186002. lajstromszámú szabadalom • Alfa-helyettesített etil-foszfinsavakat és ezek sóit tartalmazó gombaölő hatású készítmények

1 2 A találmány tárgya olyan gombaölő hatású készít­mény, amely hatóanyagként (I) általános képletű alfa-helyettesített etil-foszfinsavat vagy ennek sójátr tartalmazza. Az (I) általános képletben X jelentése hidroxilcsoport vagy hidroxil-amino-cso­port, Két ilyen vegyület ismert, ezek az alfa-hidroxi­­-etil-foszfinsav [(I) általános képletben ekkor X je­lentése hidroxilcsoport] (I) és az alfa-hidroxil-amino­­-etil-foszfinsav [II) általános képletben ekkor X je­lentése hidroxil-amino-csoport] (Ib). E vegyületeket az alábbi közleményekben írták le: Annales de Chimie et de Physique, 23, 289-362 (1981) és Arch. Pharm., Weinhein. Ger., 302 (7), 554—560 (1969). Egyes növényi betegségek, mint például a phyto­­mycetes-fajok által okozott növénypestis és liszt­harmat leküzdésére számos olyan gombaölő hatású készítményt alkalmaztak már, amelyeknek csak pre­ventív (megelőző) hatásuk volt. Ezek gyakorlati alkalmazhatósága azonban korlátozott, mivel a patogén (kórokozó) gombáknak a növények szer­vezetébe való behatolása után e vegyületek alig mu­tattak hatást. Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű alfa­helyettesített etil-foszfinsavak és ezek sói (például savaddiciós sói, kvaterner ainmónium-sói) egyes nö­vényei betegségekkel szemben, mint például a phyco­­mycetes-fajok által okozott növénypestissel és liszt­harmattal szemben nemcsak preventív, hanem gyó­gyító hatást is kifejtenek. így e vegyületeket gom­baölő hatású szerekként használhatjuk. A phycornycetes-fajok közé tartozó olyan, a nö­vényekre nézve patogén gombák, amelyekkel szem­ben az (I) általános képletű alfa-helyettesített etil­­-foszfinsavak és ezek sói gombaölő hatást mutatnak, például az alábbiak: a zöldségféléket és retket káro­sító Peronospora brassicae, a spenótot károsító Pe­ronospora spiniciae, a dohányt károsító Peronos­pora tabacina, az uborkát károsító Pseudo peronos­pora cubensis, a szőlőt károsító Plasmapara viticola, az unbelliferae-fajokat károsító Plasmapara nivea, az almát, epret és sárgarépát károsító Phytophthora cactorum, a paradicsomot és uborkát károsító Phy­tophthora capsid, az ananászt károsító Phytophthora cinnamomi, a paradicsomot, burgonyát és padlizsánt károsító Phytophthora infestans, a dohányt, vete­­ménybabot és hagymát károsító Phytophthora ni­­cotianae, variáns nictianae, az uborkát károsító Phythium aphanidermatum, a spenótot károsító pythium-fajok, a búzát károsító pythium-fajok, a dohányt károsító Pythium debaryanum, a szójababon a pythium-fajok által előidézett rothadást okozó P. aphanidermatum, P. debaryanum, P. irreguläre, P. myriotylum, P. ultimum, és más hasonlók. Az (la) képletű alfa-hidroxi-etil-foszfinsav savas jellegű anyag, amelyet úgy állítunk elő, hogy paral­­dchidet vagy acetaldehidet hipo-foszforsawal reagál­­tatunk. Ha az alfa-hidroxi-etil-foszfinsavat valamely semleges oldószerben, mint például vízben, valamely alkoholban (például metanolban vagy etanolban), valamely éterszerű oldószerben (például tetrahidro­­-furánban vagy dioxánban) vagy valamely halogé­nezett szénhidrogénben (például kloroformban vagy diklór-metánban), valamely szerves vagy szervetlen bázissal reagál tatjuk, akkor e vegyület sójához ju­tunk. Az így kapott sóból valamely fémsóval, vala­mely semleges oldószerben, mint például vízben vagy valamely alkoholban (például metanolban vagy etanolban) ion-kicserélődési reakdó útján más sókat is előállíthatunk. Egy másik módszer szerint az (la) általános képletű alfa-hidroxi-etil-foszfinsavat vala­mely, a megfelelő szerves aminnal vagy fémionnal telített kationcserélő gyantával kezelve a megfelelő sóhoz jutunk. Az (I) általános képletű vegyületek sóinak előállí­tására alkalmas szerves bázisok az alkil-aminok (pél­dául metil-amin, etil-amin, n-propil-amin, izopropil­­-amin, n-butil-amin, izobutil-amin, szekunder-butil­­-amin, tercier-butil-amin, n-amil-amin, izoanil-amin, n-hexil-amin, ciklohexil-amin, 2-metil-pentil-amin), alkenil-aminok (például allil-amin), aralkil-aminok (például benzil-amin, a-fenil-etil-amin, /3-fenil-etil­­-amin, cuiaftil-etil-amin, aZi-dimetil-benzil-amin, p­­-toluil-fenil-etil-amin), heterodklusos csoporttal he­lyettesített alkil-aminok (például 2-(2-tienil)-etil­­-amin, 2-(2-furil)-etil-amin, furfuril-amin, 2-tienil-me­­til-amin), dialkil-aminok (dietil-amin, dietil-amin, metil-etil-amin, di-(n-propil)-amin, diizopropil-amin, di(n-butil)-amin, diizobutil-amin), dialkenil-aminok (például diallil-amin), alkil-aralkil-aminok (például metil-benzil-amin, metil-fenil-etil-amin), trialkil-ami­­nok (például trietil-amin, trimetil-amin, tri(n-pro­­pil)-amin, tri(n-butil)-amin, dimetil-ciklohexil-amin), gyűrűs aminok (például pirrolidin, piperidin, morfo­­lin, 2-metil-piperidin, 2,6-dimetil-morfolin, piperazin, 4-metil-piperazin, trietilén-diamin), hidroxi-aminok (például etanol-amin, N-metil-etanol-amin, N-izopro­­pil-etanol-amin, N,N-dimetil-etanol-amin, dietanol­­-amin, trietanol-amin, trisz(hidroxi-metil)-amino-me­­tán, diglikol-amin), alkilén-diaminok (például etilén­­■diamin, trimetilén-diamin, N,N-dimetil-etilén-diamin, N,N’-dimetil-etilén-diamin, N,N,N’,N’-tetrametil-eti­­lén-diamin, N,N-dimetil-trimetílén-diamin, N,N,N'N’­­-tetrametil-trimetilén-diamin, 1,2-diamino-ciklohexán, N,N-dimetil-l ,2,-diamino-ciklohexán), hidrazin -szár­mazékok (például N-metil-hidrazin, N ,N-di metál-hid­­razin, N-fenil-hidrazin, N-(3-acetil-fenil)-hidrazin), anilin-származékok (például anilin, N-metil-anilin, di­­fenil-amin, 4-fluor-anilin, 4-klór-anilin, 4-bróm-anilin, 4-jód-anilin, 2,4-diklór-anilin, 2,5-diklór-anilin, 3,5- -diklór-anilin, 2,4,6-triklór-anilin, 3-trifluor-metil-ani­­lin, 4-nitro-anilin, 2-metil-4-metoxi-anilin, 3-fluor-ani­­lin, 3-klór-anilin, 3-bróm-anilin, 3-kód-anilin, 2,6- -dimetil-anilin, 2,6-dietil-anilin, 4-metil-anilin, 4- -(tercier-butil)-anilin), nitrogén-tartalmazó heterocik­lusos bázisok (például piridin, a-pikolin, /3-pikolin, gamma-pikolin, 2,6-lutidin, kollidin, 2-amino-3-metil­­-piridin, 2-(2'-piridil)-piridin, 4-(4’-piridil), -piridin 2-(4’-piridil-piridin, pirazol, triazol, imidazol, tria­­zin, pirazin, pirimidin, tiazol, oxazol, izoxazol, ki­­nolin, izokinolin, pirrol). Az e célra alkalmas szervet­len bázisok például az alkálifém-hidroxidok (pél­dául litium-hidroxid, nátrium-hidroxid, kálium-hid­­roxid), ammónia, hidrazin. Az ion kicserélési reakcióhoz használható fém-sók a karbonátok (például kalcium-karbonát, bárium­­-karbonát, tallium(I)-karbonát), acetálok (például dnk-acetát, kalcium-acetát, báriuin-acetát, magné­­zium-acetát, mangán(II)-acetát, nikkel(II)-acetát, ko­­balt(II)-aceát, réz(II)-acetát), nitrátok (például kal­cium-nitrát, bárium-nitrát, magnézium-nitrát, alu­186 002 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom