186033. lajstromszámú szabadalom • Eljárás belső, külső és különleges használatra szolgáló lábbelik előállítására
186033 A találmány tárgya eljárás termoplasztikus hőre zsugorodó, előnyösen polimer alapú, pl. polipropilén, poliamid, polietilén, poliészter vagy ezek komponenseiből készült szálakat tartalmazó és/vagy ilyen anyagú lemezzel, fóliával összetűzött és/vagy kasírozott textíliából készített belső-, külső- vagy különleges használatra alkalmas lábbeli előállítására, amely eljárás során a kiszabott alkatrészeket varrással és/vagy ragasztással egyesítjük, majd előformáljuk és kaptára húzzuk. A lábbelik általában felsőrészből és járófelületből állanak. A felsőrész több kisebb alkatrészből van összetéve, így a tulajdonképpeni felsőrészből — amely a lábbeli külső rétegét alkotja — az ezt hátul és elől erősítő részekből, a kéregből, orrmerevítőből; a járófelület a talpból, a sarokból és a talpot belülről lefedő talpbélésből. Mindezek a részek különböző tulajdonságúak kell, hogy legyenek. Legkeményebbnek a talpnak és a saroknak, legpuhábbnak a szorosan vett felsőrésznek, míg az ezt megtámasztó kéreg és orrmerevítő keménysége ezek között szokott lenni. A lábbelik készítése során az első munkamenetben a kiszabott részekből általában varrással és/vagy ragasztással egyesítve előformázzák, mégpedig már eleve arra a méretre, amilyennek a lábbelinek lennie kell. Az előformázott felsőrészt kaptára húzzák és a lábbeli formáját pontosan a kapta alakjára általában kalapálással, illetve gépi úton a kaptához való reásajtolással tartósítják. Ez a művelet mind belső (házi), külső (utcai), mind különleges használatú (munkacsizmák, gumicsizmák) készítésénél hasonló; mindamellett részleteiben és főleg anyagában lehetnek különbségek. A belső használatú lábbelik: a papucsok, házicipők stb. felsőrészének készítésénél elmaradhatnak a keményebb részek: a kéreg, az orrmerevítő és a járófelületnek sem kell sem vízállónak, sem különösen keménynek lenni. Anyagában a belső használatú cipők főleg textíliából készülnek, szövött vagy nemszövött (pl. nemezszerű), általában pamut és/vagy gyapjú fonalakból esetleg műszállal kombinált textíliából, de járófelületük legtöbbször más anyagú s varrással, ragasztással van a felsőrészhez erősítve. A Külső használatra szánt lábbelik, az utcai viseletű cipőknek valamennyi alkatrészük meg van és korábban teljes egészükben bőrből, újabban a felsőrészük bőrből, textíliából, műbőrből vagy ezek kombinációjából készül, míg a járófelület anyaga a bőr mellett gumi, fröccsöntött, műanyag, műgumi lehet. A felsőrész és a járófelület egyesítése a korábbi varrás vagy szegés helyett általában ragasztással történik. A különleges használatú lábbelik készítése vagy az előző két típuséhoz hasonló, vagy ezekétől gumicsizmák készítése esetén annyiban eltérő, hogy a felsőrész is több rétegből áll össze: előbb a pontosan szabott és méretre előformált, vékony gumirétegre latexszel bevont textilbélést húzzák a fémkaptára, majd a külső formát is ráhelyezve, az összesen csak mintegy 3—4 mm vastag üreges csizmarésre fröccsöntéssel juttatják a gumiréteget. A bélésréteg vékony gumirétege megakadályozza azt, hogy fröccsöntéskor a gumi behatoljon a textilbélés fedetlen részeibe. A bélésrétegeket rendkívül pontosan kell szabni és előformálni, mert ha túl kicsi, a fémkaptán elszakadhat, ha túl nagy, a külső formatestek zárásánál becsípődik s itt kimarad a gumi fedőréteg. Ezért a gumicsizmák gyártásánál igen nagy a selejt — a tapasztalatok szerint ez mintegy 25% körül mozog. Konkrét példának felhozhatjuk a 4 265 032 sz. USA szabadalmi leírásban ismertetett, főleg házicipő és papucs lábbelit, amelynek felsőrésze bőrből és műanyagból egyaránt készülhet, s amelyet más anyaggal — szőrmével stb. — is kombinálni lehet. Ennek a lábbelinek különös sajátossága, hogy jól tud simulni bár: milyen lábhoz, mert felsőrészén párhuzamos bevágások hálózata van kialakítva, amely a felsőrészt rugalmassá és alakulóképessé teszi. A 4 120 101 sz. USA szabadalmi leírás szerint felsőrész hőre lágyuló műanyagból, vinil származékokból 5 (vinyl polyer) és polietilénből készül s anyagait célszerűen használják fel a kéreg erősítésére; az egyes alkatrészeket hegesztéssel egyesítik. E hőre lágyuló műanyagok egyike sem szálas összetételű. Valamennyi lábbeli készítése során alapvető fontos' ságú volt mindeddig az, hogy az egyes alkatrészeket eleve úgy kellett kiszabni és varrással vagy ragasztással a kívánt alakra előformázni, hogy ez már a lábbeli kívánt méretének pontosan megfeleljen és a kaptára felhúzva pontosan hozzásimuljon. Ez magában véve is nehézséget okozott s a kalapálással, a kaptára külső formával történő reápréseléssel történő formatartósítása is bonyolult, eszköz- és munkaigényes művelettel történhetett meg. A jelen találmány célja mindezeknek a hátrányoknak a kiküszöbölése és olyan eljárás szolgáltatása, amely kevésbé pontos előmunkálatokkal is pontosan a kívánt méretű lábbelit eredményezi; formáját pedig kalapálás, préselés nélkül is megtartja. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a termoplasztikus, hőre zsugorodó, előnyösen polimer alapú szálakat tartalmazó textíliának a hőre zsugorodó és a különbözően hőkezelt részei különböző mértékben történő keményedés tulajdonsága különösen alkalmassá teszi a lábbelik alapanyagául. Ily módon ennek felhasználásával egyaránt lehet belső, külső és különleges használatra alkalmas lábbeliket előállítani. Ennek megfelelően a találmány szerinti eljárás lényege belső viselésre alkalmas lábbeli előállításánál termoplasztikus, hőre zsugorodó, előnyösen polimer alapú pl. polipropilén, poliamid, polietilén, poliészter, vagy ezek komponenseiből készült szálakat tartalmazó és/vagy ilyen anyagú lemezzel, fóliával összetűzött és/vagy kasírozott textíliából készített kiszabott alkatrészeket — és felsőrészt és előnyösen a járófelület is — varrással és/vagy ragasztással történő egyesítése után a lábbeli alakjának megfelelően, a kívánt méretnél nagyobbra formázzuk, fémkaptára helyezés után a termoplasztikus anyag lágyulási és folyási hőértékei közötti hőmérsékleten hőkezeljük. A járófelület keményebbé tétele érdekében ajánlható, hogy a lábbeli járófelületét fűthető fémformával keményítsük. A járófelületet egyes foganatosítási módokban műbőrre kasírozott hőre zsugorodó textíliából is kialakíthatjuk. A találmány szerinti, külső viselésre alkalmas lábbeli előállítására szolgáló eljárás lényege, hogy termoplasztikus hőre zsugorodó, előnyösen polimer alapú pl. polipropilén, poliamid, polietilén, poliészter, vagy ezek komponenseiből készült szálakat tartal-1 2
