találmány szerinti eljárás és a hozzátartozó szerkezet előnye, hogy technológiailag meghatáro­zott nagy feszültségi viszonyok kialakulása ellené­re, különösen bársony- és alapláncanyagok eseté­ben, egy lehetőség szerint állandó fürtmagasság ga­rantálható. Ez az eljárás lehetővé teszi a fürtma­gasság-csökkenés azonnali felismerését és ezáltal a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom