186132. lajstromszámú szabadalom • Teraszos kazettás szennyvíztisztító és eljárás szennyvizek tisztítására
uu x '-' S. ábra a 4. ábra szerinti levegőztetőkerék felülnézete. Az 1. ábra a találmány szerinti víztisztító rendszer egy célszerű kiviteli alakjának vázlatos felülnézeti képe. A víztisztító telep egyik végén található egy 2 ürítőállomás, ahol lényegében a szennyvízbevezetés történik. Az ürítőállomás mellett található az 1 tároló, amely 1 tárolóba helyezi el a kazetták tisztítása során a kazettákból kiürített, lényegében „döglött” iszapot, amely tőzeggel elkeverve mezőgazdasági felhasználásra kerül. A 2 ürítőállomáson összegyűjtött szennyvíz a 3 kazettákba kerül, amelyek egymással sorba vannak kapcsolva és a helyszíni talajból vannak kialakítva. A 3 kazettákhoz vannak ugyancsak sorba kapcsolva nagyobb kiterjedésű 4 kazetták, majd a víztisztító telep végén az utóbbi 4 kazettához kapcsolódik egy 6 szűrő. ....... ...... Az egész víztisztító telepet 7 csapadékvíz elvezetőárok veszi körül. A tisztításhoz szükséges oxigén bevitelét teraszonként a vízáramban elhelyezett 5 levegőztetőkerék segítségével fokozzuk. A 3 és 4 kazettákban legalább 10—30 cm mélységben vannak elhelyezve — az itt nem ábrázolt — a tisztítandó vízzel bejutó, illetve a tisztítás során keletkező uszadékot megkötő uszadékfogók. Az ábrán tisztítandó, illetve tisztított víz mozgásának irányát a nyilak mutatják. A 2. ábra az 1. ábra szerinti víztisztító telep egy metszetét szemlélteti. Ezen jól látható a 3 és 4 kazetták teraszos elrendezése, továbbá a rajzon szemléltettük azt is, hogy az egyes 3 és 4 kazetták vízmélysége is változó. A 3 és 4 kazettákat 8 zárógát választja el egymástól. A 2 ürítőállomáson összegyűjtött szennyvíz először a kisebb területű 3 kazettákon halad keresztül, ahol már jelentős szennyeződés megkötés megy végbe, majd a nagyobb kiterjedésű 4 kazettákba jut, és a lényegében megtisztult víz az utolsó 4 kazettához kapcsolódó 6 szűrőbe kerül, ahol a vízben lebegő élőlények — elsősorban algák — eltávolítása történik. A tisztítandó vizet durva szemcséjű homokon vezetjük át, majd az így megtisztított vizet a 9 csövön át távolíthatjuk el ipari v^gy mezőgazdasági felhasználásra. Megjegyezzük, hogy amennyiben szükségesnek mutatkozik egyes anyagok koncentrációjának további csökkentése is, úgy zeoliton keresztül történő utószűrést is végezhetünk. A 3. ábra lényegében két szomszédos, egymással sorbakapcsolt kazetta kapcsolódását, valamint a kazetták talajösszetételét mutatja be. Amennyiben a vízszint egy bizonyos magasságot elért, a víz 10 átfolyón keresztül a következő kazettába áramlik át. A beáramló víz mozgásba hozza az S levegőztetőkereket, amelynek segítségével így a tisztításhoz szükséges oxigén mennyiségét megnöveljük. A 10 átfolyócső a kötött talajú 8 zárógáton vezet keresztül. A kazetta általában — a baktériumszám csökkentése, szelekciója, egyes anyagok adszopciója, valamint az iszap stabilizálása végett — 5—20 cm vastagságban tőzeggel lehet kibélelve. A12 tőzegbélésen — a 10 átfolyón érkező víz bevezetésének környezetében célszerűen 13 műanyagfólia kerül elhelyezésre. Megjegyezzük, hogy amennyiben a kazetta 11 altalaja a külső szennyeződésre érzékeny, abban az esetben a kazettát még 30—40 cm vastagságban tömörített anyaggal is ki kell bélelni. A 4. és 5. ábra a találmány szerinti víztisztító rendszerben alkalmazott S levegőztetőkerék célszerű kiviteli alakját szemlélteti, amely S levegőztetőkerék állítható nagyságú 14 tartóból, valamint a 14 tartóba teleszkóposán kapcsolódó 16 rudazatra szerelt két eltérő nagyságú 15 forgórészből épül fel. Az 5 levegőztetőkereket az áramló víz energiája hajtja. Az 5. ábra az 5 levegőztetőkerék 15 forgórészeinek kialakítását szemlélteti. Egy, a találmány szerint kialakított teraszos-kazettás víztisztító rendszerben, amely 5—25 db sorosan kapcsolt, helyszíni talajból kialakított kazettát foglal magába, a tisztítás ideje 25—140 nap között változik. A rendszerbe egy célszerűen 2—6 m vízmélységű anaerob tó jellegű kazetta is be van iktatva. Ezután következnek a tó jelleggel kialakított i,0—2,5 vízmélységű kazetták, majd pedig a 0,3—1,2 m vízmélységű aerob tó jellegű kazetták következnek. Az aerob kazetták kialakítása minden esetben teraszszerű, a többi kazettát pedig — az egyszerű vízszint változtatási lehetőség miatt amennyiben lehetséges — célszerű legalább részben teraszosan kialakítani. A tisztításnak az első fázis (anaerob) kivételével jelentős oxigén igénye van. Ezt a légkörből a folyékony fázisba a kazettákba történő beáramlásnál kialakított levegőztetőkerekek, a növények fotoszintézise és a víz felszínen át történő beoldódás biztosítja. Ezek közül a legfontosabb tényező a levegőztetőkerék, melyet a víz energiája működtet, és a külső környezeti tényezőktől függetlenül biztosítja, hogy í. kazettába érkező víz oxigénben közel telített lesz. Ennek az éjszakai órákban, de különösen télen van jelentősége. A telepre érkező szennyvíznek felúszó részeit, továbbá a tisztítás során keletkező felúszó növényeket, a bejutás, illetve keletkezés helyén történő visszatartására minden kazettából történő kiáramlás előtt uszadékfogást biztosítunk. A kazetták után durva homokon történő lassú szűréssel biztosítjuk a tisztított vízből a lebegő élőlények — elsősorban algák eltávolítását. Magas környezetvédelmi igények szükséges kielégítése esetén, az egyes anyagok koncentrációjának pl. ammónia csökkentése érdekében zeoliton történő utószűrést építhetünk be. Az iszapstabilizáció meggyorsítása, valamint a baktériumszám csökkentése érdekében — mint azt már korábban kifejtettük — a kazettákat tőzegbéléssel, és amennyiben ezt az altalaj minősége megkívánja, úgy még tömörített anyagréteggel is kibéleljük. Az utolsó 1—5 aerob kazettában a vízszint változtathatóságát áltagos üzem közben is kihasználjuk (általában 0,3—1,5 m között). Ezzel időben függetleníthető az elfolyó tisztított szennyvíz mennyisége a befolyó szennyvíz mennyiségétől. Ez a befogadó viszonylatában egyben rugalmas vízmennyiség szabályozást is jelent. A vízszintváltoztatás 10—60 napi szennyvízmennyiség betározást jelent, így a befogadó vízhozamához lehet igazítani az elfolyó víz mennyiségét. (Megjegyezzük, hogy a lassú szűrők kapacitása többszöröse a telepének.) A teraszos-kazettás szennyvíztisztító telepre csövön, vagy járművel szállított szennyvíz az első ana-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
