185981. lajstromszámú szabadalom • Reagenscsíkok analitikai célokra
1 185 981 í son vagy egymás mellett több papír is rögzíthető. A reagensek több papírdarabra osztása lehetővé teszi a különböző tesztek céljára — például pufferelegyek céljára — szolgáló megfelelő reagenspapírok együtt történő előállítását és azok alkalmas összetételben történő kombinálását a lehegesztés során. A találmány szerinti reagenscsíkok felépítését az ábrák szemléltetik. Az 1. ábra a találmány szerinti reagenscsíkok oldalnézeti (la) és felülnézeti (lb) képét mutatja, az 1 fogantyúval, 2 reagenspapírral. 3 fedőhálóval amely a 4 rögzítési helyeken van fogantyúhoz rögzítve. A 2. ábra olyan reagenscsík oldalnézeti képe, amely két, egymástól elválasztott, kétrétegű 2 reagenspapírt hordoz az 1 fogantyú egyik, és két, egymástól elválasztott, egyrétegű 2 reagenspapírt annak másik oldalán. A 3. ábra olyan további reagenscsíkot szemléltet, melynél a reagenspapírokat egy 6 közbenső háló választja el és amelynél a papírok és az 1 fogantyú között 7 alátétháló van elhelyezve. A reagenscsíkok előállítása célszerűen hosszú műanyag-, reagenspapír- és hálóanyag-pályák ismert hegesztőberendezésen végzett, folyamatos összehegesztése útján történik. A nyert szalagoknak a csíkokra merőleges irányban, a kívánt szélességű szeletekre vágása a 2 118 455 sz. Német Szövetségi Köztársaság-beli közzétételi iratban leírtakkal analóg módon történhet. A következő példákban leírt tesztek céljára a reagenscsíkokat ennek megfelelően állítottuk elő, de laboratóriumi minták és kis sorozatok természetesen oly módon is előállíthatok, hogy előzetesen előállított „üres” reagenscsíkokat egy reagens oldat előre kimért mennyiségével nedvesítünk meg, majd megszárítunk. A példák a találmány megvilágítását célozzák, és azt nem korlátozzák. 1. példa Reagenscsíkok glutamát-oxalacetát-transzamináz (GOT) meghatározására szérumban 10 mm rétegvastagságú mérőküvettábá 7—8 cm hosszú, 6 mm széles olyan reagenscsíkot helyezünk el, amelyet száraz atmoszférában tároltunk (1 éven át szobahőmérsékleten stabilisnak mutatkozott), és amely alsó végén két, egymástól elválasztott területen egy-egy 6x6 mm felületű, kb. 120 p lyukbőségű finom szitaszövet és a hordozófólia közé rögzített reagenspapírt foglal magában. Az egyik terület 0,4 /*mól nikotinamid-adeninnukleotidet (NADH), 0,2 mg Na2CO.s-ot és 0,3 mg NaHC03-ot, a másik terület 28 ^mól a-ketoglutarátot, 1,7 E (egység) laktátdehidrogenázt (LDH), 1,1 E malátdehidrogenázt (MDH), és 0,2 mg trisz-(hidroxi-metil)aminometánt (trisz-puffert) tartalmaz. Ezután 2 ml 7,8 pH-jú, szobahőmérsékleten 1 évig tárolható, 88 mmól/1 trisz-(hidroximetil)-aminometánt, 264 mmól/I L-aszparaginsavas nátriumot és 0,5 g nátriumazidot tartalmazó szubsztrátum-puffcrelegyet adunk hozzá. Ezután az elegyhcz 0,2 ml szérumot pipettázunk, kb. 5 másodpercig a reagenscsíkkal jól megkeverjük, azt eltávolítjuk és szobahőmérsékleten 2 percig állni hagyjuk. A glutamát-oxálacetát-transzamináz (GOT) aktivitásait ezután fotometriásan 334 nm, 340 nm vagy 366 nm hullámhossznál folytonos regisztrálás útján vagy bizonyos időközönkénti (pl. 60 másodpercenkénti) extinkció-érték 10 15 leolvasással határozzuk meg. Ha sorozatmérés céljára nagyobb, mintegy 10 ml mennyiségű reagensoidatot kell előállítanunk, akkor ezt egyszerűen úgy végezzük, hogy a megadott anyagkoncentrációval rendelkező 0.36 cm3 reagens-hordozó felületet pl. 1,8 cm2-re növeljük (a reage nscsík 10 mm széles, és a behegesztett reagenspapírok felülete egyenként 18x10 mm). Ha egy ilyen reagenscsíkot a fentiekben leírt pufferszubsztrátum-elegy 10 ml-ével eluálunk. akkor a következő összetételű reagens-oldatot kapjuk: trisz-puffer (pH = 7,8) 88 mmól/1 L-aszpartát 264 mmól/1 NADH 0,20 mmó/1 LDH 660 E/l MDH 460 E/l a-ketoglutarát 13,2 mmól/1. Ez az oldat sorozatmérésekre a szokásos módon használható. 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2 példa Reagenscstk trigliceridek szérumban történő meghatározására Alkalmas üvegedénybe 13 ml szobahőmérsékleten 1 évnél hosszabb ideig stabilis, 8,1 pH-jú, 0,1 mól/1 glicilglicint, 0,16 mól/1 ammóniumkloridot, 1 mmól/1 nátriumklorátot, detergensként 0,2% polietoxi-trideeilétert és 1 g/i nátriumazidot tartalmazó pufferoldatot töltünk és az oldatba olyan, kb. 100 mm hosszú és 10 mm széles reagenscsíkot mártunk, amely két területen 2—2 egymás fölött elhelyezett, 10x15 mm méretű reagenspapírt foglal magában az 1. példában leírt lehegesztett alakban. A rzagenspapír-területekből történő anyagkioldás meggyorsítása érdekében a reagenspapírok alá egy-egy- 10x15 nm nagyságú, 250 /dyukbőségű szitaszövetet helyezünk el. A reagenscsík alsó végén rögzített reagens-terület az alsó reagenshordozón 13 mg NAD-t, az afelett elhelyezett reagenshordozón pedig 3,9 mg 3-(4,5-dimetiltiazolil-2-)-2,5-difeniltetrazoliumbromidot (MTT) tartalmaz. Az emellett elhelyezett reagens-terület két reagenshordozót tartalmaz egyenként 45 E glicerin-dehidrogenázzal, 6 E diaforázzal és 13 E koleszterineszterézzel. A reagenscsíkot 5 másodpercig intenzíven mozgatjuk, ezután 5 percig állni hagyjuk, ismét 5 másodpercig mozgatjuk, majd az eluált reagenshordozót eldobjuk. Ily módon a következő összetételű reagensoldat képződik. glicilglicin NH4CI Na-kolát polietoxi-trideciléter MTT NAD glicerindehidrogenáz diaforáz koleszterineszteráz 0,1 mól/1 0,16 mól/I 1 mmól/1 0,2% 270 mg/1 1000 mg/1 6KE/1 400 E/l 900 E/l A szérum triglicerid tartalmát úgy határozzuk meg, hogy ennek a reagensoldatnak 2 ml-éhez a vizsgálandó minta 0,020 ml-ét adjuk, és 30 perc 20—25 °C-on végzett ínkubálás után meghatározzuk az extinkciót (E) Hg 578 nm hullámhosszon reagens vakpróbával (R) szemben. A trigliceridek koncentrációja (C) az alábbi képlettel számítható ki: C (mg/100 ml) = 498.5 (E - ER) 3
