185996. lajstromszámú szabadalom • Hőhatással előhívható diazo-típusú anyagokat tartalmazó kompozíciók

1 185 996 2 A találmány szerinti eljárás olyan diazo-típusú anyago­kat tartalmazó kompozíciókra vonatkozik, melyek hőha­tással előhívhatók, s amelyeket magában foglaló érzé­keny réteg a kapcsolási reakcióhoz alkalmas aktivátor előanyagát tartalmazza Jelenleg is ismertek hőhatással előhívható diazo-típusú anyagok, amelyeket magában foglaló érzékeny réteg — ez általában kétkomponensű réteg, mely egy diazónium­­sóból és egy kapcsoló anyagból áll — a kapcsolási reak­­cóhoz alkalmas aktivátor előanyagát tartalmazza. Ezt az aktivátor-előanyagot általában bázisképzőnek (bázis-,,ge­nerátornak”) nevezik. Ebből az aktivátor-előanyagból hőhatásra általában bázisos vegyület, például ammónia vagy nitrogént tartalmazó szerves bázis szabadul fel. A 998 949 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás (tulajdonosa: Kodak, Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége 1960. november 27.) olyan diazo-típusú anya­gokat ír le, melyeket magában foglaló érzékeny réteg kol­­loidális kötőanyagot, diazóniumsót, kapcsoló anyagot és legalább egy, szerves karbonsavból és szerves bázisból álló, hőérzékeny sót tartalmaz. Exponálás után az előhí­vást 60—130 °C közötti hőmérsékleten való hevítéssel végzik, s ennek során a hőérzékeny só szén-dioxidra és bázisos vegyületre bomlik, mely utóbbi aktiválja a kap­csolási reakciót. Általános szabály szerint a hőérzékeny só egy nitrogént tartalmazó szerves bázis trihalogén­­acetátja — például piperidinium-(triklór-acetát), melyből hőhatásra nitrogént tartalmazó szerves bázis — azaz pi­­peridin —, továbbá szén-dioxid és egy haloform anyag (kloroform) szabadul fel. Nyilvánvaló, hogy ezen aktivátor-előanyagokból illékony vegyületek szabadulnak fel, amelyek az előhívott diazo-típusú anyagban nem kí­vánatos buborékképződést idéznek elő, s ez természete­sen hátrányos. Ismeretes továbbá, hogy a felszabadult ha­loform anyag kötődik a diazo-típusú másolóanyaghoz, s ennek következtében előhíváskor sárga háttér jelenik meg, mely a tárolás során tovább erősödik. A 3 625 693 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás (tulajdonosa: RICOH, japán elsőbbsé­ge 1966. november 9.) olyan kompozíciót közöl, amely­nek fényérzékeny rétege tartalmaz egy, a diazónium­­csoporthoz képest orto-helyzetben lévő, szabad karboxil­­csoporttal helyettesített aril-diazónium-sót, továbbá egy kapcsoló anyagot és egy bázisképző anyagot, melyből hő­hatásra a kapcsolási reakciót megindító és teljessé tevő bázis szabadul fel. Ez az aktivátor-előanyag — melyet bá­zisképzőnek neveznek — lehet karbamid, tiokarbamid vagy ezek származékai, guanidin vagy származékai, sav­­amidok, vagy triklórecetsavból és egy bázisos vegyület­­ből — például ammóniából, valamilyen aminból vagy guanidinből vagy szervetlen bázisból — alkotott sók. A 3 625 693 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás szerinti eljárás lehetővé teszi olyan diazo-típusú anyagok készítését, melyek tárolás során ál­landók. Ez a diazóniumvegyület specifikus megválasztá­sával érhető el. Ez azonban hátrányt jelent, mert tekinté­lyes mértékben korlátozza a diazóniumvegyület meg­választásának lehetőségét. Ez a 3 625 693 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás azonban hangsúlyozza azon nehézsége­ket is, melyek a gyakorlatban lépnek fel, ha olyan két­komponensű, diazo-típusú anyag előállítása kívánatos, amelyet magában foglaló érzékeny réteg a diazóniumsón és kapcsoló anyagon kívül bázisképző anyagot is tartal­maz. Valóban megállapították, hogy ezeknek a diazo­típusú anyagoknak a tárolási stabilitása általában csekély, s ennek egyidejű következménye az, hogy erősödik a hát­térszín, és gyengül a színes kép. \ 2 056 231 számú francia szabadalmi leírás (tulajdo­nosa: RICOH, 70/20 228 alapszámú francia szabadalmi bejelentés) olyan diazo-típusú anyagokat hoz nyilvános­ságra, melyek lehetővé teszik erős, fekete azo-kép létre­hozását különleges kapcsoló anyag (karboxilcsoportokkal helyettesített fenol-vegyület) és karboxilcsoportokat hor­dozó diazóniumsók különleges keverékeinek megválasz­tásával. E szabadalmi leírás 8. oldalán utalnak arra, hogy a diazo-típusú anyagnak csak akkor megfelelőek a tárolá­si sajátosságai, ha a fényérzékeny réteg nem tartalmaz bí zisképző anyagot. A 2 360 909 számú francia szabadalmi leírás (alapszá­ma 77(24 157) olyan aktivátor-előanyagokat közöl, me­lyek egy savas és egy bázisos részből állnak, és a savas rész a-szulfonil-acetát-csoport. Hőhatásra ezekből az előanyagokból egyrészt dekarboxilezés eredményeként szén-dioxid, másrészt szerves bázis képződik, s így fel­használhatók hőhatással előhívható diazo-típusú anya­gokhoz, hátrányuk azonban, hogy szén-dioxid szabadul fel, és ez a hőhatással előhívott anyagban buborékok és üregek képződését idézheti elő. A 2 375 620 számú francia szabadalmi leírás (tulajdo­nosa: Kodak, alapszáma 77/38 732) lényegében fényérzé­keny ezüstsókon alapuló fényképészeti anyagokat hoz nyilvánosságra, azonban 16. és 17. oldalain olyan, két­komponensű, diazo-típusú anyagokat is közöl, melyek a kapcsolási reakcióhoz alkalmas aktivátor-előanyagot tar­­tilmaznak. Ez utóbbi anyag egy bázisos és egy savas al­kotórészből áll, a savas alkotórész egy 2-karboxi­­karboxamid. A bázisos alkotórész protonált aminocso­­port vagy izotiuróniumcsoport. Ha ezeket az aktivátor­­előanyagokat — például az N,N1etilén-bisz(ftálamidsav/ -l,3-bisz/2-amino-2-tiazolinil)-propánnal alkotott sóját — melegítik, akkor szabaddá válik a megfelelő bázisos anyag, a karboxilcsoport azonban eltűnik, termikus cikli­­:álás következtében. Látható tehát, hogy a hevítés követ­keztében a szerves bázis illékony anyag fejlődése nélkül szabadul fel, és ez természetesen különös előnyt jelent. Ezek a diazo-típusú anyagok azonban mégsem mentesek minden hátránytól. Az előhívás sebessége még magas hőmérsékleten is csekély; megfigyelték továbbá, hogy az exponált és öregedett anyagok stabilitása a következők­ben egyáltalán nem kielégítő, megjelenik a háttérszínező­dés, s ez kétségtelenül annak tulajdonítható, hogy a kép előhívása után az alapanyagon fölös mennyiségű bázisos vegyület marad. így felmerült olyan új, diazó-típusú anyagok kidolgo­zásának a kérdése, melyek hőhatással előhívhatók, és tu­lajdonságaik úgy kombinálhatok, hogy alkalmasak a megfelelő, ipari szintű kifejlesztésre, továbbá — elsőren­dű követelményként — tárolási stabilitásuk kedvező, ex­pozícióval szemben megfelelően érzékenyek, előhívásuk sebessége nem túlságosan magas hőmérsékleten is kielé­gítő, illékony termékeket nem képeznek, és egyidejűleg biztosítják a kép színének megfelelő erősségét, a kép kedvező élességét (buborékok és üregek megjelenése nél­kül), továbbá a megfelelő ellenállást öregedéssel szem­ben exponálás és előhívás után. A találmány teljes mértékben megfelel mindezen köve­telményeknek. Olyan új, diazó-típusú, hőhatással előhívható anyago­kat találtunk, amelyeket magába foglaló érzékeny réteg 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom