186001. lajstromszámú szabadalom • Eljárás védőhatású protein-antigén előállítására

1 2 tumait tartalmazó anyagokat is - ugyanolyan előnyös immunológiai sajátságokkal rendelkezik, mint maga az antigén, A lenti anyagokat a leírásban funkcionális származékoknak nevezzük. A találmány szerint a protein-antigéneket ismert, az antigének előállítására általánosan használt eljárá­sokkal állíthatjuk elő. Az eljárások szerint vagy a'pa­razitákból izoláljuk az antigén-priteineket, vagy ké­miailag vagy biológiailag állítjuk elő azokat, például teljes vagy részleges kémiai szintézissel, vagy génse­bészeti módszerrel, genetikailag alkalmasan megvál­toztatott gazdaszervezet segítségével. A találmány szerinti eljárással előállított protein­­-antigéneket a paraziták merozoita alakjából izolál­hatjuk, az antigénre specifikus monoklónozott ellen­anyagok segítségével. A monoklonozott ellenanyag segítségével végzett antigén elválasztást .korábban nem használták a malária antigének tisztítására. A találmány szerint az antigén tulajdonságú pro­teineket úgy állítjuk elő, hogy (i) a Plasmodium paraziták merozoita alakját tar­talmazó vörösvértesteket szolubilizáljuk, (ii) A szólubilizált anyagot a kívánt antigén-protein­re specifikus monoklónozott ellenanyaggal érintke­zésbe hozzuk,és (iii) a kapott antigén-ellenanyag komplexből visz­­szanyerjük az antigén-proteint. A merozoitákat bármely, szakemberek által ismert módon szolubilizáljuk. Olyan körülményeket válasz­tunk, amelyek mellett a paraziták nagymértékben proteolizis és denaturáció nélkül szolubilizálhatók. Közelebbről, a szolubilizálást detergens agyaggal - amely ionos vagy nem ionos típusú lehet — előnyö­sen valamely nem ionos detergenssel végezzük. De­­tergensként használhatunk például Nonidet P40 (Shell), Triton X-100 (Rohm and Haas), Brij 99 (ICI) védjegyű anyagokat, vagy a Renex 30 néven ismert (Honeywell Atlas Limited poli(oxi-etilén)-(12)-tride­­cil-éter detergens anyagot. A detergenst 0,01—5 térfo­gatai végkoncentrációban adjuk a kezelendő anyag­hoz. , A találmány szerinti eljárásban használt monokló­nozott ellenanyagot önmagában ismert eljárással állít­juk elő, például Mílstein (Scientific American 243,56 /1980/) eljárása szerint. Az ellenanyag előállítására használt eljárás során általában a szóbanforgó parazi­tával — jelen esetben malária parazitával — egeret immunizálnak például úgy, hogy egy rágcsálókban maláriát okozó parazitával fertőzik az egeret. Ezután a különböző antigéneket felismerő ellenanyag terme­lésére képes limfocitákat izolálják és ezeket egér mie­­lóma sejtekkel fuzionálva hibridoma sejteket állíta­nak elő. Minden hibridoma rendelkezik a szülő lim­­focitára jellemző ellenanyag termelésének képességé­vel, és klónozható. Az egyes hibridomák vizsgálata során egy vagy több olyan sejtvonal kapható, amely ellenanyag, mégpedig a kívánt antigénre specifikus monoklónozott ellenanyag termelésére képes. A sejt­vonalat azután nagy mennyiségű monoklónozott el­lenanyag termelésére használják, amelyet viszont a kívánt antigén elválasztására és tisztítására használ­nak fel A találmány szerinti eljárással előállított an­tigénre specifikus ellenanyag azonosítása egyszerű vizsgálati módszerekkel kivitelezhető, a szakemberek által jól ismert módszerek szerint. Egy sejtvonalat, a belőle származó ellenanyagot és az ellenanyag által felismert, Plasmodium yoeliiből származó antigén azonosítására irányuló kísérleteket Freeman és mun­katársai (The Host Invader Interplay, H. Van den Bösche szerkesztő., Elsevier/ North Holland Biome­dical Press 1980, 121) ismertettek ugyan, de nem tud­tak specifikus antigéneket izolálni és az antigén izolá­lására használt, monoklónozott ellenanyagot és a sejt­vonalat is csak részben jellemezték. A monoklónozott ellenanyagot előnyösen semle­ges támasztóanyaghoz — például Sepharose-hoz — kötjük, és a szolubilizált anyagot átfolyatjuk az ellen­anyagot tartalmazó támasztóanyagon. A műveletet előnyösen oszlopon végezzül el. Az antigént az antigén-ellenyag komplexből a komplex elbontásával nyerjük vissza. A folyamat ki­vitelezésére alkalmas körülmények a szakemberek ál­tal jól ismertek. A protein immunológiai sajátságainak megőrzése mellett a komplex elbontható tiocianát ionokkal - például kálium-tiocinatáttal — végzett mo­sással, megfelelő detergens jelenlétében. A találmány szerinti eljárással előállított antigén­ből vakcinát is készíthetünk, amellyel az érzékeny melegvérű gazdaszervezetben malária elleni védettsé­get válthatunk ki, ugyanakkor fennáll a szervezet Plas­modium parazitákkal való fertőződésének kockázata. A találmány szerinti eljárással a vakcinát úgy állítjuk elő, hogy a találmány szerinti eljárással előállított an­tigén-proteint gyógyászati lag elfogadható hordozóa­nyagokkal összekeverjük. Gyógyászatilag elfogadható hordozóanyagok alatt például folyékony hordozóanyagokat értünk, ame­lyek segítségével az antigént a kezelendő alanyba jut­tatjuk. A hordozóanyag például sóoldat lehet. Az an­tigén-proteint a hordozóanyagban oldhatjuk vagy szuszpendálhatjuk, vagy oldhatóvá tehetjük gyógyá­szatiig elfogadható detergensek hozzáadásával. A vakcina tartalmazhat ezenkívül egy adjuvánst is, az immunválasz nagyságának növelésére, ezáltal a vakcina hatása növelhető. A találmány szerinti eljárás­sal előállított vakcinákban alkalmas adjuváns például a Freund-féle komplett adjuváns, vagy méginkább a szaponin, a Corynebacterium parvum (coparvax) vagy az alumíníum-hidroxid vagy ezek elegye, illetve más ismert adjuvánsok. A vakcinákat általában úgy formulázzuk, hogy 0,2- 5 mg/ml végkoncentrációban tartalmazzák az antigén­­-proteint, a vakcina előnyösen 0,5-2 mg/ml, legelő­nyösebben 1 mg/ml antigén-proteint tartalmaz. A for­­mulázás után a vakcinát steril tartóba helyezzük, me­lyet leforrasztunk és alacsony hőmérsékleten, például 4 °C-on tárolunk, vagy liofilizálunk. A malária elleni immunizálás céljára egy vagy több dózis megfelelően formulázott vakcinát kell bejuttat­ni a gazdaszervezetbe. A javasolt dózis 0,1—2 ml, elő­nyösen 0,2—1 ml, legelőnyösebben 0,5 ml vakcinát jelent. A jelen találmány szerinti eljárással a fenti mó­don előállított vakcinának megfelelő dózisban történő alkalmazásával malária elleni immunitást válthatunk ki érzékeny melegvérű gazdaszervezetekben. A találmány szerinti eljárással előállított vakcinát bármely hagyományos módszerrel adhatjuk a kezelen­dő alanynak, orálisan vagy parenterális (például szub­­kután vagy intramuszkuláris) injekció formájában. A kezelés állhat egy dózis beadásából, vagy több dózis meghatározott időpontokban történő beadásából. A találmányt a következő példákkal kívánjuk meg­világítani. 186.001 c V* 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom