186061. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és bernedezés csővezeték, különösen távhővezeték mélyvezetésű közműalagútban történő létesítésére
186061 2 A találmány csővezeték, különösen távhővezeték mélyvezetésű közműalagútban történő létesítésére szolgáló eljárásra és berendezésre. Lakótelepek hőellátását ma már túlnyomórészt fűtőművek és/vagy fűtőerőművek biztosítják; ezzel érhető el az optimális hatásfok, és az energiaforrások (olaj-gáz-szén-egyéb) közül a legkedvezőbb kiválasztásának a lehetősége. E fűtőművek és/vagy fűtőerőművek körzetében levő ipari üzemek is részesülhetnek e táv-hőszolgáltatásból. A hőellátó vezetékek létesítésének a lehetőségét alapvetően környezeti tényezők határozzák meg. Be nem épített, vagy ipari területen például a csővezetékek a terepszint felett, vasbeton bakokon vagy oszlopokon elhelyezve vezethetők; lakótelepeken, vagy meglevő, de rekonstrukció alá vont idős városrészek területén viszont csak térszín alatt, vasbeton védőcsatornában helyezhetők el a forróvízvezetékek. Beépített területen általában gyakorlatilag minden közművezetéket mintegy 1—3 m-es mélységben szokás vezetni. A lakótelepek melegvízfogyasztása állandóan nő; korábban 300 NA méretű cső nagynak számított, ma nem ritkák az olyan forróvízvezeték-rendszerek sem, amelyekben 700 NA méretű vezetékeket alkalmaznak. Ilyen nagyméretű vezetékek igen nagy helyet foglalnak el, mégpedig nemcsak maguk a folyó szelvények, hanem a hőtágulást lehetővé tevő szerelvényeket, illetve elzáró szerelvényeket magukba foglaló műtárgyak (aknák) is. A víz-, gáz- és elektromos vezetékek üzembiztonságát körvezetékes kialakítással igyekeznek fokozni, és ez az igény várhatóan rövidesen a távolsági hőellátás területén is jelentkezni fog. A térszín alatt húzódó vezetékek ellenőrzése elkészültük után csak kitakarással ellenőrizhetők, ami nagy munka- és költségráfordítást igényel (burkolatbontás, parkokban zöldterület-bontás stb.). A kellően nem ellenőrizhető (következésképpen nem javítható) vezetékek gyorsan tönkremehetnek, hőveszteségük a szigetelés meghibásodása miatt megnő. Amennyiben a hőtávvezetéket meglevő városrészen vezetik keresztül, az sok közművet érint, így azokat az építés útjából el kell távolítani. Sok esetben nemcsak a közműveket kell áthelyezni, hanem ingatlanokat kell szanálni, fákat kivágni stb. A találmány feladata, hogy olyan eljárást és berendezést szolgáltasson közművek, különösen hőtávvezetékek elhelyezésére, amely a jelenleg ismert hasonló célú megoldások fent részletezett hátrányait kiküszöböli, nevezetesen a vezetékek ellenőrzésére tökéletes lehetőséget nyújt, ugyanakkor a meglevő városi közművek áthelyezését, megbontását nem igényli, és a városi felszíni létesítményeket sem érinti. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a közműveket, különösen hő távvezetékeket a szokásosnál nagyobb, pl. 12,0 m-es vagy azt meghaladó mélységben, járható szelvényű alagútban vezetjük, az építés és csőszerelés nem foglal el — illetve nem igényel — helyet közvetlenül a terepszint alatt, úgyhogy az építési műtárgyak zavartalanul létesíthetők, még meglevő építmények, közművezetékek alatt is; az alagútban pedig az üzemelő vezetékek minden további nélkül ellenőrizhetők. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek az eljárással készült alagútban elhelyezett vezetékeket, az eljárás különféle fázisait, az eljárás foganatosítására szolgáló berendezést, valamint a mélyalagútban vezetett hőtávvezeték ürítésének kapcsolási sémáját tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán vázlatos függőleges keresztmetszetben látható egy, a találmány szerinti eljárással mélyvezetésű közműalagútban elhelyezett hőtávvezetékrendszer; a 2. ábrán vázlatos, kisebb méretarányú függőleges hosszmetszetben látható az 1. ábra szerinti távhővezeték-rendszer; a 3. ábrán az eljárás egy fázisát vázlatos rész-hosszmetszetben szemléltettük; a 4. ábra a 3. ábrán bejelölt A—A vonal mentén vett keresztmetszet;. az 5. ábra az eljárás egy további fázisát ugyancsak vázlatos rész-hosszmetszetben szemlélteti; a 6. ábra az 5. ábrán bejelölt B—B vonal mentén vett keresztmetszet; a 7. ábrán a 6. ábra szerinti keresztmetszet nagyobb méretarányban látható; ezen az ábrán szemléltettük az eljárás foganatosítására szolgáló berendezést is; a 8. ábrán a mélyvezetésű alagútban elhelyezkedő hőtávvezeték-rendszer ürítési sémája látható, visszahütő kapcsolással. Az 1. ábrán a közműalagút — metróalagút — egészében 1 hivatkozási számmal van jelölve. Az 1 közműalagút a í terepszint alatt M mélységben húzódik; Mértéke pl. 16,0 m lehet. Az 1 közműalagút a metróépítésben szokásos módszerekkel (pajzsos-keszonos földmunka és szerkezetépítés tübbingekből) építhető. A v falvastagság pl. 20 cm, az 1 alagút h magassága (átmérője) pl. 5,1 m lehet. Az alagútszelvény függőleges középsíkját y, vízszintes középsíkját pedig x hivatkozási betűvel jelöltük. Az alagút fenékrésze ki van betonozva, a 2 fenéklemezen hosszirányban (a rajz síkjára merőlegesen) egymástól a távközzel (2. ábra), az y középsíktól kétoldalt szimmetrikusan 3 bakok helyezkednek el, azokra acéllemez 4 csőtalpak vannak felszerelve, és ez utóbbiakon fekszenek fel az 5 és 6 hőtávvezetékek, amelyek tengelytávolsága az y középsíktól b. A baloldali 5 vezeték az előremenő, a jobboldali 6 vezeték pedig a visszatérő vezeték. Az 5, 6 vezetékek hőszigetelését szaggatott vonallal érzékeltettük, és 7 hivatkozási számmal jelöltük. A 2. ábrán egy, a találmány szerinti eljárással készült, 5, 6 vezetékkel (1. ábra) rendelkező hőtávvezeték rendszer, valamint az azt befogadó 1 közműalagút látható, a ráépített I—VII aknákkal. A 2. ábra szerinti elrendezés természetesen csak példakénti, pl. az aknák száma és típusa más (konkrét) esetekben az ábrázolttól eltérhet. A 2. ábra baloldali vége felől (nem ábrázolt) hőerőműtől vagy hőközponttól a t terepszint felett elvezetve érkeznek az 5, 6 hőtávvezetékek, és a VII aknán keresztül vannak levezetve az 1 közműalagútba. A VII akna előtt 8 szakaszoló szerelvény van az 5, 6 vezetékekbe beépítve; a szakaszoló szerelvényeket egyébként a 2. ábrán egységesen 8 hivatkozási számmal jelöltük. Ennek az aknának az m magassága max 10,0 m, később részletezésre kerülő okok miatt. Ebben a VII aknában lépcsőházat és teherfelvonót is célszerű beépíteni, emellett az akna természetes szellőztetés céljaira, valamint a vízelvezetés szakaszolására is felhasználható. A VI, IV és III aknákban, illetve azok alatt 8 szakaszoló szerelvények vannak az 5, 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
