185996. lajstromszámú szabadalom • Hőhatással előhívható diazo-típusú anyagokat tartalmazó kompozíciók
1 185 996 2 bázisképző vegyületet tartalmaz, s ez az előanyaga a kapcsolási reakcióhoz alkalmas aktivátornak, amelynek hatására egy diazóniumsóból és egy kapcsolóanyagból színes nyom keletkezik. E bázisképző anyag bázisos és savas alkotórészből áll, savas alkotórésze egy 2-karboxi-karboxamid; bázisos alkotórésze pedig alkáli- vagy alkáliföldfém- vagy kvatemer tetraalkil-ammónium-kation. Úgy találtuk, hogy ezek a diazó-típusú anyagok lehetővé teszik a gyors előhívást. Kimutattuk továbbá, hogy a találmány szerinti, diazo-típusú anyagokat tartalmazó kompozíciók exponálás és előhívás után ellenállóbbak az öregedéssel szemben, mint azok a kompozíciók, amelyek aktivátor-előanyagokként olyan, savas és bázisos alkotórészből álló vegyületet tartalmaznak, melynek savas alkotórésze egy 2-karboxi-karboxamid-csoport, bázisos alkotórésze pedig protonált nitrogént tartalmazó bázisos csoport. Ez az eredmény több okból sem volt előre várható. Egyrészt a találmány szerinti aktivátor-előanyagból erős bázis szabadul fel, melynek pKa értéke magas, de a hőhatással végzett előhívás során nem illékony, és jelenléte nem veszélyezteti az öregedési folyamattal szemben tanúsított kitűnő ellenállás a technika jelenlegi állása, és különösen a 2 056 231 számú francia szabadalmi leírás ismeretében nem volt előrelátható. Közelebbről, a találmány olyan új, diazó-típusú, hőhatással előhívható anyagokat tartalmazó kompozíciókra vonatkozik, melyek a színes nyomot létrehozó, diazóniumsó és kapcsoló anyag között végbemenő kapcsolási reakció aktivátorának előanyagaként egy (I) általános képletű vegyületet tartalmaznak, mely egy 2-karboxi-karboxamid egységet hordozó savrészből és bázisrészből áll. Az (I) képletben — M jelentése alkálifém-, alkáliföldfém- vagy tetra-(1—6 szénatomos alkilj-ammónium-kation, q értéke 1 vagy 2, n értéke 1 vagy 2, p = 2 esetén R jelentése hidrogénatom, adott esetben halogénnel, trifluor-metil-, nitro- vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoporttal helyettesített fenilcsoport, adott esetben hidroxilcsoporttal helyettesített 1—4 szénatomos alkilcsoport vagy karbamoilcsoport, és R,, R2, R3 és R* a közbezárt szénatomokkal együtt fenil- vagy dikarboxil-N-fenil-karbamoil-(legfeljebb 6 szénatomos)-ciklo-alkil-csoportot vagy [karboxíl-(N-fenil-karbamoil)benzoilj-fenil-csoportot képvisel. p = 2 esetén R jelentése kémiai kötés és Rlt R2, R3 és R4 a közbezárt szénatomokkal együtt fenilcsoportot képvisel, vagy R jelentése 1—6 szénatomos alkilén csoportés Ri ésR-, kémiai kötés vagy hidrogénatom, es R.2 és R„ hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkiléncsoport, vagy R jelentése 1—6 szénatomos alkilén- vagy feniléncsoport és R,, R2, R, és R4 a közbezárt szénatomokkal együtt adott esetben nitro-, karboxil- vagy 1—4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített fenilcsoportot vagy adott esetben 1—4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített 4—6 szénatomos cikloalkil- vagy cikloalkenil-csoportot képvisel. Látható tehát, hogy a bázisképző vegyület lehet ftálamid-sav-, maleinamidsav-, szukcinamidsav- vagy polihidro-ftálsav-származék. Nyilvánvaló, hogy ezek a különböző bázísképző vegyületek, melyek egymással keverve is lehetnek, bármilyen helyettesítőt hordozhatnak, amelynek nincsen kedvezőtlen hatása a hőhatással előhívható, diazo-típusú anyag jellemzőire. Bázisképző anyagként továbbá a (XIV) képletű vegyület alkálifém-, alkáli földfém- vagy tetraalkil-ammóniumsóját alkalmazhatjuk. A 2-karboxi-karboxamid-csoportokat tartalmazó vegyülitek esetében, mind általában, mind az előnyös és különösen előnyös vegyületek esetében különösen fontosak a nainum-, kálium- és litiumsók. Amint már előzőleg megállapítottuk, a találmány szerint bázisképző vegyületek a Miamid-, polihidroMl-am d-, szukcinamid- vagy maleinamidsavak származékai. Ezeket a vegyületeket — az R csoport és M kation vegyértékétől függően — az (la) vagy (Ib) képlet ábrázolja. A találmány szerint alkalmazható, különböző bázisképző vegyületek ismert eljárások segítségével állíthatók elő, így például a megfelelő aminok és savanhidridek reakciójával, és ezt követő sóképzéssel. [Lásd például: J. Chem. Soc. 727, 1 és 791 (1925)]. Megjegyezzük, hogy a különböző helyettesítők jellege magában foglalja nemcsak 0-díkarbonsavak, hanem trika 'bonsavok vagy tetrakarbonsavak felhasználását is. így például egy olyan bázisképző vegyület, melynek molekulája két 2-karboxi-karboxamíd-csoportot tartalmaz, közvetlenül előállítható bisz- /3-dikarbonsavakból, amilyen pc Idául a ciklopentán-l,2,4,5-tetrakarbonsav. A találmány szerinti bázisképzű vegyületek adott esetben kis mennyiségben olyan (I) képletű 2-karboxi-karb >xamid típusú vegyületet is tartalmazhatnak, melynek kirboxil-csoportjai nincsenek sótórmában. Nyilvánvaló, hogy ezek a keverékek közvetlenül megkaphatok a találmány szerinti bázisképző vegyületek előállítása során. A bázisképző vegyületek előállítása céljából felhasználható, különböző dikarbonsavak (vagy polikarbonsa'■ak) lehetnek a borostyánkősav, maleinamidsav, Misav, letrahidroftálsav, dihidroMlsav vagy hexahidroMlsav származékai: vagy adott esetben heterociklusos, többgyűrűs dikarbonsavak, például biciklo[2,2,2]oktán-, biciklo[2,2,ij-heptán-, 7-aza-biciklo[2,2,l]heptán- és 7-oxa-biciklo-[2,2,l]heptán-származékok. Ezeket a különböző savakat — melyek többféle helyettesítőt tartalmazhatnak, például egy másik 2-karboxi-karboxamid-csoportot is, s amelyeket már fentebb meghatároztunk — leírták például a következő kémiai kézikönyvekben: Ródd: Chemistry of Carbon Compounds, 2. kiadás: I. kötet, ,,D” Rész, 17. Fejezet: Alifás dikarbonsavak; II. kötet, ,,A” és ,,B” Rész: Alicíkiusos vegyületek; III. kötet, ,,E” Rész: Ftálsavak; IV. kötet, ,,A” és ,,F” Rész: Heterociklusos vegyületek. Beilstein: Handbuch der organischen Chemie. A jobb megvilágítás céljából megemlítjük a találmány szerint alkalmazható, következő dikarbonsavakat (vagy anhidridjeiket), illetve polikarbonsavakat: borostyánkősav, metil-borostyánkősav, a.a-dimetil-borostyánkősav, trimetil-borostyánkősav, tetrametil-borostyánkősav, monoklór-borostyánkősav. monofluor-borostyánkősav, c^cAdifluor-borostyánkősav, a.cAdiklór-borostyánkősav, tritluor-borostyánkősav, tetraíluor-borostyánkősav és a-nitro-borostyánkősav; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 5E 60 65 3
