186148. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati takarmánypremixek előállítására
186148 2 A találmány tárgya eljárás szemcsés állati takarmánypremix készítmény előállítására. A találmány szerint előállított készítmény különösen előnyös, mivel egy önthető és lényegében pormentes premix. A jelenlegi környezetvédelmi és biztonsági előírások szükségessé teszik, hogy a biológiailag aktív termékekben, mint például az állati takármánypremixekben bizonyos szint alatt tartsuk azok portartalmát. Továbbá a jelen találmány szerinti takarmánypremix részecskeméretét könnyen beállíthatjuk valamely kívánt tartományba, és így e premixet könnyen összekeverhetjük bármely kívánatos állati takarmánnyal. így az összekeverés útján kapott állati takarmány teljesen egyenletes eloszlásban tartalmazhatja az állatgyógyászati hatóanyagot. A szakemberek előtt nyilvánvaló, hogy ha valamely premix vagy túlságosan durva, vagy túlságosan finom részecskéket tartalmaz, akkor ez a hatóanyag részleges elvesztéséhez, illetve kevéssé hatékony alkalmazhatóságához vezet, miután a durva részecskék elsősorban a takarmány felszínén gyűlnek össze, a finom részecskék pedig vagy kiülepedhetnek a takarmányból, vagy por formájában eltávoznak. A szemcsés állati takarmánypremixeket, mint egyszerűen tárolható és szállítható állatgyógyászati termékeket széles körben alkalmazzák az állattenyésztésben, e premixeket úgy adagolják az állatoknak, hogy állati takarmányhoz keverik őket. Az ilyen állatgyógyászati termékeket gyakran takarmányadalékoknak nevezik, és e szerek tartalmazhatnak például, hogy csak egy néhányat említsünk, baktérium-ellenes, kokkuszellenes szereket, a takarmányhasznosítást megnövelő szereket, féregűző szereket és más, hasonlókat. A teljes biomasszát tartalmazó premixeket általában meglehetősen nehéz kezelni, mivel a bennük jelenlévő lipoidok a terméket ragacsossá teszik, nehéz áttölteni a keverékeket és nehéz őket megszárítani. Ezenkívül a mikrobiológiai eljárásokkal nyerhető ionoforok (ionaktív anyagok), mint például a monenzin és narazin, különösen kellemetlen fizikai sajátságokat mutatnak, ugyanis e vegyületek gyantaszerűek vagy ragacsosak. Ha a jelen találmánynak megfelelően agyagot használunk vivőanyagként, akkor ez teljesen megszünteti a kezelési nehézségeket, és a biomasszát tartalmazó premixeket jól önthetővé teszi, és ezáltal a premixek nem tömik el a berendezéseket, A korábban alkalmazott, biomasszát tartalmazó premixeket azért volt nehéz megszárítani, mert a szárítóban a termék részecskéi vagy rögös darabjai megkérgesedtek, és ezért nehéz volt e premixeket mozgatni. A korábban ismert premixek esetében a lipoidok és a hatóanyag nyilvánvalóan a részecskék külsejére vándorolt, és így elzárta a részecskék felületét a további szárítás elől. Ha a jelen találmánynak megfelelően agyagot alkalmazunk mint vivőanyagot, akkor ez teljesen meggátolja a kérgesedést, és a terméket gyorsan és gazdaságosan megszáríthatjuk. Mikrobiológiai úton előállított termékeket tartalmazó állati takarmánypremixeket a korábbiakban különféle módszerekkel állítottak elő. Sok esetben elkülönítették a mikrobiológiai úton előállított terméket, megtisztították, és így előállították a tiszta hatóanyagot, majd ezt szemcsés vivőanyagokkal, mint például szójaliszttel, kukoricacsutka-őrleménnyel, lucernaliszttel és más, hasonló vivőanyagokkal keverték. Egy másik módszer szerint a teljes táptalajt szilárd masszává szárították, például egy forgódobos szárítóban, majd az így kapott, megszárított masszát keverték össze valamely szemcsés vivőanyaggal, ezután préselték és beállították a kívánt részecskeméret-tartományt. Az állattenyésztésben már régóta ismert az a módszer, hogy állati takarmányokban agyagot használnak, lásd például Collings és munkatársai [J. Animal Sei., 50, 272—277. (1980)] és az ott idézett közlemények. Kidolgoztunk egy új eljárást szemcsés állati takarmánypremix előállítására, amely hatóanyagként valamely, mikrobiológiai úton előállítható, kémiailag stabil és valamely nemduzzadó, abszorpcióra képes agyag jelenlétében biológiailag hozzáférhető terítéket tartalmaz, a premix tartalmazza továbbá a mikrobiológiai úton kapott termék előállítására szolgáló táptalajban jelenlevő teljes biomasszát és lipoidokat, továbbá lényegében egyetlen vivőanyagként valamely nemduzzadó, abszorpcióra képes agyagnak legalább olyan mennyiségét, amely szükséges ahhoz, hogy a keveréket megfelelően lehessen kezelni. Az eljárás abban áll, hogy a mikrobiológiai úton kapott termék előállítására használt táptalajhoz vagy a betöményített táptalajhoz lényegében egyedüli vivőanyagként a táptalajban levő szilárd anyagok súlyára számított legalább 25 súly% nemduzzadó, abszorpcióra képes agyagot adunk, amely szükséges ahhoz, hogy a kapott keveréket könnyen lehessen kezelni, majd az így kapott keveréket a kívánt részecskeméret beállításához szükséges műveleteknek vetjük alá. A jelen leírásban a részecskeméreteket az Egyesült Államok szabványosított szitasorozatának megfelelően mérjük és adjuk meg. Az egyes sziták jellemző adatai a következők: Szitaméret (mesh) A szita nyílásainak mérete mm 8 2,38 20 0,84 30 0,59 80 0,177 150 0,099 Amint ezt a fentiekben röviden említettük, a jelen találmány szerinti eljárás egyik leglényegesebb vonása az, hogy lényegében pormentes állati takarmánypremixek előállítására alkalmas. Hígítószerként olyan agyagot használunk, amelynek sajátságai révén a takarmánypremixek részecskeméretét bármely kívánatos tartományba beállíthatjuk. Általában a részecskeméret legszélesebb, alkalmazható tartománya az Egyesült Államok szabványai szerinti 150 mesh és 8 mesh közé esik. Ha a részecskék jelentős hányada finomabb, mint 150 mesh, akkor a takarmánypremix valószínűleg túlságosan poros lesz; természetesen, ha a premixnek csak egy kis hányada, 3—4%-nál nem nagyobb hányada 150 mesh méretű, ez még nem jelent különösebb hátrányt. Megjegyezzük továbbá, hogy a jelen találmány szerinti előnyös eljárással előállított takarmánypremixek szemcséi meglehetősen kemények, és a részecskék szállítás és keverés közben nem töredeznek le számot5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 35 2
