186108. lajstromszámú szabadalom • Eljárás stabil S-adenozil-metionin sók előállítására
186108 2 A találmány az S-adenozii-metionin (SAM) sók új csoportjára vonatkozik, amelyek még 45 °C hőmérsékleten is gyakorlatilag végtelen hosszú ideig stabilak. Ismeretes, hogy az (I) általános képletű S-adenozil-metionin valamennyi élő szervezetben jelenlévő természetes anyag, amelyet a szervezeben egy specifikus enzim szintetizál. A SAM számos, az emberi szervezet szempontjából alapvetően fontos metabolikus folyamatban vesz részt, ennéfogva hiánya a szervezet különböző működési zavarainak alapját képezi. Bár a termék biológiai fontosságát már néhán> évtizede ismerjük, vizsgálatának és ennélfogva gyógyszerként történő felhasználásának a lehetősége csak a legutóbbi években merült fel a 0 °C-ot meghaladó hőmérsékleten mutatott rendkívüli instabilitása miatt. Ebből a szempontból csak 1975-ben sikerült a jelen találmány bejelentőjének egy olyan SAM sót készíteni, amely elég stabil volt 25 °C-on (3 893 999. sz. USA szabadalmi leírás), majd ezt követte néhány só, amelynek stabilitása 45 °C-on megfelelő volt (3 954726/1976. sz. és 4057686/1977. sz. USA szabadalmi leírások). Pontosabban a 3 893 999/1975. sz. USA szabadalmi leírás SAM tri(para-toluolszulfonátot) a 3 954726/1976. sz. USA szabadalmi leírás a SAM diszulfát-di(para-toluol-szulfonátot) és a 4 057 686/ 1977. sz. USA szabadalmi leírás a SAM sók egy csoportját írja le, amelyek általában SAM • 4RSOjH vagy SAM ■ 3RSOjH képlettel jelölhetők, amelyben RSO3H egy szulfonsav ekvivalens menynyiségét jelenti, amely részben kénsav ekvivalens mennyiségével helyettesíthető. Ezeket a sókat SAM-ból metán-, etán-, 1-n-dodekán-, 1-n-oktadekán-, 2-klór-etán-, 2-bróm-etán-, 2-hidroxi-etán-, 3-hidroxi-propán-, d-, 1- vagy dl-10-kámfor-, d-, 1- vagy dl-3-bróm-kámfor-10-szulfonsavval cisztein-, benzol-, p-klór-benzol-, 2-mezitil-benzol-, 4- -bifenil-, 1-naftalin-, 2-naftalin-szulfonsavval, 5- -szulfonszalicilsavval, p-acetil-benzolszulfonsavval, 1,2-etán-diszulfonsawal, o-benzol-diszulfonsawal vagy kondroitikénsavval képezik vagy a felsorolt savak és kénsav kettős sóit állítják elő. Az utóbbi találmány bejelentője közölte, hogy nem tudja megmagyarázni, hogy miért csak az általa az igénypontokban magadott sók stabilak. A korábbi módszerekkel előállított SAM-sók (monoklorid és diszulfát) 4 °C-on tartva legfeljebb korlátozott ideig stabilak. Arra sem tud magyarázatot adni, hogy a triparatoluolszulfonát miért csak 25 °C-ig stabil, ha a diszulfát-diparatoluolszulfonát 45 °C-ig. Nem várt módon arra a felismerésre jutottunk, és a jelen találmány tárgyát az képezi, hogy stabil SAM sók képezhetők, ha SAM-ból 4—6 mólnyi erős, 2,5-nél kisebb pK-jú szervetlen savval sót képezünk. Pontosabban, nem várt módon azt észleltük, hogy ha SAM-ból egy 2,5-nél kisebb pK-jú savval sót képezünk, maximális stabilitású só keletkezik, ha a só 5 mólnyi savat tartalmaz, 4 vagy 6 mól savat tartalmazó sók stabilitása is jó, de határozottan gyengébb. Az 1—3 mól savat tartalmazó sók teljesen használhatatlanok terápiás szempontból, mivel ezeknél erős lebomlás tapasztalható. Hangsúlyozni kell, hogy mivel a találmány szerinti új sók mind a humán gyógyászatban kerülnek alkalmazásra, még egész kis mennyiségű lebomlott termék jelenléte sem engedhető meg, nemcsak azért, mert ez a lebomlott anyag mennyiségének megfelelő hatáscsökkenést jelent, hanem különösen azért, mert a bomlás egyidejűleg olyan metabolitok képződését jelenti, amelyek gyengén toxikusnak bizonyultak és képesek megzavarni a biológiai folyamatokat. Azt is észleltük, és ez a jelen találmány további tárgyát képezi, hogy az új SAM sók stabilitását közvetlenül befolyásolja a környezet polaritása, különösen a jelenlevő nedvességtartalom, ezért módszereket keresünk a nedvességtartalomnak közel nullára való csökkentésére. A jelen találmány szerinti sók a (II) általános képletnek felelnek meg, ahol X egy 2,5-nél kisebb pK-jú erős szervetlen sav egyenértéknyi mennyisége, n pedig 4,5 vagy 6. Ténylegesen azt találtuk, hogy X csupán a HC1, H2SO4 vagy H3P04-nek megfelelő sav lehet, mivel a HNO3 és HCIO4 olyan savak, amelyek gyógyászatilag elfogadhatatlanok toxitásuk miatt, a HBr és HJ pedig nem használható, mert a SAM demetileződését okozzák. A savaknak, amelyek az új sók elkészítéséhez használhatók a jelen találmány szerint, pK értékük az alábbi: HCl:pK< 0,5 H2S04:pK < 0,5 (1. lépés); pK= 1,92 (2. lépés) H3PC>4:pK = 2,12 (1. lépés) Pontosabban a jelen találmány tárgyát képező új a (II a), (II b) vagy (II c) általános képletek alá ahol X = Cl~, 1/2 (SQT) vagy HíPOTion. Az új sók az embergyógyászatban számos területén nagyon hasznosnak bizonyultak, például májvédő anyagként, amint ez a továbbiakból jobban ki fog tűnni. Ezek a következő lényeges lépéseket tártalmazó eljárással készülnek, amelyek mind elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy abszolút állandó és reprodukálható gyógyszerészeti tisztaságú terméket kapjunk: a) Egy nyers SAM-só tömény vizes oldatának készítése bármilyen ismert módszerrel; b) az oldat tisztítása kromatográfiával, egy gyengén savas ioncserélő gyantával töltött oszlopon való átfolyatással; c) a SAM eluálása a kívánt sav híg vizes oldatával; d) az eluátum titrálása és a savmennyiség beállítása a jelenlevő SAM-mennyiség szigorúan stöchiometrikus arányának megfelelően; e) az eluátum koncentrálása; f) liofilizálás. Az (a) lépésben készített vizes oldat nyilvánvalóan bármely oldható SAM-sót tartalmazhat, mivel az anion a következő lépésben az oszlopon való átbocsátáskor eltűnik és így az eljárás további részében nem zavar. Általában, a szokásos eljárásokkal a SAM-ot élesztőből extrahálva és koncentrálva SAM + iont és SOt— iont tartalmazó oldatot kapunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
