186132. lajstromszámú szabadalom • Teraszos kazettás szennyvíztisztító és eljárás szennyvizek tisztítására

erob kazettába jut. A sorosan kapcsolt anaerob kazet­tákban lebegő anyag tartalmának nagy részét elveszti, uszadékmentes lesz. A szerves anyagok egyrésze ana­erob folyamatokban bomlik le. A lebomlás intenzitá­sa a gázfejlődés alapján jól látható. A tójelleggel kialakított következő kazettákban to­vább folytatódik a szerves anyagok lebomlása részben anaerob, részben aerob úton. Ezekben a kazettákban kezdenek megjelenni a magasabb rendű élőlények és az oxigén. Az aerob kazettákban az oxigénben egyre gazdagabb vizben — melynek beoldódása az előzőek­ben ismertetett módon biztosított — aerob úton a ma­radék szervesanyag nagy része lebomlik, a víz oxigén­ben közel telítetté válik, a bomlásból származó ásvá­nyi anyagok egy része a növényekbe, illetve a környe­zet életközösségébe beépül. A kialakuló biomassza nagy része végülis a kazetta fenékiszapjába kerül. Elsősorban nyári időszakban a keletkező nagyobb mennyiségű lebegő alga eltávolítása és az egyéb szennyezőanyag koncentráció csökkentés céljából durva homokon szűrjük át a vizet — lassú szűréssel —, mely ezután a befogadóba vezethető, vagy másod­lagosan felhasználható. A kazettákban elhelyzett tőzeg elősegíti a különbö­ző fajú gombaszervezetek elterjedését. Ezek mellék­­terméke a baktérium szelektáló antibiotikum. A tőzeg huminanyagai különböző vegyületek oldékonyságát megváltoztathatják ioncserélő képességük folytán. Ezzel csökkenthetik több szervesanyag oldhatóságát és nehéz fém tartalmú vegyületeket is megkötnek. A tisztítás mellékterméke — az iszap — a kazetták al­ján gyűlik össze, és hideg rothadással nagyrészt stabilizá­lódik. Eltávolítását — az adott kazetta kikapcsolása és a vízszint csökkentése (szivomyás módszerrel) után — tő­zeg vagy zúzott szalma, illetve kukoricaszár beszúrásával kezdjük. A bekevert — közel lapátolható konzisztenciá­­jú — iszapot kotróval eltávolítjuk. A tisztítás történhet úgy is, hogy szippantó gépkocsival az iszapot a — telep mellett vagy a felhasználás helyén kialakított — tőzeg­ágyba juttatjuk és bekeverjük. A nagy szervesanyag tar­talmú anyagot parkosítára és növénytermesztéshez érté­kesítjük. Az első kazetták (anaerob) kotrását 1—2 éven­ként, a többi kazettáét 3—10 évenként kell elvégezni. A telep összes kazettájának egymás utáni folyamatos kot­rására a technológia lehetőséget nyújt. Nagyobb telepek esetén a kazetta elválasztó gátakat úgy kell méretezni, hogy azokon munkagépek is közlekedhessenek. A homokszűrőket váltott üzemre célszerű építeni. Felső rétegüket 3—10 hetenként, az egész töltetet 0,7—2,0 évenként kell cserélni. Az eltávolított durva szűrőhomokot mezőgazdasági területen helyezzük el. A szűrési sebesség 0,05—0,5 mVh között változik. A találmány szerinti víztisztító rendszer előnye, hogy energia igénye gyakorlatilag nulla. Itt jegyezzük meg, hogy a rendszer külön energiaforrással működ­tetett úszó levegőztetőkkel is ellátható, és ebben az esetben a víztisztító rendszer kapacitása akár 100%­­kal is megnövelhető. A rendszer üzemeltetése állandó felügyeletet nem igényel, a tisztítás során keletkezett iszap — bekevert iszap — további felhasználásra alkalmas. A rendszer a kívánalmaknak megfelelően bővíthető és kapacitása növelhető, beruházási és üzemeltetési költségei ala­csonyak, környezetszennyezés lényegében teljesen ki­zárt. A találmány szerint kialakított tisztítótelep a jég­beállás után is — a homokszűrővel együtt — zavar­mentesen üzemel. Megjegyezzük azonban, hogy a ter­vezésnél figyelembe kell venni, hogy a nagy mennyi­ségben lehulló csapadék az első kazettában hirtelen vízszint növekedést eredményezhet, ezért vészkiőmlő­­ket is kell alkalmazni. A találmány szerinti teraszos­kazettás víztisztító rendszerek segítségével olcsón és gyorsan megoldható a kis települések csatornázása és szennyvíztisztítása és a rendszer alkalmazásával az élővizek tisztítása is rövid időn belül megoldható. A találmány szerinti rendszer végül híg trágya ártalmat­lanítására is, alkalmas, a trágyában lévő növényi táp­anyagok nagy része — iszapban felhasználva — to­vább hasznosítható. Szabadalmi igénypontok 1. Teraszos-kazettás szennyvíztisztító különféle eredetű szennyvizek, szippantottt szennyvizek, hígtrá­gyák együttes vagy külön-külön történő, természetes biológiai lebontáson alapuló tisztítására, amely eltérő nagyságú és vízmélységű, nagyobbrészt teraszos elren­dezésű több kazettából épül fel, azzal jellemezve, hogy egymással sorbakapcsolt, többségükben leg­alább részleges tőzegburkolással (12), alsó részükön esetenként tömörített anyaggal bélelt kazettái (3,4), a tisztításhoz szükséges oxigén bevitelét fokozó, tera­szonként a vízáramlásban elhelyezett levegőztetőkere­kei (5), továbbá kazettánként (3, 4) elhelyezett usza­­dékfogói és lebegő részeket eltávolító lassú szűrői (6) is vannak. 2. Az 1. igénypont szerinti teraszos-kazettás szennyvíztisztó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy kisebb területű 1,0—2,5 m vízmélységű és az előbbi­ekhez képest nagyobb területű, aerob jellegű 0,3—1,2 m vízmélységű, egymás után elhelyezett, összesen legalább öt kazettája (3, 4) van, amelyek elé célszerűen 2—6 m vízmélységű, anaerob tójellegű leg­alább egy kazetta is be van iktatva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti teraszos-kazettás szennyvíztisztító kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a levegőbevitelt elősegítő módon teraszszerűen elrendezett kazettái (3, 4) vannak. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti tera­szos-kazettás szennyvíztisztító kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tisztítandó víz energiájával hajtott legalább egy levegőztetőkereke (5) van. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti tera­szos-kazettás szennyvíztisztító kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy kazettánként (3, 4) legfeljebb 10—30 cm mélységben elhelyezett, a tisztítandó vízzel bejutó, illetve a tisztítás során keletkező uszadékot megkötő uszadékfogója is van. 6. Eljárás az 1. igénypont szerinti szennyvíztisztító­ban történő szennyvíztisztításra, azzal jellemezve, hogy a vízben lebegő élőlények — elsősorban algák — eltávolítására lassú szűrőként (6) durva szemcséjű ho­mokot alkalmazunk, majd — a kívánalmaktól függő­en — az egyes anyagok koncentrációjának csökkenté­sére zeoliton történő utószűrést is végzünk. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a baktériumszám csök­kentését, szelekcióját, egyes anyagok adszopcióját, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom