186058. lajstromszámú szabadalom • Eljárás omega-ciano-1-omega-difaeanil-azaalkán származékok előállítására

186058 tálában szükségtelen. Ugyanez érvényes az e) reak­cióra. Mindkét esetben alkalmas Z szubszituens­­ként a halogénatom, előnyösen klór- és brómatom. Az f) alkiíezés diaíkii-szulfátokkal vagy alkil-ha­­logenidekkel savmegkötő szer jelenlétében — mint trietil-amin vagy kálium-karbonát — megy végbe. Célszerűen oldószerben dolgozunk — így toluol­­ban- vagy dipoláris aprotikus oldószerben — így dimetil-formamidban. A metilezés megvalósítható a Leuckart-Wallach módszer szerint is, formalde­­hid-hangyasav elegyével. A g) és h) eljárásoknál a két, a IX és a XII általá­nos képletű, illetve a XIII és VII általános képletű reakciópartnert reduktív feltételek mellett konden­zációs reakcióba visszük. Oldószerként alifás és aromás szénhidrogének, halogénezett szénhidrogének, éter, alkoholok vagy kevés szénatomos zsírsavak alkalmasak. A reak­cióhőmérséklet 0 és 150 °C között van, előnyösen 20—70 °C. Redukálószerként számításba jönnek: hidrogén katalizátor jelenlétében például platina (IV)-oxid, palládiumszén, nikkel- vagy kobalt-katalizátorok, naszcens hidrogén, amelyet fémből és savból nye­rünk, komplex fémhidridek (például nátrium-tet­­rahidro-borát) vagy hidrid-donorok (például han­gyasav). Ha a redukciót katalizátor jelenlétében hajtjuk végre, úgy előnyösen légköri nyomáson dolgozunk. Az a)—h) reakciókat a 11 54810, 1158083, 2059923 számú német szövetségi köztársasági sza­badalmi leírásokban, a 22 63 527 számú német szö­vetségi köztársasági közzétételi iratban, a 26 31 222 számú német szövetségi köztársasági szabadalmi leírásban és a 3034221 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali iratban írták le. Az eddig le nem írt IV, VII, IX, X, XI és XIII ál­talános képletű kiindulási anyagokat a következő­képpen állíthatjuk elő. A VI általános képletű fenil-acetonitrileknek a III általános képletű 1-fenil-omega-halogén-azaal­­kánokkal nátrium-amid jelenlétében toluolban végbemenő reakciójával nyerjük a IV általános képletű vegyületeket. A VII általános képletű vegyületeket a II általá­nos képletű 1-ciano-l-fenil-alkánoknak klór-pro­­panollal végbemenő reakciójával és az így kapott alkoholoknak ezt követő, például tionil-kloriddal történő reakciójával állíthatjuk elő. A IX általános képletű vegyületeket a VII általá­nos képletű fenil-acetonitril-származékoknak alkil­­amidokkal végbemenő reakciójával nyerjük. A X általános képletű anyagokat előállíthatjuk úgy, hogy például a VI általános képletű,fenil-ace­­tonitrilt fenil-ecetsavvá alakítjuk hidrolízissel, ez utóbbit a megfelelő alkohollá redukáljuk és ezt például tionil-kloriddal klórozzuk. A II általános képletű l-ciano-l-fenil-alkánok­­nak omega-halogén-aldehid-dietil-acetátokkal nát­rium-amid jelenlétében toluolban végbemenő reak­ciójával és azután az így kapott reakcióterméknek a savas kezelésével nyerjük a XIII általános képle­tű vegyületet. Az I általános képletű omega-ciano-l,omega-di­­fenil-azaalkán-származékok — amelyek hidroxil­­csoportokkal szubsztituáltak — a megfelelő alko­­xiszármazékokból nyerhetők olyan módon, hogy ezeket éterhasíiásnak vetjük alá, amelyet koncent­rált hidrogén-brorniddal, tri-fluor-ecetsavval, bór­­trihalogenidekkel (-kloriddal vagy bromiddal) vagy aíkáiifém-merkaptidokkal aprotikus oldósze­rekben hajthatunk végre. Az új vegyületek alkalmasak a szív- és érrendsze­ri súlyos funkciós megbetegedések, úgy mint a szívizom-bántalmak és szívtáji fájdalmak kezelésé­re. Szívvédő hatásúak oxigénhiányos, illetve vérel­látási zavarok okozta szívmegbetegedéseknél és nem koszorúér eredetű szívizom-sérüléseknél, va­lamint tachikardiánál és ritmuszavaroknál. Antihi­­pertenzív és antiaggregációs hatásuk alapján alkal­mazhatók magas vérnyomás és keringési zavarok kezelésére is. Elernyesztik a simaizomzatot és azért például a véredények a légutak, a húgyutak és a gyomor-bél traktus görcseinek oldására, vala­mint tokolízis esetén alkalmazhatók. Továbbá gá­tolják a szekréciós (kiválasztási) folyamatokat, amelyek például a gyomorfekély képződésénél (gyomorsav felszabadulás) szerepet játszanak, va­lamint az allergiás reakciókat. Az új vegyületek jó orális hatásukkal és hosszantartó hatásukkal tűn­nek ki. \ farmakológiai hatás bizonyítására a követke­ző módszereket alkalmaztuk: 1. Magas vérnyomást csökkentő hatás \z anyagokat spontán magas vérnyomású Oka­­tomo hím patkányoknál (SHR) (%Ö0—400 g sú­lyú) szájon át alkalmaztuk. A szisztolés vérnyo­mást előtte és 2, 6, 24 és — adott esetben — 30 órá­val az alkalmazás után patkányfarkon vértelenül mértük piezokristály felvételek segítségével. Mint ED 20%-ot — a kezeletlen kontroll állatok értékének a figyelembe vételével — határoztuk meg a dózist, amely a szisztolés nyomást 20%-kal csökkentette. Referensanyagként a Verapamil szolgált. 2. Antiaritmiás hatás Az antiaritmiás hatásosság meghatározására a patkányoknál (törzs: Sprague-Dawley, súly: 200— 250 g) az anyagokat szájon át alkalmaztuk. Öt órá­val később az állatokat tiobarbiturál-nátriummal (100 mg/kg i. p.) narkotizáltuk. Aritmogén anyag­ként az akonitin szolgált, amelyet 6 órával az anyag alkalmazása után intravénásán infundálhat­­tunk. (Az adagolási sebesség: 0,005 mg/kg perc.) A kezeletlen állatoknál 2,74±0,07 perc után az EKG-ban aritmia lépett fel, amelynek megjelenése az aritmiagátló anyag dózisától függően késleltet­hető. Meghatároztuk a vizsgálati anyagok mindig 46,4 mg/kg dózis növelése által kiváltott akoni­tin infúziós időtartam relatív meghosszabbodását (J %). 3. Szívvédő hatás oxigénhiány okozta szívanyagcsere zavarok ellen A narkotizált patkányoknál (törzs: Wistar, súly: 250—350 g, narkózis: tiobutabarbiturál 100 mg/kg i. p.) oxigénhiányos keverék (2% oxigén­gáz) standardizált belélegeztetésével a szívizom energiagazdag foszfátokban való drasztikus elsze­gényedését idéztük elő. A kreatin-foszfát meghatá­rozását a befagyasztásos megállapítás technikájá­nak alkalmazásával (cseppfolyós nitrogéngáz) a 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom