186132. lajstromszámú szabadalom • Teraszos kazettás szennyvíztisztító és eljárás szennyvizek tisztítására

uu x '-' S. ábra a 4. ábra szerinti levegőztetőkerék felülné­­zete. Az 1. ábra a találmány szerinti víztisztító rendszer egy célszerű kiviteli alakjának vázlatos felülnézeti ké­pe. A víztisztító telep egyik végén található egy 2 ürí­tőállomás, ahol lényegében a szennyvízbevezetés tör­ténik. Az ürítőállomás mellett található az 1 tároló, amely 1 tárolóba helyezi el a kazetták tisztítása során a kazettákból kiürített, lényegében „döglött” iszapot, amely tőzeggel elkeverve mezőgazdasági felhasználás­ra kerül. A 2 ürítőállomáson összegyűjtött szennyvíz a 3 kazettákba kerül, amelyek egymással sorba van­nak kapcsolva és a helyszíni talajból vannak kialakít­va. A 3 kazettákhoz vannak ugyancsak sorba kapcsol­va nagyobb kiterjedésű 4 kazetták, majd a víztisztító telep végén az utóbbi 4 kazettához kapcsolódik egy 6 szűrő. ....... ...... Az egész víztisztító telepet 7 csapadékvíz elvezető­árok veszi körül. A tisztításhoz szükséges oxigén bevi­telét teraszonként a vízáramban elhelyezett 5 levegőz­tetőkerék segítségével fokozzuk. A 3 és 4 kazettákban legalább 10—30 cm mélységben vannak elhelyezve — az itt nem ábrázolt — a tisztítandó vízzel bejutó, illet­ve a tisztítás során keletkező uszadékot megkötő usza­­dékfogók. Az ábrán tisztítandó, illetve tisztított víz mozgásá­nak irányát a nyilak mutatják. A 2. ábra az 1. ábra szerinti víztisztító telep egy metszetét szemlélteti. Ezen jól látható a 3 és 4 kazet­ták teraszos elrendezése, továbbá a rajzon szemléltet­tük azt is, hogy az egyes 3 és 4 kazetták vízmélysége is változó. A 3 és 4 kazettákat 8 zárógát választja el egymástól. A 2 ürítőállomáson összegyűjtött szennyvíz először a kisebb területű 3 kazettákon halad keresztül, ahol már jelentős szennyeződés megkötés megy végbe, majd a nagyobb kiterjedésű 4 kazettákba jut, és a lé­nyegében megtisztult víz az utolsó 4 kazettához kap­csolódó 6 szűrőbe kerül, ahol a vízben lebegő élőlé­nyek — elsősorban algák — eltávolítása történik. A tisztítandó vizet durva szemcséjű homokon vezetjük át, majd az így megtisztított vizet a 9 csövön át távo­líthatjuk el ipari v^gy mezőgazdasági felhasználásra. Megjegyezzük, hogy amennyiben szükségesnek mu­tatkozik egyes anyagok koncentrációjának további csökkentése is, úgy zeoliton keresztül történő utószű­rést is végezhetünk. A 3. ábra lényegében két szomszédos, egymással sorbakapcsolt kazetta kapcsolódását, valamint a ka­zetták talajösszetételét mutatja be. Amennyiben a vízszint egy bizonyos magasságot el­ért, a víz 10 átfolyón keresztül a következő kazettába áramlik át. A beáramló víz mozgásba hozza az S leve­gőztetőkereket, amelynek segítségével így a tisztítás­hoz szükséges oxigén mennyiségét megnöveljük. A 10 átfolyócső a kötött talajú 8 zárógáton vezet keresztül. A kazetta általában — a baktériumszám csökkentése, szelekciója, egyes anyagok adszopciója, valamint az iszap stabilizálása végett — 5—20 cm vastagságban tőzeggel lehet kibélelve. A12 tőzegbélésen — a 10 át­folyón érkező víz bevezetésének környezetében célsze­rűen 13 műanyagfólia kerül elhelyezésre. Megjegyez­zük, hogy amennyiben a kazetta 11 altalaja a külső szennyeződésre érzékeny, abban az esetben a kazettát még 30—40 cm vastagságban tömörített anyaggal is ki kell bélelni. A 4. és 5. ábra a találmány szerinti víztisztító rend­szerben alkalmazott S levegőztetőkerék célszerű kivi­teli alakját szemlélteti, amely S levegőztetőkerék állít­ható nagyságú 14 tartóból, valamint a 14 tartóba te­leszkóposán kapcsolódó 16 rudazatra szerelt két elté­rő nagyságú 15 forgórészből épül fel. Az 5 levegőzte­tőkereket az áramló víz energiája hajtja. Az 5. ábra az 5 levegőztetőkerék 15 forgórészeinek kialakítását szemlélteti. Egy, a találmány szerint kialakított teraszos-kazet­tás víztisztító rendszerben, amely 5—25 db sorosan kapcsolt, helyszíni talajból kialakított kazettát foglal magába, a tisztítás ideje 25—140 nap között változik. A rendszerbe egy célszerűen 2—6 m vízmélységű ana­erob tó jellegű kazetta is be van iktatva. Ezután kö­vetkeznek a tó jelleggel kialakított i,0—2,5 vízmély­ségű kazetták, majd pedig a 0,3—1,2 m vízmélységű aerob tó jellegű kazetták következnek. Az aerob kazetták kialakítása minden esetben terasz­szerű, a többi kazettát pedig — az egyszerű vízszint vál­toztatási lehetőség miatt amennyiben lehetséges — cél­szerű legalább részben teraszosan kialakítani. A tisztításnak az első fázis (anaerob) kivételével jelentős oxigén igénye van. Ezt a légkörből a folyé­kony fázisba a kazettákba történő beáramlásnál ki­alakított levegőztetőkerekek, a növények fotoszintézi­se és a víz felszínen át történő beoldódás biztosítja. Ezek közül a legfontosabb tényező a levegőztetőke­rék, melyet a víz energiája működtet, és a külső kör­nyezeti tényezőktől függetlenül biztosítja, hogy í. ka­zettába érkező víz oxigénben közel telített lesz. Ennek az éjszakai órákban, de különösen télen van jelentősé­ge. A telepre érkező szennyvíznek felúszó részeit, to­vábbá a tisztítás során keletkező felúszó növényeket, a bejutás, illetve keletkezés helyén történő visszatartá­sára minden kazettából történő kiáramlás előtt usza­­dékfogást biztosítunk. A kazetták után durva homokon történő lassú szű­réssel biztosítjuk a tisztított vízből a lebegő élőlények — elsősorban algák eltávolítását. Magas környezetvé­delmi igények szükséges kielégítése esetén, az egyes anyagok koncentrációjának pl. ammónia csökkentése érdekében zeoliton történő utószűrést építhetünk be. Az iszapstabilizáció meggyorsítása, valamint a bak­tériumszám csökkentése érdekében — mint azt már korábban kifejtettük — a kazettákat tőzegbéléssel, és amennyiben ezt az altalaj minősége megkívánja, úgy még tömörített anyagréteggel is kibéleljük. Az utolsó 1—5 aerob kazettában a vízszint változ­tathatóságát áltagos üzem közben is kihasználjuk (ál­talában 0,3—1,5 m között). Ezzel időben függetlenít­hető az elfolyó tisztított szennyvíz mennyisége a befo­lyó szennyvíz mennyiségétől. Ez a befogadó viszony­latában egyben rugalmas vízmennyiség szabályozást is jelent. A vízszintváltoztatás 10—60 napi szennyvíz­­mennyiség betározást jelent, így a befogadó vízhoza­mához lehet igazítani az elfolyó víz mennyiségét. (Megjegyezzük, hogy a lassú szűrők kapacitása több­szöröse a telepének.) A teraszos-kazettás szennyvíztisztító telepre csö­vön, vagy járművel szállított szennyvíz az első ana-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom